152111. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés szervomotorokhoz
MAGYAR NÉPKÖZTABSASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATITALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1962. V. 15. Közzététel napja: 1964. XII. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (SE—1134) 152111 Szabadalmi osztály: 49 a 20—37 Nemzetközi osztály: B 23 b Deciméi osztályozás: Feltalálók: Svingor Jenő mérnök, 50%, Barátosi Jenő mérnök, 10%, Hadik Zoltán mérnök, 10%, Schlosser Dezső mérnök, 10%, Varga János. mérnök, 10%, Zátonyi Ferenc mérnök1 , 10%, Budapest Tulajdonos: Szerszámgépfejlesztő Intézet, Halásztelek Vezérlőberendezés szervomotorokhoz A 144 358 számú magyar szabadalom vezérlőszerkezetet ismertet szérvmotorok számára, melynek lényege, hogy egy egyenletes sebességgel forgó orsón legördülő görgő forgási síkjának ferdesége folytán bizonyos sebességgel az orsó hossztengelye irányában mozog és ha a ferdeség megváltozik, az orsó eltolódik, amit a vezérlés céljaira fel lehet használni. A későbbi, 145 815 számú és SE—1046 számú magyar szabadalmák szerint a mozgásciklust meghatározó adatok tárolása valamely hagyományos ütközőrendszeren beállítható elemek {lovasok, állítócsavarok stb.) segítségével történik, az utóbbi szabadalomnál úgy, hogy a gördülőorsóá hidromechanikus szervomotor görgőjének tapintója a mozgásciklus szakaszhatárain ütköződobon rögzített lovasok végéhez támaszkodik. A szakaszok végpontjainak koordinátáit a dob — több összetevős mozgásciklus esetén dobok — alkotói mentén eltolható és azon tetszés szerinti' helyen rögzíthető lovasok beállítási helyzete határozza meg. Mikor a dob egy osztással továbbfordul, a szán a következő lovas végpontjának irányában indul el és mindaddig mozog, míg a tapintó azt el nem éri és arra rátámaszkodva a görgő karjának középáltásba hozásával a szánmozgást meg nem szünteti. Ezt a műveletet karos ütköztetésnek szokták nevezni. A- jelen találmány a fentemlítétt szabadalmakban védett szerkezetek továbbfejlesztésének 10 15 20 25 30 tekinthető és elsősorban arra vonatkozik, hogy az ütközőket (lovasokat) valamely számrendszer számjegyeinek megfelelő jelkombinációk helyettesítik. Ennek az elvnek a megvalósításánál összerakható, lépcsős kiképzésű mérőtest sorozatot használunk, tehát lényegében az történik, mintha a méretet egy mérőhasáb készlet (rapporter) elemeiből oszloppá raknánk össze, majd ezen oszlop egyik végét egy alapfelülethez támasztanánk, miközben annak másik vége kijelöli azt a pontot, melyre, a görgő tapintójának rá kell állnia. Ennek az elvnek az alkalmazásával a találmány főcélját képező automatizálás problémája arra szorítkozik, hogy miképp lehet ezeknek a mérőtesteknek az összerakását önműködővé tenni. Ez utóbbinak megkönnyítése érdekében szokásos mérőhasábok helyett lépcsőzetes kialakítású mérőtesteket alkalmazunk, miáltal azok száma lényegesen csökkenthető. A találmány előnyös kiviteli alakjánál egyegy mérőtesten a tízes számrendszernek megfelelően 10 lépcsőfok van. A mérőtestekkel beállítandó méretszám számjegyeinek helyértékei egy-egy mérőtestnek felelnek meg, vagyis eljárhatunk például úgy, hogy van egy mérőtest a milliméterek beállítása számára, egy további a centiméterek és egy -harmadik a deciméterek beállítása céljából. A méretszám számjegyeinek értékét a mérőtest illető lépcsőfokának felhasználásával állítjuk be. így pl. ha a tapintó a 152111
