152081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2-alkil-4-piridinaldehid-tioszemikarbazon előállítására

kulosztatikus hatást mutatnak, ami az alábbi táblázatból is kitűnik: 7) 100 Vegyület 0,1 1 5 10 50 ,ml 4-piridin--aldehid-tio-szemikarbazon -f- + (-f-) (+) 0 0 2-metil-4-piri-din-aldehid­-tioszemi­karbazon (+) (+) (+) 0 0 0 2-etil-4-piridin--aldehid-tio­szemikarbazon 0 0 0 0 0 0 A 2-etil-4-piridin-aldehid-tioszemikarbazon in vitro aktivitás terén tehát még egyéb ismert tuberkulosztatikumokat is felülmúl, így pl. a Th. 1314-et is, amellyel kapcsolatban 0,6 y/ml hatékonyságot ad meg az irodalom [Bull. Soc. Chim. Biol. 39, 1195 (1957)]. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. a) H 37 Rv-vel szemben in vitro gátlást ered­ményező koncentráció. 1. példa: 53 g 2-metil-izonikotinsav-etilésztert 70 g 57» /o-os vizes hidrazin-hidrát-oldattal és 100 ml etanoilal két óra hosszat forraltunk visszafolyó hűtő alatt. Ezután az anyagot vákuumban be­pároltuk, és a visszamaradt sűrű, sárga olajat propiléter és n-propilalkohol elegyéből átkris­tályosítottuk. 29 g 113—114 C° olvadáspontú 2-metil-izonikotinsav-hidrazidot kaptunk, ami az elméleti kitermelés 60%-ának felel meg. Az analízis a következő értékeket adta C7H9 N 3 0-ra vonatkoztatva (mólsúly: 151,17): számított: C: 55,61%; H: 6,00%; N: 27,79%; talált: C: 55,74%; H: 6,02%; N: 28,37%. 5,5 g 2-metil-izonikotinsav-hidrazidot 20 ml piridinben oldottunk. Hűtés közben hozzácse­pegtettünk lassan 7 g toluol-szulfokloridot. Tiszta oldat képződött, amelyből a hozzáadott piridin kétharmadát vákuumban ledesztilláltuk. A maradékot 300 ml vízhez öntöttük, amikor 10,8 g l-(2'-metil-izonikotmoil)-2-toluol-szulfo­nil-hidrazin vált ki, ami az elméleti kitermelés 98%-ának felel meg. Analízissel a következő értékeket kaptuk C14 H 15 N 3 S0 3 -ra vonatkoztatva (mólsúly: 305,36): számított: C: 55,05%; H: 4,95%; N: 13,76%,; talált: C: 55,14%; H: 4,92%; N: 13,74%. 10 g l-(2'-metil-izonikotinoil)-2-toluol-szulfo­nil-hidrazint 40 ml etilén-glikollal, 9,8 g víz­mentes szódával, valamint 3,6 g tioszemíkarba­ziddal lassan 160 C°-ra melegítettünk egyliteres lombikban. 120 C°-on élénk habképződés lépett fel. A hőmérsékletet 2 percen át tartottuk 160 C°-on. Lehűlés után 200 ml vizet adtunk a rendszerhez. A kivált terméket leszívattuk és propilalkoholból átkristályosítottuk. 1 g 2-me-4 til-4-piridin-aldehid-tioszemikarbazont kaptunk 244—246 C° olvadásponttal, ami az elméleti ki­termelés 15%-ának felei meg. Az analízis a következő értékeket adta C8H10 N 4 S-re vonat-5 koztatva (mólsúly: 194,27): számított: C: 49,46%; H: 5,19%; N: 28,84%; talált: C: 49,53%; H: 5,22%; N: 28,03%. 10 2. példa: 100 g 2-etil-izonikotinsav-metilésztert 70 g 57%-os vizes hidrazin-hidrát-oldattal és 120 ml etanoilal 3 órán át forraltunk visszafolyó hűtő 15 alatt. Az anyagot ezután vákuumban besűrítet­tük, és az olajszerű maradékot propiléter és propilalkohol elegyéből átkristályosítottuk. Ilyen módon 50 g 2-etil-izonikotinsav-hidrazidot kap­tunk 70—72 C° olvadásponttal, ami az elméleti 23 kitermelés 50 %-ának felel meg. Analízissel a következő értékeket kaptuk Ca H 1 iN 3 0-ra vonat­koztatva (mólsúly: 165,20): számított: C: 58,16%,; H: 6,71%-; N: 25.48%; 25 talált: C: 58,10%; H: 6,74%; N: 25,01%,. 35 g 2-etil-izonikotinsav-hidrazidot 250 ml pi­ridinben oldottunk. Jéghűtés mellett lassan 50 g benzol-szulfokloridot csepegtettünk hozzá. Ez-30 után a felhasznált piridin kétharmadát vá­kuumban ledesztilláltuk, és a maradékot 300 ml vízbe öntöttük, amikor 50 g l-(2'-etil-izo­nikotinoil)-2-benzol-szulfonil-hidrazin vált ki, amit leszívattunk. A kitermelés az elméleti ér­•'5 ték 78%-a volt. Analízissel a következő értékeket kaptuk C14 H 15 N 3 S0 3 -ra vonatkoztatva (mólsúly: 305,34): számított: C: 55,05%; H: 4,95%; N: 13,77%; 40 talált: C: 53,71%; H: 5,05%; N: 13,45%,. 50 g l-(2'-etil-izonikotinoil)-2-benzol-szulfonil­-hidrazint, 48 g vízmentes szódát, valamint 18 g tioszemikarbazidot 200 ml etilén-glikolban 3 45 perc alatt 16 C°-ra melegítettünk. Lehűlés után 200 ml vizet adtunk hozzá, és a kiváló tioszemi­karbazont leszívattuk. A nyers terméket propil­alkohol és víz elegyéből átkristályosítottuk. 12,5 g 2-etil-4-piridin-aldehid-tioszemikarbazont 50 kaptunk 224—226 C° olvadásponttal, ami az elméleti kitermelés 36,5%-ának felel meg. Ana­lízissel a következő értékeket kaptuk CgH^I^S-re vonatkoztatva (mólsúly: 208,29): 55 számított: C: 51,90%; H: 5,77%,; N: 26,92%: talált: C: 52,09%; H: 5,69%; N: 26,31%. 3. példa: 60 59 g 2-metil-4-ciano-piridint feloldottunk 650 ml vízben és 70 g tömény kénsavban, majd hozzáadtunk 5 g 50% nikkelből és 50% gam­ma-alumínium-oxidból álló katalizátort, és 100 at kezdeti hidrogénnyomással hidráltuk, amíg 65 fel nem vette az elméletileg szükséges hidrogén 2

Next

/
Thumbnails
Contents