152111. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés szervomotorokhoz
1521 3 decimétermérőtest 3-as lépcsőjéhez támaszkodik, ez a mérőtest végfelületével a cm-mérőtest 5-ös. lépcsőjén fekszik fel és ez utóbbi végfelülete a mm-mérőtest 8-as lépcsőjét érinti, akkor a beállított szám 358. Ha pedig a mm-mérőtest nem 5 rögzített alapfelületen mozog, hanem csúszóék segítségével pl. tizedmilliméterekkel elmozdítható, akkor a csúszóék segítségével tört mffi-ek is beállíthatók. Természetesen annak sincsen akadálya, hogy 10 a mérőtestnek végfelülete helyett egyik kiválasztott lépcsője feküdjön fel a másik mérőtest megfelelő lépcsőjén. A számértékeket elvileg bármilyen jeltároló egység tartalmazhatja, a jelen leírásban ismer- 15 tetett példánál, mint gyakorlatilag legegyszerűbb megoldás, vezérlődob szerepéi. Ezen a dobon a számjegy értékét legkönnyebb valamilyen mechanikus elem (pl. dugasz) segítségével rögzíteni. Elméletileg legegyszerűbb, ha a dobon 20 minden mérőtesthez tíz dugaszolási hely tartozik a tíz lépcsőfok egyikének beállítása végett, de a tényleges kivitel számára olcsóbb az a megoldás, amelynél egy-egy mérőtesthez csak öt dugaszolási hely, de két dugasz tartozik, me- 25 lyek tízféleképpen kombinálhatók. így egy-egy számjegy értékét azzal fejezzük ki, hogy az öt dugaszolási hely közül valamely kettőbe egyegy dugaszt helyezünk. Mután itt a lehetőségek száma éppen tíz, így ez az elv a két dugó- 30 val alkalmas a tizes számrendszer számjegyeinek kifejezésére. Azzal, hogy a ciklusok adatait lovasok, stb. beállítása helyett számjegyekkel adjuk meg, a következő előnyökhöz jutunk: 35 1. a gép beállítása az egyik munkadarab fajtáról a másikra meggyorsul1 , mert a számjegyek bevitele gyorsabb, mint az ütközők helyének megállapítása és azután az ütközők beállítása. 2. A géppel közölt adatok pontossága függet- 40 lenné válik a beállító személy munkájának ä minőségétől, mely körülmény egyrészt biztosítja a pontos munkát, másrészt mentesíti a beállító személyt az ütközők beállításával járó pontossági munka alól; ugyanis a beállítás a talál-' 45 mánynál mindig szükségképpen pontos, ha pedig a beállítás hibásan történt, úgy ez körülmény könnyen ellenőrizhető és javítható 3. Több szám esetén a beállítást helyileg nem az egyes számokon, hanem egyetlen központi 50 helyen lehet elvégezni, sőt több gép irányítása is történhetik egy helyről, miáltal a beállítás munkája beolvasztható a gép munkáját amugyis megelőző adminisztrációs munkába. Ez a körülmény az egyes munkafázisok pontos egymás- 55 utánjának és a munkaidők pontos illeszkedésének, végső fokon a munka tökéletesebb megszervezésének szempontjából is előnyös. A rajzok a találmány példaképpeni kiviteli G0 alakját mutatják. Az 1. ábra a szerszámgép, pl. revolvereszterga egyik szánjához vezérlő berendezését (egy egységet) vázlatosan szemlélteti, és pedig a könnyebb érthetőség kedvéért valamennyi al- 65 1 4 katrésznek egy síkban való feltüntetésével. Az ábra főleg csak a mechanikus részeket mutatja. A 2. ábra az 1. ábrán fel nem tüntetett részlet oldalnézete az 1. ábra baloldalán látható nyíl irányából tekintve és a 3. ábra a hozzá tartozó felülné|zete. A 4. ábra az* elektromos berendezést szemlél-teti, a mechanikus részekből pedig csak azokat, amelyek az elektromosokkal közvetlenül kapcsolódnak; az ábrán megvan a központi rész és egy egység (egy szán) vezérlő berendezésének elektromos részei. Az ábra alapján azonban nyilvánvaló, hogy több ilyen egység is ugyanígy csatlakoztatható a központi részhez. Ennek érzékeltetésére az ábrán lent levő vezetékek balra meg vannak hosszabbítva és a meghoszszabbított részekből a többi egység számára ugyanolyan (fel.nem rajzolt) vezetékek ágaztathatók le, mint a függőleges helyzetben rajzolt huzalok. Az 5. és 6. ábra a 4. ábra szerinti berendezés egyes részeit nagyobb léptékben mutatja. Hivatkozással az 1. ábrára, a fel nem tüntetett gördülőorsón legördülő 23 görgő az esetben, ha a rajzon látható helyzetben van, melyben forgási síkja a gördülőorsó forgási tengelyére mérőleges, akkor ez a 23 görgő nem tolódik el, ha pedig a síktól elfordul, akkor a gördülőorsó tengelyének irányában is mozog. Ez utóbbi mozgás annál gyorsabb, minél nagyobb az elfordulás szöge, úgy amint az a fentemlített szabadalmakban le van írva. A berendezés célja a vezérlést olyképp megvalósítani, hogy a 23 görgőt a 23a kar segítségével a kívánt pillanatban, a megfelelő kar irányban és mértékben elfordítsuk. Erre a célra ez a kar a rugóhatás alatt álló 23b nyomógomb révén a 25 tapintóval működik együtt és ez a tapintó a találmány szerint a bevezetésben említett módon áll be a kívánt helyzetbe. A 25 tapintó helyzetét, mint má;r említettük, a mérőtesték (mérőlécék) határozzák meg és az 1. ábra szerint a tapintó helyét az biztosítja, hogy a benne keresztirányban eltolható, de hosszirányban vele együttmozgó 25a rúd a 18 cm-mérőtesthez van erősítve; ez a 18 mérőtest az éppen beállított egyik cm-lépcsőjével felfekszik a 9 dm-mérőtest egyik lépcsőjéra, ez utóbbi pedig a 19 mm-mérőtest egy bizonyos lépcsőjéhez szorul. A tört mm-eket a 20 ék segítségével lehet beállítani. A találmánynál ezeket a mérőtesteket minden egyes munkafolyamat végén a már említett dugók beállítása révén a gép önműködően juttatja a kívánt helyzetbe. Ezt a működésmódot az alábbiakban egy példa kapcsán magyarázzuk meg: A 71 kapcsoló bekapcsolódásakor (5. ábra) 72 áramforrás árama zárt 73, 50; 61a, 62a érintkezőkön keresztül áramot ad az 1 elektromágnesnek és a vele párhuzamosan kötött 40a elektromágnesnek. Az 1 elektromágnes a 74 kart magához húzva zárja a 75 érintkezőt is, mely az 50, 61a, 62a és 71 érintkezőket áthidalja és az áramkört ez utóbbiak kinyílása esetére is fenntartja. A 74 kar a 2 körráös tengelykapcsolót 2
