152181. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textíliák és műanyaghabok ragasztóképessé tételére

isfciöi 3 4 ezt a szilárdságát a ragasztószer összetételének függvényében az 1. ábra tünteti fel, ahol a ragasztás szilárdságát az I. diagram a ragasztott helynek vizes tisztítás és vasalás utáni állapotában, a,II. diagram triklór^etilénes tisztítás és vasalás utáni állapotában mutatja be. Az abszcisszatengely az ilyen kezelések nélküli állapotban mutatkozó- ragasztási szilárdságnak felel meg. Ha ezt az értéket 100%-nak veszszük, akkor az ordináta-tengely mentén felvitt +. és -i— delta% értékek a ragasztási szilárdság százalékos növekedését, ill. csökkenését jelentik. . Az I. és II. diagrammokból az tűnik ki, hogy úgy a vizes, mint a triklóretilénes tisztítás és ezt követő vasalás a ragasztás szilárdságát az esetek legnagyobb számában, nagy mértékben, maximálisan a 100%-ot is meghaladó mértékben, növeli. Ez a maximális növekedés a felerésziben, kaprolafctámból, felerészben SH-sóból álló ragasztóanyagnál következik be. Szilárdságcsökkenés; csak a felerészben, AH-sóból és felerészben S'H^sőból álló ragasztóanyagnál tapasztalható. Közelebbről a következő összetételeket vizsgáltuk meg. A felső vízszintes sor a ragasztóanyag jeliét, az; oszlopok az illető ragasztóanyag összetételét tartalmazzák: 63/6 63/7 62/3 63/8 63/13 80 Kaprolaktam % 50 50 40 50 40 AH só % 20 10 IS — 10 SH só % 30 40 45 50 50 Mint az 1. ábrán látható a megvizsgált ragasztóanyagok a diagrammok 1 és 2 ordinátái közé eső összetételűek, amelyeknél a szilárdság maximumot mutat. Ezek tehát a gyakorlati szempontból legelőínyösebb összetételek, aimelyéknek további előnyeként a 2. ábrán feltüntetett III. diaigrammból még az is látható, hogy olvadáspontjuk 120^—160°C között van, tehát a ragasztó .anyag a ragasztóképessé teendő textiliára, illetve poliuretánháibra azok károsodása nélkül rávasalható és az így kezelt nyersanyag darabjai vasalással minden hátrány nélkül egyesít hetők. Az ismertetett módon ragasztóképessé tett nyersanyag a ruhagyártásfaan többféleképpen felhasználható, pl. a következő módon: 10 15 20 25 35 1. A ruhadarab valamely részének (pl. a kábát elejerészének) alkatrészeit ragasztóképessé tett megfelelő szövetekiből kiszabjuk és kézi vasalót, vagy vasalógépét 'használva, varrás helyett ragaszt ássál egyesítjük a kívánt ruihairésszé. 2. A különálló pontokban mindkét oldalán ragasztóképessé tett lapalakú poliuretánhabnyersanyagot kabát szigetelő béléséként úgy használhatjuk fel, hogy a bélésnek megfelelően kiszabjuk, a szövettel és a béléssel a, hagyományos módon összevarrjuk, végül vasaljuk, így eljárva a ponuretánhatoból való 'betétnek a béléssel és a szövettel való egyesítéséhez nincs szükség külön műveletre, mert a vasialás során azokkal összeragad. — Ugyanezt a poliuretánháb^anyagot ugyanígy elejebetét gyanánt szita helyett is felhasználhatjuk. 3. Poliuretánhatobal egyesített szövetet, ún. poliuretánhab-szövetet úgy készíthetünk, hogy a szövetre egyenletesen ragasztóport szórunk, azután a szövetet nagyfrekveneiás elektrosztatikus téren '(nagyfrekvenciás fűtőkészüléken), vagy vízgőz jelenlétében hevített téren vezetve át a ragasztóport a szövetre ráolvasztjuk, végül az így ragasztóképessé vált szövetre azon melegében lapalakú poiiuretánhaíb-nyersanyagot fektetünk és a kettőt együtt fűtött hengerek között vezetjük át, aminek folytán azok összeragadnak. — Fordítva is járhatunk el, úgy, hogy a ragasztóport a poliuretánhab-nyersanyagra olvasztjuk rá és a szövetet azután, vasaljuk össze vele. Szabadalmi igénypont. Eljárás textiliák és poliuretán habok ragasz* 40 tóképessé tételére, amelyre jellemző, hogy a textília vagy poliuretánlhab felületére legalább 20% kaprolaktámiból, legalább 20% SH-sóból és-legfeljebb 30% AH-sóból készült poliamidragasztóport szórunk fel, majd a felszórt poli-45 amid-ragasztóport önmagában ismert módon sugárzó hővel célszerűen vízgőz jelenlétében 130°C és 220°C közötti hőmérsékletre melegített téren, vagy nagyfrekvenciás elektrosztatikus téren vezetjük át, miközben a nagasztópoirt 50 a textiliára vagy a poliuretánhábra ráolvasztjuk. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 657539. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2