152234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrólyukkal harántolt tömött tárolókőzetek másodlagos repedezett porozitásának szelektív szelvényezésére

•1. 11 az (1) •egyenletből kiindulva határozzuk meg, amelyből h értéke kifejezhető: h= í- L — \-e-c (3) A fenti egyenlettel kiszámított h hasadék vastagság közvetlenül a lyukfal mentén ad tá­jékoztatást a hasadék vastagságáról, ugyanis a (U M—UJJ) mérési paraméter az M és a K mé­rőelektródákra illeszkedő ekvipoteneiál felületek közötti térrészre korlátozódik. Egy újabb mérési paraméter bevezetésével tájékozódást kaphatunk a hasadék vastagságá­ról, annak a lyukfaltól távolabbi szakaszaira vonatkozóan is. Ennek érdekében a szelektív hasadékszel vényező eljárás — fentiekben tár­gyalt — módosított kiviteli formájában (Ujf—Ujj-) és az (I) mérési paramétereik mel­lett regisztráljuk a mérőgyűrű (ÜM) potenciál­ját is, amely érzékeli a hasadéknak a lyukfaltól távolabbi részeit. A szelektív hasadékszel vényező eljárás módo­sított kiviteli formájában a hasadék nélküli, szigetelő kőzetekből felépített lyUkszakaszök változatlanul az (UM—Ux) mérési paraméter zérus értékeivel jellemezhetők. A mondottak értelmében a szelektív hasadék­szelvényező eljárás e módosított kiviteli formá­ja is jól megkülönbözteti a hasadékos lyuksza­kaszokat az elektromosan vezető kőzetekből felépített lyukszakaszoktői; a hasadékos lyuk­szakaszokon belül jól kimutatja a hasadékokat és lehetővé teszi a 'hasadék b és h vastagságá­nak meghatározását. A szelektív hasadékszelvényezés — eddigiek­ben leírt — valamennyi elektróda-rendszere alkalmazható az elektródák szerepének egy mó­dosított változatában: az elektróda-rendszer '(lásd 1. ábra) belső, gyűrű-alakú 6 mérőelekt­ródáját alkalmazhatjuk A tápelektródaként -és külső gyűrű 5 tápelektródáját M mérőelektró­daként; a K mérőelektróda változatlanul a cent­rális 7 ponteléktróda marad. A szelektív 'hasad ékszelvényező eljárás és an­nak módosított kiviteli alakjai i(A tápelektróda másodfajú elektródaként megvalósítva, vagy a tápkor áramgenerátorként kiképezve és a A el­állás zérus értéken tartva) több, különféle elvi működési szelvényező berendezéssel valósíthatók meg. A 8. ábra egy példát mutat be a hasadék­szelvényező berendezés megvalósítására — 7-eres kábel felhasználásával — a szelektív ha­sadékszelvényező eljárás eredeti kiviteli formá­jának '(Ik tápkör feszültség-generátorként ki­képezve) alkalmazásához. Egyik 19 sarkán föl­délt, alacsony frekvenciás, szinuszos jel-alakú, kis belső ellenállású 17 feszültség-generátor másik 18 sarka 20 kábeléren és a fúróiszappal szemben hermetikusan záró 21 szondaházban elhelyezett, kis bhm^értékű 22 ellenálláson át az elektróda rendszer 5 tápelektródáján >(tA) keresztül —> A tápelektróda földelési ellenállá­sától függő — í(ll) tápáramot küld a 3' fúró­lyuk falába. A gyűrű-alakú 6 mérőelektrőda Ü (M) és a 7 ponteléktróda '(centrális K mérő­elektróda) között a mérőáram hatására meg­jelenő szinuszos ÍUM—ÜZ) mérőfeszülteég nagy bemenő impedanciája 23 impedancia 5 transzformátorba kerül; a 23 impedancia transz­formátor kis impedanciájának kimenetére 24 és 25 mérő kábelerek kapcsolódnak. Az impedan­cia transzformátor ((célszerűen katódkövető erő­sítő) egyrészt nagy bemenő impedanciát — és XO ezáltal torzítatlan átvitelt biztosít a változó és rendszerint nagy földelési ellenállású 6 és 7 mérőelektródák között megjelenő mérési fe­szültségkülönbség számára, másrészt kis kimenő impedanciájával kellő szintre szorítja le a nagy-15 feszültségű 20 kábelérből galvanikus és •kapa­citív úton a 24 és 25 mérőerekbe átcsatolt zaj­feszültségeket. — A mérőerek földfelszínen el­helyezett frekvenciaérzékeny szelektív 26 erő­sítőre kapcsolódnak, amely fázis- és frékven-20 ciaérzékeny 27 diszkriminátorba táplálja a sze­lektíven felerősített, szinuszos mérési potenciá­lokat. A 27 diszkriminátor kimenetén az l(U M—U^ ) mérési potenciál amplitúdójával, arányos nagyságú egyenpotenciál jelenik meg, 25 amely működteti az '(UM — Uy ), egyik mérési paramétert regisztráló galvanométert (28). A másik mérési paraméter, a mérőáram ;(3) inten­zitásának regisztrálására két további 29 és 30 mérőéren át a mérőárammal arányos, és vele 30 fázisban levő potenciált hozunk fel a szondában elhelyezett alacsony ohm-értékű 22 ellenállás két sarkáról; e potenciált szelektív 31 mérő­erősítő frekvenciaszelektíven felerősíti, fázis-és frekvenciaérzékény 32 diszkriminátor egyen-35 irányítja; a diszkriminátor kimenetén meg­jelenő egyenpotenciál — mely arányos az Ifi.) mérőáram intenzitásával — működteti a másik • mérési paraméter: az ifi) mérőaram regisztrálá­sára szolgáló 33 galvanométert. [Az i(il) mérő-40 árammal arányos potenciál mérése célszerűen történik a kábel után elhelyezett 22 ellenállá­son, ugyanis a 20 tápkábelér aránylag nagy földkapacitásán át — az A tápelektróda '(§) nagy földelési ellenállása miatt — jelentós 45 "kapacitív áram folyik le, ami meghamisítaná (I) mérését a földfelszínen, közvetlenül a fe­szültség-generátor !(17) után.] A 20 táp-kábelérből a 24, 25 és 29, 30 mérő­erekbe relatív úton átkerülő, reaktív zajok 50 kiszűrését a fázisérzéfceny 27 és 32 diszkrimi­nátorok végzik, amelyek maximális csillapítást adnak az (1) mérőáram fázisához képest n/2 fázissal eltolva megjelenő reaktív zajfeszült­ségek ellen. A diszkriminátorok ref erencia-55 -feszültségét a 17 feszültség-generátor kimenő 18 és 19 kapcsai között, az i(I) árammal közel fázisban megjelenő kimenő kapocsfeszültségről vesszük. A referencia-feszültség 34 és 35 'be­kötő vezetékeken át jut a 27 és 32 diszkrimi-80 nátorokba. A berendezés kiegészítő részegységéként a néhány-száz Hz-es frekvenciát előállító, szinu­szos 36 teljesítmény generátor 37 kábeléren és földvisszavezetésen át működteti a 21 szonda-95 házban elhelyezett 30 tápegységét, amely an'ód-18'

Next

/
Thumbnails
Contents