152286. lajstromszámú szabadalom • Árnyékszegény lámpa

152286 3 4 hogy a paraboloid gyújtópontjában elhelyezett fényforrás sugarai csak a paraboloid érintésével juthatnak ki, tehát föltétlenül egymással párhuzamosak lesznek. Ez pedig az árnyékszegénység és egyenletesség alapvető feltétele. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti árnyékszegény lámpa néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük föl. Az 1. ábra az egyik példakénti kiviteli alak hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra részletének nagyobb léptékű távlati képe. A 3., illetőleg 4. ábra további példakénti kiviteli alak elvi hosszmetszete, illetőleg nézete. Az 5—7. ábrák részlet példakénti kiviteli alakjainak keresztmetszetei. A 8. ábra ikermegoldású példakénti kiviteli alak részbeni hosszmetszete. Végül: A 9. ábra a 8. ábrának megfelelő elölnézet. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Az 1. ábra szerinti példakénti árnyékszegény lámpának forgásfelület alakú homorú 10 tükröző felülete és ennek gyújtópontjában elrendezett 11 fényforrása van. A tükröző 10 felület az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén paraboloid, amely tehát a gyújtópontjából az elrendezett 11 fényforrásból érkező 12 sugarakat a paraboloid 13 forgástengelyével párhuzamos irányban veri vissza. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 11 fényforrás gömbalakú burával bíró 16 izzólámpa izzószálja. A méretek úgy vannak megválasztva, hogy egyrészt amikor a 16 izzólámpa a 17 foglalatban van, gömbalakú burájának középpontja és így a gömbalakú bura középpontjában elrendezett 11 izzószál is a 10 paraboloid gyújtópontjába essék, másrészt a 10 tükröző felület átmérője a 16 izzólámpa átmérőjének többszöröse legyen. Kísérleteink szerint már kifogástalan megvilágítást kapunk, ha a 10 tükröző felület átmérője a 16 bura, mint ellentükröző felület átmérőjének több mint kétszerese. A 11 izzószálból az 1. ábrán lefelé irányuló sugarak kilépésének és így közvetlen érvényesülésének megakadályozása, vagyis 26 ellentükröző felület létesítése végett a 16 izzólámpa burájának a 10 paraboloiddal ellentétes görbül etű felülete foncsorozva van. Az 1. ábrán lefelé tartó sugarak tehát e foncsorozott felületről visszaverődve ugyancsak a 10 paraboloidon tükröződnek és így a 12 sugarakkal együtt visszaverődve távoznak a lámpából. Ha a gyakorlati megvalósítás során a méretek tökéletesen betarthatók és a 11 izzószál pontszerű fényforrássá összpontosítható, akkor a fentiekben vázolt intézkedések esetén gyakorlatilag teljesen egyenletes megvilágítást biztosító lámpát kapunk. Általában azonban a 16 izzó burája nem szabatos gömb, a fényforrás pedig néhány menetből álló spirális. Ilyen esetben a teljes egyenletességet biztosító geometriai feltételek már nincsenek teljesítve és szükség van a sugármenet korrekciójára. A fényforrás nem pontszerű voltából származó torzításokat csökkenthetjük, ha az izzószálat „hidegítjük". Evégből például a 2. ábrán látható módon járhatunk el, amely az izzószál és tartószerkezetének részletét tünteti föl. A 11 izzószál egy-egy elektródán van rögzítve, amelyek közül egyet a 2. ábrán 18 hivatkozási számmal jelöltünk. Hidegítés végett a 11 izzószálnak a 18 elektródához vezető egyenes szakaszát a szállal azonos anyagból, például wolframból készült huzallal tekercseljük be, amely azután a hosugárzó felület megnövelésével a 11 szál 20 hidegítését alkotja. Ezzel megakadályozzuk, hogy a 11 szál egyenes szakaszai izzásba jöjjenek és zavaró fényt bocsássanak ki magukból. A 18 elektródák úgynevezett feketítése azt jelenti, hogy az elektródák fekete 21 réteggel (2. ábra) vannak bevonva, ami káros reflexiók keletkezését és ezzel ugyancsak zavaró fény kibocsátását akadályozza meg. A szabatos gömbalaktól való eltérés különösen a burának az 1. ábrán bekarikázott és 22 hivatkozási számmal jelölt részén észlelhető. Az ezzel okozott torzulások kiküszöbölése végett a tükröző 10 felület az izzólámpa 23 szára körül körgyűrű alakú fényelnyelő 25 ernyővel van ellátva. A 11 izzószál nem pontszerű voltának többek között az a következménye, hogy a lámpa pereméről úgynevezett félfény indul ki. Ennek lényege és oka az 1. ábra alapján könnyen belátható. A 10 tükröző felület peremének van olyan része, amelyet a 11 izzószál fénye csak részben ér el. A 12c, 12d sugarak még beesnek a 10 tükröző felületre. Azt a sugarat azonban, amely a 12d sugárral azonos pontból indul ki, de a 10 tükröző felület 13 középvonalával nagyobb szöget zár be, mint a 12d sugár, a 16 bura 26 foncsorozása már visszatartja. A 10 tükröző felület 10a pontjától kifelé tehát egyre kevesebb fény esik be és ez a fényáram keresztmetszetének szélét elmosódottá teszi. Ez egyes esetekben, például gégészetben, fülészetben, fogászatban a kezelt személy szemébe jutó fény miatt nem engedhető meg és a 10 tükröző felület peremét borító 27 fényelnyelő ernyővel küszöbölhető ki. A 3. és 4. ábrán látható a találmány szerinti lámpa már említett optikája. Ez az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 10 tükröző felülettel legalább egyenlő nagy tengelyirányú vetülettel bíró prizma, amelynek felülete az egyik oldalon párhuzamosan elrendezett körív keresztmetszetű homorú 30a rovátkolással van ellátva. A 30 prizma egyik oldalát tehát homorú hengeres felületszakaszok borítják, amelyek a kilépő sugarakat síkban divergensekké teszik, így széles megvilágítási felület adódik, amelyen a beeső sugarak egymást átlapolják, amint ez a 3. ábrán a 12e és 12f hivatkozási számokkal jelölt sugarak esetén látható. Az ilyen 30 prizmából álló optika tehát a kisugárzott fénynyaláb útjába iktatva a fénynyalábot keresz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2