152024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid előállítására széndioxidból és ammóniából
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1963. III. 21. (SA—1466) Olaszországi elsőbbsége: 1962. III. 22. Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent": 1965. XII. 01. 152024 Szabadalmi osztály: 12 o 11—18 Nemzetközi osztály: C 07 c4 Decimal osztályozás: 'Feltalálók: Guadalupi Mario mérnök, 'Giommi Guido mérnök, Gagliardi Renzo mérnöki, Milano Tulajdonos: SNAM S. p. A., Milano Eljárás karbamid előállítására széndioxidból és ammóniából A találmány tárgya karbamid előállítása széndioxidból és ammóniából. Az összes eddigi eljárásoknál, melyeknél a karbamid szintézisét széndioxidból és ammóniából kiindulva oldották meg, a keverék, amely a reakció lefolyása 5 után elhagyja az autoklávot, több-kevesebb át nem alakult ammóniumkarbamátot tartalmaz. Azonkívül, ha az elméleti széndioxid^egyenértékhez képest az ammóniát feleslegben adják az autoklávba a szintetikus karbamid előálli- 10 tására, azaz az ammónia : széndioxid arány nagyobb mint '2, a felesleges ammónia reagálatlanul bennemarad az autoklávból távozó reakciótermékben. Az ammóniumkarbamát mennyisége az autó- 15 klávból távozó reakciótermékben függ az illető autoklávban uralkodó üzemi körülményektől, mint a hőmérséklet, a nyomás, a betáplált ammónia és a keletkezett víz mennyisége, a széndioxidra vonatkoztatva, a reakció időtartama 20 stb. A karbamátot és az esetleges ammóniafelesleget el kell választani a karbamidtól és a reakció során ' keletkezett víztől, és vissza kell. táplálni az autoklávba, hacsak a karbamátot és ammóniát el nem. távolítják a reak- 25 ció körfolyamatából, hogy egyéb célokra használják fel. A karbamát és felesleges, ammónia eltávolítását a karbamid oldatból valamennyi eddigi eljárás szerint úcrv végezték, hogy a reakció- 30 termékek nyomását hirtelen jelentősen csökkentették és egyidejűleg az elegyet hevítették, hogy a karbamát gáznemű ammóniára és széndioxidra disszociáljon és a felesleges ammónia elpárologjon. A nyomás csökkentésére azért van szükség, hogy az ammóniumkarbamát disszociáltatásának hőmérsékletét viszonylag alacsony szinten lehessen tartani, különben a nagyobb nyomásnak megfelelő magasabb hőmérsékleten túl nagy lenne a karbamid ammóniumfcarbamáttá való hidratáld.ójának sebessége, s ennek következtében a betáplált ammónia és széndioxid elegy karbamiddá való konverziójának hatásfoka romlana. Az eddig javasolt eljárásokban a reakcióelegyben levő ammóniumkarbamát elbontását 50 kg/cm2 nyomás alatt, általában 10 és 30 kg/cm2 között végezték. E tényből eredő első hátránya, az összes olyan eljárásnak, amelyben a reakcióba visszavezetik a nem reagált komponenseket az, hogy a reagálatlan komponenseket újra komprimálni kell a szintézis^autoklávban uralkodó nyomásra, amely 200 at vagy ennél is nagyobb, ez pedig jelentős energiafogyasztással jár. Az összes eddigi eljárásnak további hátrányai is vannak. Ha a reagálatlan termékeket közvetlenül gázállapotban táplálják vissza, komoly nehézséget okoz, hogy a rendszer nagy-152024
