152236. lajstromszámú szabadalom • Festőszerszám előre meghatározott szakaszokon színezett fonalak és ilyen fonalak felhasználásával készült szövetek előállítására
152236 5 6 vannak elrendezve, átmérőjük azonban a 10 csúcs felé egyre csökken, amint ez a rajzón jóilátható. Ezzel szemben a 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a 14 falban levő 17 nyílások 18a, 18b, 18c, 18d köze a 10 csúcs felé egyre növekszik, átmérője azonban változatlan, amint ez a rajzon ugyancsak jól látható. Nyilvánvaló, hogy a 12 szárban a festékoldat számára kialakított kiáramlási keresztmetszet a 10 csúcs felé mindkét esetben egyaránt csökken. Nyilvánvaló azonban az is, hogy e kétféle megoldás együttesen is alkalmazható, nevezetesen nemcsak a nyílások száma csökkenhet a csúcs felé, hanem ugyanakkor átmérőjük is egyre kisebb lehet. Mindez méretezés kérdése. A 3. ábrán látható festőszerszám lényegében abban különbözik a 2. ábra szerintitől, hogy 12 szára nem hengeres, hanem kúpos és kúpszöge olyan, hogy a 10 csúccsal együtt geometriailag egy kúp részeit alkotják. Látható az is, hogy a találmány szerinti festőszerszám hogyan csatlakoztatható 20 tömlőhöz, amely az ábrán föl nem tüntetett festékforráshoz vezet. A csatlakozás a festőszerszám 11 tövében kialakított kúpos 15 beömlő nyílásba szorított kúpos 21 toldat segítségével történik, amely önmagában ismert csatlakozó szerelvény részét alkotja és ezért részletesebb ismertetésre nem szorul. A 4. ábrán a találmány szerinti perforált falú 24 festőhenger példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. A 24 festőhengernek önmagában ismert módon perforált falú üreges 26 tengelye van, amelyet a találmány értelmében folyadékáteresztő engedékeny 27 védőréteg vesz körül. Ilyen védőréteg készülhet például az üreges 26 tengely külső palástjára tekercselt puha kötélből. A lényeg az, hogy a 27 védőréteg a perforált falú 26 tengelyen át beáramló folyadékot áteressze, ugyanakkor azonban megakadályozza, hogy a festőszerszám 10 csúcsa hirtelen "a perforált falú 26 hengernek ütközve kicsorbuljon. A 27 védőréteg vastagsága éppen ezért gyakorlatilag egyenlő a 10 csúcs hosszával, tehát például körülbelül 10 mm. Az 5. ábrán látható festékforrás ltnyegében 30 színezéktartályból és ezzel 31 hörgőszelepen át közlekedő 32 hengerből áll. A 32 hengerben 33 dugattyú van elcsúsztathatóan elrendezve, amelynek 34 dugattyúrúdja 35 csuklórúd útján 36 lengőkarhoz csatlakozik. A csatlakozást 37 csukló biztosítja, amely 33 résben elállíthatóan van elrendezve. A 38 rés mellett skála van, amelyen a 37 csukló beállítása leolvasható. A 36 lengőkart 39 rugó az óramutató járásával azonos 40 értelemben való elmozdulás értelmében terheli. Fölső vége 41 vezetőkar és 42 szögemeltyű, valamint 43 kapcsolókar útján 44 lábítóval van összekötve. A 32 hengernek a 33 dugattyú mögötti része 45 hörgőszelepen át például az 1—3. ábrákon látható festőszerszámhoz vezető 20 tömlővel közlekedik. A 36 lengőkar lengésének két szélső helyzetét 46, illetőleg 47 ütköző határolja. Az 5. ábra szerinti festékforrás működésmódja a következő: Amikor a 44 lábítót az 50 nyíl irányában lenyomjuk, a 36 lengőkar a 43, 42, 41 rudazat, útján a 39 rugó ellenében az óramutató járásával ellentétes 51 értelemben mindaddig elmozdul, amíg a 46 ütközőnek nem ütközik. Egyes elemeinek ezzel járó elmozdulását egyhegyű nyilak jelzik. Ugyanekkor a 33 dugattyú az 52 nyíl irányában előre megy és az előző löketben beszívott színezék oldatot a 45 hörgőszelepen és a 20 tömlőn át például a 3. ábra szerinti festőszerszámba nyomja. Innen a festék oldat például a 4. ábrán látható módon a 24 festőhengerre csévélt 53 fonaltestbe jut. Amikor a 44 lábítót elengedjük, a 39 rugó a csuklós rudazatot a kettős hegyű nyilak irányában mozdítja el mindaddig, amíg a lengő 36 kar a 47 ütközőnek nem ütközik. A 33 dugattyú ekkor az 54 nyíl irányában mozdul el és maga mögött szívóhatást kelt. Ennek hatására a 31 hörgőszelepen át a 30 színezéktartályból újabb színezékoldat mennyiség áramlik a 32 hengernek a 33 dugattyú mögötti terébe. A beáramló színezékoldat mennyiségét a 37 csuklónak a 38 résben való elállításával szabályozhatjuk. A 33 dugattyú lökete ugyanis nyilvánvalóan a 37 csukló és a 38 rés viszonylagos helyzetétől függ. Minél magasabb helyzetet foglal el a 37 csukló a 38 réshez viszonyítva, annál nagyobb a 33 dugattyú lökete és így annál nagyobb a 30 színezéktartályból beszívott, illetőleg a festőszerszámon át az 53 fonalteste (4. ábra) juttatott színezékoldat mennyisége. A 6. ábrán a találmány szerinti eljárás foganatosításához való mintát tüntettünk föl. Ennek méreteit úgy kell meghatároznunk, hogy hasonló darabok egymáshoz illesztésével az 53 fonaltest (4. ábra) 60- palástját éppen beboríthassuk. Ebben az esetben ugyanis a minta a 60 palástielület egészén azonos jellegű lesz. A mintát átrajzoljuk a 60 palástra. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a minta négy színt ír elő rézsútos sávozás alakjában. A színek különbözőségét keresztcsíkozással, jobbra, illetőleg balra dűlő és vízszintes vonalkázással érzékeltettük. Az 1—6. ábrákon föltüntetett festőszerszámok, festőhenger és festékforrás alkalmazásával mármost a találmány szerinti eljárást a következőképpen foganatosíthatjuk: A színezendő fonalat a 4. ábrán látható 24 festőhengerre tekercseljük. A tekercselést addig folytatjuk, amíg az 53 fonaltest sugárirányú vastagsága el nem éri az alkalmazandó festőszerszám 12 szárának hosszúságát. Az 53 fonaltest külső átmérőjének megfelelő kerület, valamint a fonaltest hosszúsága alapján kiszámíV juk a 60 palástra viendő 61 minta méreteit. Ezután a 61 mintát a 60 palástra rajzoljuk és ezzel eleve kitűzzük azokat a színeket és helyeket, amelyeken előre meghatározott színű és mennyiségű színezék oldatot kell az 53 fonaltestbe vinni. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5ü 60 3