152047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép gépi fémforgácsoló szerszámok gyártására

3 152047 4 egyenes vonalú vagy körív alakú pálya mentén elhelyezett minden egyes megmunkálógép előtt megállítjuk, és a munkadarabon valamelyik megmunkálási műveletet elvégeztetjük, és miután a munkadarabon minden megmunkálógép az előírt műveletet elvégezte, a kész munkadarabot a készülékből kifogjuk. Az egyélű fémforgácsoló szerszámok legnagyobb csoportját a keményí'émbetétes vagy anélküli esztergakések alkotják. Mivel a többi egyélű .fémforgácsoló szerszámok (gyalu- és vésőkések, marófejek betétkései stb.) geometriai szempontból nem különböznek lényegesen az esztergakésektől, és mivel ez utóbbiak gyakorisága a legnagyobb, ezért a találmányt részleteiben a továbbiakban esztergakésekkel és a rajzokon vázolt gépek péidaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatosan ismertetem. Az 1. ábra egy egyenes esztergakés (szabvány: ISO TC 29/201. N°. 1.) lap- és élgeometriájának vázlata. A 2. ábra műveletterv-vázlat négyféle alakú, legnagyobb gyakoriságú esztergakésre. A 3. ábra egy sorozatgyártásra alkalmas szerszámgép kiviteli példájának függőleges keresztmetszete. A 4. ábra a 3. ábra szerinti szerszámgép felülnézete. Az 5. ábra a gép gömbfelület beállító szerkezetének nézete. A 6. ábra a gép gömbfelület rögzítő szerkezetének kiviteli példája. A 7. ábra egy egyedi gyártásra vagy már használt munkadarabok utánmunkálására alkalmas szerszámgép kiviteli példájának függőleges keresztmetszete. A 8. ábra a szerszámgép felülnézete. Az eljárás szerint a befogókészülékbe befogott munkadarabanyag mindaddig a készülékben marad, míg rajta a megmunkálógépek pl. 2. ábra szerinti műveletterv összes műveleteit el nem végzik. A megmunkáló gépek sorban egymás mellett vannak elhelyezve. A készülékeket egy továbbítószerkezet automatikusan szállítja egyik megmunkálógéptől a másikig. A munkadarabon egymáshoz különböző szög alatt hajló síkokat, valamint éleket kell kimunkálni, ugyanakkor a befogás az összes megmunkálási művelet alatt változatlan marad, tehát a megmunkálógépeket, szerszámokat kell úgy elhelyezni, illetve mozgatni, hogy a lapfelületeket az előírásnak megfelelő síkokban munkálják ki. A munkadarab anyagát olyan helyzetben lehet a befcgőkészülékben tartani, hogy ismert forgácsológépszerelvény-egységekből összeállítható a megmunkálásokat végző gépsor, illetve csak néhány célgépre van szükség. A munkadarabok lap- és élgeometriájának és ezek megmunkálási folyamatának vizsgálata alapján megállapítható, hogy közöttük olyan törvényszerű kapcsolat van. amelynek ismeretében a helyes rnunkadarabtájolás meghatározható. A tájolás péidaképpeni meghatározása a következőkben egyenes esztergakésre — mint munkadarabra — vonatkozóan van ismertetve. Megmunkálás szempontjából a homloklap és két hátlap metszéspontja a munkadarab jellegzetes, középponti pontja. Ilyen jellegzetes pont minden munkadarab-típusnál található. Tehát a megmunkálás egyes műveletelemei végzésénél e pontnak a megmunkálógép szerszámához viszonyított helyzetét kell minden egyes műveletnél meghatározni. Ez less. a munkadarab megmunkálásközbeni helyzetmeghatározásának egyik bázisa. Gyakorlati szempontból legmegfelelőbb, ha a munkadarabok megmunkálás közbeni továbbításánál a jellegzetes pont egyenes vonalú vagy körív alakú pályán mozog. A helyzetmeghatározás második lépéseként a munkadarab valamely lapfelületének a jellegzetes ponthoz, illetve annak pályájához viszonyított helyzetét kell meghatározni. Elegendő egy lapfelüiet helyzetét megállapítani, mert a lapok és élek egymáshoz képesti helyzete már adott. így a példakénti egyenes késnél (1. ábra), melynek jellegzetes pontját a felvett X, Y, Z tengelyű térbeli koordinátarendszer .,0" pontjában képzeljük, az Y, Z sík és a fővágóél hátlapja közötti szög a hátszög ,,«", az X, Y sík és a homloklop közötti szög a íővágóélre merőlegesen mérve a homlokszök, ,,y", a fővágóéllel párhuzamosan mérve pedig az X, Y sík és a homloklop közötti szög a terelőszög „l'\ továbbá az X, Z sík és a mellékél hátlapja közötti szög a mellékél hátszöge „<*]" azok a szögek, amelyek a lapfelületek egymáshozképesti szöghelyzetét meghatározzák. A lapfelületek egymáshozképesti teljes helyzetmeghatározásához még szükség volna a lapok közötti távolságoknak, a kés vastagsági méreteinek ismeretére is, ettől azonban, mivel most nem lényeges, eltekinthetünk, A munkadarab jellegzetes pontjába befutó élek valamelyikét a jellegzetes pont mozgáspályájával egybeesőén kell elhelyezni, például a felvett koordinátarendszer Y tengelyében. Az előbbiek alapján eljárva a munkadarabnak már csak egy mozgási lehetősége, szabadságfoka maradt, ugyanis még elfordulhat az X koordinátatengely körül. E mozgási lehetőséget a kés homlokfelületével ellentétes késszár lapjának a befogókészülék tartófelületéhez szorításával kell megszüntetni. A késszárnak említett lapja a munkadarabtípusok legnagyobb részénél párhuzamos a felvett térbeli koordinátarendszer Y tengelyével. A munkadarab befogása szempontjából lényeges még az említett késszároldalra merőleges késszároldal és a felvett koordinátarendszer Y tengelye által bezárt ,,a>" tájolási szög is, amelyet az előbbiek alapján a készítendő késfej és késszár geometriai alakjából már könynyen meg lehet határozni. A gyártandó munkadarab tájolásának, beállításának meghatározása után és ennek alapján a mcgmunkáíógépek, szerszámok beállítása már egyszerű feladat. A szerszámokkal megmunkálható síkoknak párhuzamosaknak kell 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2