152121. lajstromszámú szabadalom • A szív elektromos ingerlésére szolgáló készülék

3 a kimenőjeleknek a bemenetre jutását pedig semmi sem gátolja. Az egész rendszert egyébként a zavaró jelek is vezérelhetik, mert az ezt megakadályozni kívánó intézkedés nem hatásos. A leírásban a 34 és 35 jelzésű csövekkel, valamint a 18 relével megvalósított kapcsolóberendezés működteti a 18a és 18b kapcsolókat, akkor, ha a 34 cső bemenetére jutó feszültség értéke egy beállított feszültség intervallumon belül van. Az alsó határ és a felső határ felett nem kapcsol, és ilyenkor egy külső inger jut a szervre.' Szerző szerint ez a megoldás zárja ki a zavaró impulzusok okozta „vad"— vezérlést. Ez azonban nem biztos, mert pl. egy jel, amelynek feszültség értéke a beállított maximum felett van, rendelkezik olyan feszültség szakasszal is,amely alkalmas a rendszer vezérlésére. Tegyük fel, hogy a „vad" inger 3 Volt feszültségű, a beállított feszültség intervalluma pedig 0 V-tól 1,5 V-ig terjed. A vad-inger miközben áthalad e feszültség határon működtetni fogja a 18 relét s ezzel kimenő jelet vált ki. — Rá kell mutatni arra is, hogy olyan esetben, amikór a 18 relé ún. külső vezérlésre kapcsol át, vagyis minden vadinger esetében — a kimeneten egy olyan inger jelentkezik, amely a szívműködés szempontjából ritmuszavart jelent. — Az egész berendezés arra van alapítva, hogy a szívingerek és a készülék kimenő jelei közötti „együttfutást" kézzel 'be lehet állítani, és ezt a célt szolgálják a 15, 27, valamint a 16, 29, 30 jelzésű tagok. A synchron ilyen beállítása 1 azonban, csak nagyon rövid időszakaszokra lehetséges, ha ez egyáltalán megvalósítható. — Ez a készülék tehát nem képes automatikusan követni a szív ritmusváltozásait, és synehronzavar esetén csak az utólagos kézi korrekcióra van lehetőség, ez viszont nem korrigálja a már létrejött keringészavart, összegezve: az eszköz a kitűzött feladatot nem tudja megoldani és még azt is hangsúlyozni kell, hogy a sinusinger előtt érkező külső jel refraktér stádiumot és interferenciát okoz a működő szíven. — A 8933 sz. NDK szabadalom leírása nem is utal arra, hogy a felerősített bioelektromos jelnek melyik szakaszát használja a vezérlésre, holott ez döntően fontos, mert elképzelhető hogy az ingerlő jel a kívánt időpont előtt vagy után érkezik és meghiúsítja még a szív saját jelének szabályos érvényesülését is, ref raktér stádiumba hozva a szív izomzatát. Alapvető hibája az eszköznek, hogy a kimenő inger és a szív saját jele közötti synchront csak kézzel lehet beszabályozni, és ez — mint a korábbiakból következik —• felborul az első mély légvételnél vagy ritmuszavarnál. Az eszköz szabályos működése felborulhat, mert zavaró izompotenciálok is vezérelhetik az eszközt, esetleg halálos schock-ot okozva a betegnek. A' leírásban említett, a gerjedés megakadályozására szolgáló kapu-áramkörről nem tudni, hogy az mikor hatásos, ismertetése hiányos. Ha a bérrendezés nem impulzusszerű, hanem hosszabb jelszakaszt használ {és a leírásból ez követke-4 zik), akkor a kapuáramkör zavarja a működést, mert a jel kezdeti részénél is már reteszeli az erősítő bemenetét és így lehetetlenné teszi a jel további részeinek, a felerősítését. '•• 5 —. A 2514 sz, NDK szabadalom szerinti megoldásnál a szív jeleit egy külső generátor jeleivel hasonlítja össze és amikor ezek synchronban vannak, akkor a külső jelet ingerlő jelnek használja. Az előbbiekből következik, hogy a 10 synchron beállítása csak rövid időszakaszokra lehetséges, s ez gátolja, hogy a készüléket folyamatos működésre (használjuk, A synchron beállítása kézzel történik és ezért az esetek jó részében nem valósítható meg. Ritmuskiesés 15 esetén pedig csak utólagos korrekcióra van lehetőség, de ez nem képes a már bekövetkezett keringészavart rendezni. A kimenő ingerek rájuthatnak az eszköz bemenetére és ezzel gerjedést okozhatnak és ez 20 veszélyeztetheti a beteg életét. A 693.778 sz. NDK szabadalmi leírás olyan műszaki megoldást javasol, amely nem nyújt ritmusos vezérlést és esetleg halálos elektroschock-ot okozhatna a betegnek, amikor a ké-25 szüléket nem a szív jelei, hanem a zavaró izompotenciálok vezérelnék. . összegezve: közös hibájuk az eddigi javaslatoknak, hogy 1. nem tartalmaznak hatékony műszaki intézkedést annak kizárására, hogy a 30 kimenő jel a bemenetre jusson. Ezért fennáll a begerjedés veszélye. 2. A készüléket nemcsak bioelektromos jel, hanem esetleg zavaró izompotenciálok vezérelhetik, amely esetben a készülék valójában elektroschock-ot okozhat a 35 betegnek, 3. Egyik javaslat sem oldja meg kielégítően a szív ritmusváltozásának automatikus » követését s így lényegében ártatlan ritmuskiesés is komoly keringészavart eredményezhet. A találmány e hiányosságokat kiküszöböli és 40 alkalmas a probléma megoldására. Lényege a következő: A szív ingerlését olyan frekvencia — generátorral valósítjuk meg, amelynek vezérlését a szív által termelt jelek egy különválasztott jelszakasza végzi. 45 A szívre visszacsatolt inger a physiologiás kontrakció időpontjában hat, növelve ennek intenzitását. A szívizom kontraktiót reprezentáló' elektromos jel, ill. a kiválasztott jelszakasz, indító jelnek 'használva, biztosítja, hogy 50 a szívre csatolt ingerlő jel a kívánt időpontban érkezik és. egyben biztosítja bármiilyen ritmuszavar hű követését. Koincidencia áramkör biztosítja, hogy az eszköz vezérlését ténylegesen csak a kiválasztott bioelektromos jelszakasz 5") végezze, s megfelelő kapu-áramkörrel biztosítom, ihogy a kimenő jel ne jusson ismét a rendszer bemenetére. Ezek az intézkedések együttesen biztosítják a készülék hatásos működését, azt, hogy az eszköz orvosilag hasznosítható CD legyen. — Az idegen, zavaró jelek vezérlő hatását úgy zárjuk ki, hogy az ekg-t a test két különböző (helyéről vezetjük el (pl. szívközeiből és_ a végtagokról) és a két jelet koincidencia áram-65 körre kapcsoljuk, amelynek kimenetén jel csak 2