152184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajvíz szintje alá süllyesztett műtárgyak fenékrészének lezárására

'S i52ié4 4 süllyesztést a zárótest vízzel való túltöltésével indítjuk meg. Víz alá merülés után a zárótest gravitációsan süllyed a fenékre. Szükség esetén a zárótest és a köpenyfal közötti hézag egyenletes méretének biztosítására a zárótesten a süllyesztés tartamára görgőket 'helyezünk el. A jobb és egyenletesebb vízzáróhabarcs-eltérítés érdekében a zárótestet áttörő injektálóvezetéket a zárótest külső peremén elrendezett perforált injektáló csővezetékkel kapcsoljuk és a vízzáró habarcsot ezen a perforált injektáló csővezetéken keresztül juttatjuk a zárótest és a műtárgy oldalfala közötti térbe. A zárótest külső peremem a műtárgy oldala felé hajtható előregyártott támasztóelemeket is alakíthatunk ki, amelyeket a zárótest műtárgyba való lesüllyesztése után behajtunk a műtárgyba előre kialakított támasztófeszekbe.Ezzel elérhető, hogy a zarótest költséges ducolása elmaradhat, mert a támasztótesték a lesüllyesztett zárótestet a műtárgy oldalához támasztják. Az így kialakított zárótest esetén a munkaterület könnyen (hozzáférhetővé válik, mert további dúcolás szükségtelen. A lesüllyesztett zárátest és a műtárgy oldalfala közötti \hézag tömítése ismert módon, bi1 tumenes vagy kátrányos kötélpászmával történik, atóelyet fa- vagy vasmintaív segítségével juttathatunk helyére. A találmány szerinti eljárás a tömítésre is ad megoldást azzal, hogy a zárótest és a műtárgy közötti hézag tömítésére a zárótest oldalán kiképzett horonyban elhelyezett rugalmas falú tömlőbe a zárótest lesüllyesztése után gázt, folyadékot vagy szilárduló anyagot sajtolunk. Gáz vagy folyadék besajtolása esetén a nyomást a zárótest mögé injektált habarcs megkötéséig tartjuk fenn. Amennyiben a rugalmas falú tömlőbe szilárduló anyagot sajtolunk, annak megszilárdulása után az utólagos betonozás el is maradhat. A találmány szerinti eljárással fenekelt műtárgyak süllyesztése az ismert eljárásokkal szemben több méterrel magasabban befejezhető, mert a lezárás vastagsága lényegében azonos az előregyártott zárótest és besajtolt vízzáró betonréteg vastagságával. A találmány szerinti eljárás igen nagy előnye tehát, hogy a műtárgy köpenyf&lmagassága lényegesen csökken és a nagy cementigényű nagymennyiségű vízalatti betonozás elmarad. Ez különösen azért nagyjelentőségű, mert a műtárgy sülylyesztése során a munka a mélységgel arányosan egyre nehezebb, tehát a találmány saerinti eljárás éppen a legnehezebb munkát igénylő legmélyebb süllyesztési szakaszt és a tökéletesen csak igen nehezen végrehajtható vízalatti betonozást küszöböli ki. Az anyagmegtakarítás mellett a találmány saerinti eljárással az építési idő a vízalatti betonozás kötésének. idejé'vel csökken, de csökken azzal is, hogy a fenéklemez előregyártva a szabadban — tehát nem zárt és szűk helyen — készül. A találmány tehát eljárás talajvíz szintje alá süllyesztett műtárgyak fenékrészének lezárására. A találmány abban van, hogy a műtárgy fenékrészére injektáló vezetékkel áttört, egy vagy több tagból álló zárótestet süllyesztünk, majd a zárótestet a fellépő felhajtóerő ellen 5 biztosítva, a zárótest és a műtárgy oldalfala közötti hézagot tömítjük és az injektáló vezetéken át vízzáró habarcsot juttatunk a zárótest mögé, a zárótest és a műtárgy oldalfala közötti térbe, majd a most már fenékkel ellátott mű-10 tárgyból a vizet eltávolítva, építjük egybe a zárótestet a műtárgy oldalával. A találmány szerinti eljárást részletesen kiviteli példákon, rajz alapján ismertetjük, ahol az/ 15 1. ábra a kiviteli példa szerinti vasbeton kútköpeny a süllyesztés alatt álló zárótesttel, metszetben, a , 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt példa szerinti kút lesüllyesztett zárótesttel, metszetben, a 20 3. ábra a 2. ábra A részének felnagyított képe metszetben, a 4. ábra egy másik kiviteli példa, amelynél a kútköpeny és a zárótest közötti tömítés rugalmasfalú tömlővel van kivitelezve, metszetben, 25 az 5. ábra a teljesen elkészített kút véglegesen elhelyezett zárótesttel, metszetben, a 6. ábra részmetszet olyan kiviteli példa sze. rinü kútról, amelynél a zárótest külső pere-30 mén támasztóelemek vannak. Az eljárást ismertető kiviteli példán vasbetonköpenyű kút fenéklezárását mutatjuk be. Az 1. ábrán ábrázolt vasbeton 1 kútköpeny / lesüllyesztése után előregyártott, a kút belső 35 méreténél mintegy 10 cm-rel kisebb átmérőjű 2 zárótestet süllyesztünk az 1 kútköpeny belsejébe^. A kivitenx

példán 2 zárótest függőleges peremfallal merevített vasbeton héjelem. A 2 zárótestbe a gyártás során a 2 zárótesten át-40 vezető 3 injektálóvezetéket helyeztünk el. A 3 injektálóvezeték perforált 4 injektálóesővel van kapcsolva. A perforált 4 injektálócső körülveszi a 2 zarótest alsó peremét. A 2 zárótest süllyesztése ismert 6 süllyesztőszerkezettel tör-45 ténük. A 6 süllyesztőszerkezettel a 2 zárótestet az 1 kútköpenybe lévő víz felszínére helyezzük. A vízszinttől a további süllyesztést víztúltöltóssel, azaz víznek a 2 zárótestbe voló juttatásával végezzük. A 2 zárótest víz alá 50 merülése után az gravitációsan süllyed le a fenékre. Szükség esetén a 2 zárótest és a köpenyfal közötti hézag egyenletes mértékének biztosítására a 2 zárótest a süllyesztés idejére görgők-55 kel is ellátható. Amint a 2 zárótest elérte végleges helyét, azt a víz felhajtóereje ellen le kell terhelni. A leterhelés célszerűen a műtárgy falához való 60 rögzítéssel történik. Ezután a 2 zárótest és az 1 kútköpeny közötti hézagot tömítéssel tömítjük. A hézag tömítése többféle módon oldható meg. Egyszerűbb esetben tömítésként bitunie, nes vagy kátrányos 7 kötélpászmát alkalma-65 zunk. A 7 kötélpászimát 8 mihtaívvel juttatjuk %