152234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrólyukkal harántolt tömött tárolókőzetek másodlagos repedezett porozitásának szelektív szelvényezésére
5 / mm ft A $. áteáa a 11 folytonos vonalak tüntetik fel az áram-vonalakat, a 12 szaggatott vonalak pedig az ekvipotenciál felületeket. Ebben az esetben az M gyűrű és a K póntrelektróda potenciál-értékei jó közelítéssel megegyeznek, mivel a tápáram tere csak kis mélységig húzódik be az A tápgyűrűvel határolt térbe: az A tápgyűrű belseje a tápáram elől le van árnyékolva, mivel a tápáram számára abban az irányban nincs elfolyási lehetőség. A mondottak értelmében a mért potenciálkülönbség a A elállás esetében jó közelítéssel zérus értéket vesz fel. A mért potenciál karakterisztikusan megkülönbözteti a hasadékokat a hasadék nélküli csupasz szigetelő lyukfal szakaszoktól, annak ellenére, hogy tápáram mindkét esetben elfolyhat az A tápgyűrűből (utóbbi esetben a A elállás miatt). Az A gyűrűs tápelektróda RA földelési ellenállásra szelvényezés közben igen nagy értékeket vehet fel (amikor például hasadék nélküli, csupasz, szigetelő lyukfalnak fekszik neki a szonda), és RA értéke ugyanakkor tág határok között változhat (mivel a rétegsorban igen kis ellenállású agyagrétegek is előfordulnak). A mondottak miatt a mérés nem kivitelezhető -könnyen az A tápelektródán át befolyó (I) tápáram stabil, konstans értékén tartásával; egyszerűbb stabil U? feszültségű feszültségforrást alkalmazni a tápkörben. Ebben az esetben a tápkör A és B elektródák közötti szakaszát feszültség generátor elve szerint valósítjuk meg, tehát e szakasz B.s belső ellenállását alacsony értéken tartjuk az A tápelektróda RA földelési ellenállásához képest. A 4a ábra a tápkört tünteti fel Ug feszültségű váltóáramú generátorral, melynek belső ellenállása az A és B elektródák közötti szakaszon •Rg • A tápelektróda földelésellenállása SIA, a föld felszínén földelt B tápelektróda földelési ellenállása pedig kicsi, gyakorlati szempontból elhanyagolható. Könnyen kimutatható, hogy a hasadékba befolyó mérőáram intenzitása a hasadék h vastagságának növekedésével nő, a hasadékot kitöltő folyadék o fajlagos ellenállásának növekedésével pedig csökken. Vannak olyan esetek is, amikor a hasadékkal szemben az elektróda-rendszer nem -fekszik fel tökéletesen a lyuk falára; ilyenkor a 'hasadék áramterének és a A elállás áramterének „vegyes" esete alakul ki; az A tápgyűrűfceől mérőárarn folyik be a hasadékba és mérőáram. folyik el a A résen át közvetlenül a fúrólyuk félé. A tápkör ekvivalens helyettesítő kapcsolási rajzát a 4b számú ábra mutatja e vegyes esetben. A tápgyűrűből R;„A-M ellenálláson keresztül folyik a hasadékba belépő áram M mérőgyűrűig, majd attól RIUM-K ellenálláson át a K központi mérőelektródára illeszkedő ekvipotenciál felületig, végül ezen ekvipotenciál felülettől Rh,x-B hasadék ellenálláson át a B Visszatérő áram-elektródáig. Az M mérőgyűrű és a B visszatérő elektróda közötti eredő ellenállás a hasadékon át B/,,»-g Jelöléssel van feltüntetve a 4b ábrán. A tápáram másik komponense — amely a A «ésen át közvetlenül a fúróiszapba folyik —S.A,A-M ellenálláson át folyik a tápgyűrűtől az M mér€elektróda gyűrűre illeszkedő ekvipotenciál felületig, majd attól THA M-B ellenálláson M folyik a A résen és a fúróiszapon keresztül & elektródába. i Az A tápelektróda két — paralel kötött — &*a«ielfolyási ága az M pontokban azonos potenciállal bír (az M mérőgyűrű potenciálja) így a két párhuzamos ág e pontokban összekötöttelek képzelhető; a tápáram A és M pontok közötti szakaszának eredő ellenállása ä 4b ábrán &hA,A-M ellenállással van jelölve, az M és B pontok közötti eredő áranielfolyási ellenállás pedig B,hA,M-B jelöléssel van feltüntetve. A feláüítható egyenletek analitikai vizsgálata és ,a 4a és fb ábrák fizikái összehasonlítása útján kimutatható, hogy ha kiindulunk a tiszta (hasadták esetéből és a A elállásnak kezdünk véges A mértékeket adni, akkor h konstans éríséken tartása és egyidejű növelése mellett (Ujj—Ug- )hA értéke csökkenni, (T)t,A értéke pedig növekedni fog a A= 0 esetben felvett ért&kekhez képest. A hasadék és A daliás «egyes eseteiben tehát a mért potenciál kisebb lesz, mint az elállás nélküli, tiszta hasadék esetfeen, de nagyobb lesz a hasadék nélküli, tiszta elSllás esetéhez tartozó karakterisztikus 0 érték-Bél. Az 5. ábra a mért feszültség és áram értékét mutatja be konstans Ug generátorfeszültség, a hasadékokat kitöltő folyadék ellenállásának konstans ,o értéke, ítosébbá az egyenleterndszerfeen szereplő C, Q, P., kh, kA,i és kzJ,2 mennyiségek konstans értékei mellett. Az ordináta-tengelyen az (U«—<ÜK) mért feszültségkülönbség, az abszcisszán .ptedig az (I) mérőáram van felvm.e. A diagramon két görbesereg látható: á folytonos vonalú görbék paramétere a h hasadék- vastagság, amelynek értéknövekedési sor«esdjé: hí, h$, 'h^,... a szaggatott vonalú görbék paramétere pedig az elállás -mértéke, ugyancsak éi, Ja, Az.... értéknövekedési sorrenddel. Az 4ßw~KT« )f! wífesátájú, pontvonalas abszcissza vonal ;a«lja a tiszta -hasadékok (lyukfaltói való /elállás a»glkü|) indikációinak geometriai helyét. A' tissadék nélküli „elállások" pontjai az «f03f ~~Uj)^ =^'8 ordináta^értékkel bíró absz-eíssa^eógelyen Shelyezkednek el, míg a hasadék és .Ááílás „«egyes" esetei e két határoló abszeissza sronál fc&otti sávot töltik ki (h és A paíaroéterü .g&rbék -sévja). A. szeteéntfrffl tealvasott (UM—Uz) és (I) ériäkek .által az ;§. íábra grafikonján meghatározott -pont hőlyeete tehát eldönti, hogy van-« hasadék a .vizsgált mélységi helyen, továbbá interpolálással .megkapjuk a hasadék h vastagságát és az. esetleges elállás A nagyságát. Az 5. Ära .diagramjához hasonló felépítésű kiértékelési •görbeseregeket matematikai úton, vagy célszerűen modell-mérésék útján lehet meghatározni különböző szondaméretekre, lyukai
