152088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növény-morforegulátorok előállítására

3 15208!! 4 nyilvánvalóan szelektív módon feldúsulnak az osztódás tekintetében aktív szövetekben, különösen a növény vegetációs pontjain. így ezek a szerek specifikusan és eddig nem ismert mértékben avatkoznak bele az ép növények fejlődési folyamatába. E szerek, anélkül, hogy tulajdonképpeni toxikus hatásuk lenne, tartósan befolyásolják a növényi szövetek és szervek képződését, mint a sejtosztódást, a determinációt és a differenciálódást és ezzel elsősorban a növénynek a kezelés utáni újabb továbbfejlődésére vannak befolyással. A növény fejlődésébe való ilyen különleges, szövet-szelektív, nem toxikus beavatkozás sok esetben csupán fokozatosan felismerhető, hosszantartó hatással jár. Ez azután azokat a rendkívül sokféle tüneteket idézi elő, amelyek az említett szereknek a növényekre való alkalmazása során megfigyelhetők, így a fejlődés általános gátlása mellett egyes szervek visszaejlődését, átalakulását, kiesését vagy esetleg új szervek képzését figyelhetjük meg. Ilyen sokféle, az alábbiakban részletesen ismertetésre kerülő tünet az eddig ismert és a növénytermesztés során alkalmazott szerekkel sem mennyiség, sem minőség szempontjából nem. volt elérhető. Az említett fluorén-származékok által kiváltott fejlődési rendellenességek az egyes vegyületektől, azok alkalmazott koncentrációjától és a kezelt növényfajtáktól függően különbözők lehetnek. Az egyes hatóanyagokra minden esetben jellemző, hogy hatásukat elsősorban a merisztimatikus, osztódás tekintetében aktív vagy nyugalomban levő, de osztódásra képes szövetekre — amilyenek elsősorban a vegetációs pontokon találhatók — fejtik ki. A kezelés időpontjában már készen differenciálódott szövetekre e szerek alig fejtenek ki észrevehető befolyást. A találmány szerinti hatóanyagok morforegulátor-hatásukat már rendkívül nagy hígításokban is kifejtik; így az egyes vegyületektől, növényfajtáktól és alkalmazási módszerektől függően már 0,01—100 mg/liter koncentrációban is észrevehető hatás tapasztalható. Ha a csíranövények vagy fiatal növények leveleire finom cseppecskék alakjában a mikrogramm törtrészeinek megfelelő (pd. 0,1—0,02 milliomod g) mennyiségben visszük fel a leghatásosabb hatóanyagok valamelyikét, már sok növényfajtánál tartós deformációk képződését válthatjuk ki. Ezek az anyagok emellett általában csak csekély mértékben fitotoxikusak és így morforegulátor-hatásukat igen széles koneentráeió-határok között tudják kifejteni. E hatóanyagok hatásmódja teljes mértékben szisztematikus (a növény szervezetén keresztül ható). A hatóanyagok a mag duzzasztását előidéző vízzel együtt behatolnak a magba, észrevehető hatást azonban rendszerint csak a kifejlődő csíranövényben vagy fiatal növényben fejtenek ki. A növény a hatóanyagokat a leveleken és egyéb hajtás-szerveken, valamint a gyökéren keresztül is könnyen fel tudja venni és mind akropetális, mind bazipetális irányban tovább tudja szállítani és el tudja osztani szervezetében. A hatóanyagok által kiváltott deformációk a növények legkülönbözőbb részein figyelhetők meg. így pl. a lomb- és sziromleveleken a levélfelület tagozódásának csökkenése figyelhető meg (tendencia: a tagolt' levelek tagolatlanokká, a fogazott szélűek sima széniekké lesznek) vagy pedig a levélfelület kisebbedik vagy teljesen elvész (levéllap nélküli levélszárak vagy csökevényes levélszárak alakulnak ki), továbbá a levelek kiesése (a rendes levél-szám csökkenése vagy végletként teljesen levéltelen hajtás-szár kifejlődése), valamint levél-torzképződmények, levél-összenövések (fodros, kanalas, tölcséralakú stb. levelek képződése) figyelhetők meg. Sok esetben a virág-bimbók korábbi és/vagy nagyobb számban történő kifejlődése (pl. a Gossypium-fajok esetében), továbbá a virágok ellombosodása és különféle torzképződményei (a normális virágoktól egészen az alig felismerhető virág-csökevényekig mindenféle átmenetben), valamint más szervek korai vagy esetleg későbbi kifejlődése (pl. kacsok, indák esetében) tapasztalhatók. A növény hajtás-szárán szintén a legkülönfélébb fejlődési rendellenességek léphetnek fel, így pl. a vegetációs pont gyűrűs kötegelődése (részletesen vagy teljesen, szélső esetben nodusok és levelek nélküli hajtás-szár), a vegetációs pont elszalagosodása, a fajra jellemző levélállás szabálytalan megváltozásával, továbbá sarjhólyagok (ascidiumok) képződése, amelyek belsejében csökevényes levél-elemek képződnek, vagy amelyekben a vegetációs pont nyugalomban van; ezek a hólyagok később íelpukkadhatnak vagy a növény keresztülnőheti őket. A hajtás-szár abortusa (választóréteg kifejlődése egy internodiumban, majd a végső hajtásszakasz ledobása) is megfigyelhető. A hajtásszár csomós felduzzadása az intemodiumokban, valamint a normális apikális dominancia korlátozódása vagy kikapcsolása (a hónalj-hajtások megszaporodása, a rendes körülmények között nyugvó csíralevél-hónalj i rügj^ekkel (fő- és mellékrügyek) együtt). így egy megváltozott, fenyő- vagy zsurlóalakú hajtás-szerkezet alakul ki. A gyökereken is rendellenes alakulás tapasztalható, pl. fokozódott elágazódás {első- és másodrendű oldalgyökerek képződése), általános gyökérvastagodással egybekötve. Gyakran a haj szálgyökerek megnagyobbodása és megszaporodása, dugványoknál pedig a járulékos gyökérzet megszaporodása tapasztalható. Emellett a találmány szerinti szerekkel való kezelés után gyakran vegetatív-reproduktív áthangolódási tünetek, pl. „vegetatív termések", vagyis nem virágokból, hanem vegetatív növényrészeken kialakuló termés-szerű képződmények (pl. a "fő- vagy mellékszárakon, vagy a levél-nyeleken) lépnek fel. Virágoknak rendellenes helyeken, szárvégeken, a gyűrűsen köteg élődött hajtások záróképződményeként való felhalmozódása is megfigyelhető (pl. szárvégi „virág-kosárkák" paradicsom-növényeken); ezek 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 •).