152128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kártevőirtószer előállítására

3 alkoxifenil: metoxifenil, etoxifenil, n-prop­oxifénil, izapropoxifenil, n-, szék.-, izo- és terc.-butoxifeni^, cikloalkilfendl: ciklopentilfenil, ciklohexilfenil; cikloalkenilfenil: ciklopentenilfenil, ciklohexe­nilfenil; alkenilfenil: allilfenil, propenilfenil.; alkiltiofenil: metiltiotfenil, etiltiofenil, n-prppil­tiofenil, izopropilíiofenil, n-, szak.-, izo és terc.-butiltiofenil; f enilalkilf enil: benziifenil, halogénezett benzii­fenil, iiitráít benzilíenil; fenilalkoxifeinil: benziloxifenil, halogénezett benziloxifenil, nitrált benziloxifenil; fenilialkiltiofenil: benziltiofenil, halogénezett íbenziltiofenil, nitrált. benziltiofenil; dialkilaminof enil: dietilaminofenil, dimetilami­nofenil, di-n- és di-izöpropilaminofenil; halogénfenil: klórfenil, brómfenil; cikloalkiloxif enil: ciklohexiloxifeml, ciklopen­tiloxifenil; naftil: alfa- és béta-naftil, valamint a fenil­sorbeli vegyületeknél fentebb említett he­lyettesítőket tartalmazó naftilgyökök; heterociklusos: öt- vagy hattagú gyűrűs, oxa-, tio- vagy aza-heterociklusos vegyületékből származó gyökök; ezek között csak oxigén-, 'kén- vagy nitrogén atomot tartalmazó hete­rociklusos gyökök, pl. piranij-, furil-, tienil-, piridil-, pirrolil-, pirazolil-, imidazolil- és diazin-gyökök, továbbá vegyes heteroatomo­kat tartalmazó gyűrűs gyökök, pl. oxazin- és tiazin-gyökök, oxazolil-, tiazolil-gyökök. Ezek a heterociklusos gyökök részlegesen vagy teljesen redukálva is tehetnek, továbbá helyettesítőket, mint rövidszénláncú alkil­csoportokat vagy halogénatomokat is\ tartal­maznak: ide tartoznak továbbá a benz-hete­rociklusos gyökök, mint a benztiazolil-, benz­oxazolil- és kinolil-gyökök is. A fenil-, naftil- és heterociklusos gyökök gyűrűben egy vagy több helyettesítőt, mint pl. a fentebb példaként felsorolt helyettesítőket is tartalmazhatnak; egynél több helyettesítőt tar­talmazó gyűrűk esetében é helyettesítők egy­formák vagy egymástól különbözők is lehet­nek. Az ilyen típusú R gyökök jellemző pél­dáiként a következőket említhetjük: dimstil­feral, dipropilfenil, dibutilfenil, metilizopropil­fenil, butilmetilfenil, trimetilfenil, dimetilami­nodimetiifenü (pl. 4-dimetilamino-3, 5-dimetil­fenil), dimetoxifenil, metoxipropiloxdfeni] (pl. 5-metooxi-2-izopropoxifeml), • butilpropilfenil (pl. 2-terc. butil-4-izopropilfenil és 6-tere. bu­til-rS-izopropilfenil), metil-dinitrófeml, Mór­metilfenil i(pl. 2-klór-4,5-dimetilfenil), 5-'(8--mietil-l-fenil)-pirazolil, 5-J(3-ínetil-l-izópropil)­-pirazolil és 4-metiltio-3,5^dimetilf«nil, A találmány azon a felismerésünkön alapul, hogy az eddig még le nem írt '(I) általános képletű vegyületek értékes kártevőírtö-tulaj­donságokkal rendelkeznek. Ezek az új vegyü­letek számos rendkívül nagy hatású rovarirtó­szert, továbbá akaricid, molluscieid, nematocid i2128 •• '- " 4. • • •" és' fungicid hatású vegyületet tartalmaznak isamaíMaan, így pl. számos (I.) általános; képletű vegyület aagyfokú aktivitást mutat a Lepidop­terák rendjébe tartozó kártevők, mint a Pieris S brassioae, Cydia pomanéllia, Plutel'la maculi­pennis, Adoxophyes orana, Prodenia litura és a Pseudaletia-fajok, a Coleopteräkj mint a Phaedon cochleariae, Leptinotafsa decemlinea­ta, Melontha-fajok és Ahthonomus grandis, a lD Dipteráfe rendjel» tartózó Lucilia sericata, Musca domestica, Stomoxys cákátrscns, Hypo­derma-fajok és< Aedes~fajok, a Hemipterák rendjébe tartozó Megoura viciae, Aphis fáfoae, Dysdercus fasciatus, Aleufodidae-fajok és Coc-15 ejdae-fajak, az Orthoptera-rendbe tartozó kár­^tevők, pl. Blattádae-fajok, Acridiidae-fajok ésv Tettigoniidae-fajök, a Hyttienoptera-rendbe tar­tozók közül különösen a Symphyta alrend tag­jai, a Thysanoptera-rendfoe tartozó kártevők, 20 az AearinaHrendbe tartozok közül pl. a Tetra­nychus-fajok, Ixodes-, Dermanyssus- és Boo­philus-fajok, továbbá a Nematoda, Molusca, Isoptera, Anoplura és Siphonaptera rendekbe tartozó kártevők ellen. 25 Egyes ilyen vegyületek szisztémikus hatást is mutatnak, tehát az állatoknak beadva hat­nak azok kartevői ellen és így jól használha­tók lehetnek a vérszívó élősddék, mint pl. bol­hák, bögölytegyek stb. ellen. 30 Ezek a vegyületeik általában nem mutatnak nem kívánatos toxikus tüneteket az alkalma­zott adagokban a gazdiaállatokon és így a kár­tevőirtó hatás eléréséhez szükséges nagyságú adagok a gazdaállatokra ártalmatlanoknak te-35 kinthetők. Az ilyen nagyságú adagok növé­nyekkel' szemben sem mutatnak fitotoxikus hatásokat. <E vegyületek ezért ikultúrnövények széles körében alkiamazhtatók kártevők irtásá­ra; pl. alma, zellerM paradicsom és baíbnővé-40 nyéken történt, kísérletek sorain lényegileg semmilyen, káros hatás e növényekkel szem­ben »em mutatkozott. A találmány szerinti vegyületek igen fontos jellemvonása az emlős állatokkal szembeni kis 45 toxikusságta. A? ismert karbamát^típusú rovar­irtószerek, bár kártevő-ellenes aktivitásúk igén nagy, nagyrészt azt a komoly hátrányt mutat­ják, hogy emlős állatokkal szemben igen toxi­kusak. Sok esetben ez; a hátrányos tulajdonság 50 teljesen megakadályozta az ilyen vegyületek gyakorlati hasznosítását. Azt tapasztaltuk, hogy az <(il.) általános képletnek megfelelő vegyületek 55 R" / • \ CöR' 60 •co általában sokkal kevésbé toxrkusak az emlős állatokkal szemben, mint azok az (IA) általá-65 nos képletű vegyuletek -2

Next

/
Thumbnails
Contents