152023. lajstromszámú szabadalom • Léghevítő
1520 3 támasztott 8 tengelyt forgatja. A 8 tengelyre van erősítve a 9 küllős tárcsák segítségével a 10 lemezdöb, amelybe lépcsőzetesen és egyenletes osztásban vannak beerősítve a sugárirányú 11 hőkicserélő csövek, amelyek áramvona- 5 las keresztmetszetűek. Ezekhez csatlakoznak a tengelyirányú 12 áramvonalas csövek, amelyek a 13 és 14 lemeztárcsákba vannak erősítve. A 13 és 14 lemeztárcsák a 10 dobra erősített 16 gyűrűkhöz vannak csavarozva, így a ten- 10 gellyel, dobbal csőrendszerrel együtt forognak, az 1. ábrán nyíllal megjelölt irányban. A jobboldali 16 gyűrű kivágásokkal van ellátva, hogy a füstgáz rajta átáramolhasson. <(2. ábra szaggatott nyilak). A 13 és 14 forgó lemeztárcsák 15 a 17 és 18 álló lemez közgyűrűk segítségével a hőkicserélő belső terét három részre osztja. A két szélső keskenyebb részben a meleg levegő, a középső térben a füstgázok vannak. A 13 és 14 lemeztárcsák és a 17—18 lemez- 20 körgyűrűk között rés van, illetőleg valami tömítés. Ha a résmegoldást választjuk, akkor a füstgáz, és levegő nyomását be kell szabályoznunk. Erre a célra szolgál a füstgázóldal 19 becsatlakozó csonkjában elhelyezett 20 pillangó- 25 szelep és a 21 füstgázelvezetés csonkjába beszerelt 22 pillangó szelep. A levegő oldalon a 23 elvezetés csonkjában van beszerelve a 24 pillangó szelep. A 10 lemezdöb két végén levő levegőbeáram- 30 lást általában véve nem szabályozzuk. A 4 burkolat három terét 25 csövekkel és üvegmanométerekkel kötjük össze a belső nyomás regisztrálására. A 30 pernyegyűjtő csonk a 31 tolózárral nyitható és csukható. A nem 35 •középen becsatlakozó 11 radiális irányú levegőcsövekbői átáramló levegő helyes arányú elosztását a 12 csöveik mindkét irányában torlasztó lemezekkel lehet biztosítani. A szerkezet a következőképpen működik: 4( megindítjuk a 2 villanymotort, mely az 5 rugalmas tengelykapcsoló segítségével forgásba hozza a léghevítő forgórészt. A forgó 11—12 hőkicserélő csövek illetőleg áramvonalas csatornák olyanszerű hatást fejtenek ki a környe- 45 zetükben levő füstgázra, mint a ventillátorok. A füstgáz beszívás ugyanis a tengely környezetében a 19 szívócsonkon keresztül történik, távozása pedig a kerületen a 21 füstgáz elvezetésnek csonkján. A füstgáz részecskéi nagy 50 sebességgel súrolják a 11—12 hőkicserélő csövek falát, annak sok kalóriát átadva. A friss levegő oldalon lényegében ugyanaz történik. A gyorsan forgó csőrendszer minden csöve átszívja a nyilasok irányában a friss le- 55 1 rajz, 2 A kiadásért felel: a Közgazdasági 656640. Zrínyi (T) Nyomda, Budape 4 vegőt, miközben csőfal és levegő között gyors elmozdulás történik, ezáltal a hőátadási tényező nagy mértékben megnövekedik. A levegő a viszonyoknak megfelelően felmelegedve kerül az oldalsó terekbe, alhonnan a 23 elvezetőcsonkon keresztül távozik. A mindkét oldalon fellépő, nagy sebességű áramlások és turbulenciák valószínűvé teszik, hogy a k melegátadási tényező, mely egy ismert, öntöttvas kivitelű, korszerű léghevítőnél kb. 11 volt, 60 kal/m2 C° óra-ra fog nőni. Ha meg figyelembe vesszük, hogy fenti szerkezet mindig tiszta felületekkel dolgozik, mert a centrifugális erő lesodorja a kormot és a pernyét a hcátadó felületdkről, valamint azt, hogy külön ventillátor nem kell a szerkezethez, úgy nyilvánvaló, hogy a megtakarított kalória sokkal kisebb költséggel állítható el, mint eddig. A 25 csövekhez csatlakozó üvegmanométerek színezett folyadékoszlopa mutatja a három térben levő nyomást. Ha a termelt meleg levegőt közvetlenül műhelyek, irodák, lakások fűtésére használjuk fel, akkor a pillangószelepeket úgy állítjuk be (mint a rajz is mutatja), hogy a tiszta levegő oldalon legyen néhány mm "ízoszloppal nagyobb a nyomás, hogy szennyező füstgáz: ne mehessen át a tiszta levegőbe. Fa ipari célra 'használjuk fel a tiszta levegőt, pi kemencékhez, kazánokhoz aláfúvásra, úgy a szabályozást úgy végezhetjük, hogy a kétoldali nyomás azonos legyen. A 12 csövek kialakítása olyan, hogy áramvonalas forma ellenére a közöttük keletkező csatornák változatlan keresztmetszetűek. Szabadalmi igénypont: Léghevítő berendezés melyben a melegítendő levegő oly térben áramlik, mely tér falainak másik oldalán van a forró füstgáz, azzal jellemezve, hogy a levegőt vezető zárt terek sugárirányú csövek (11) alakjában, forgó tengelyen levő és azzal együtt forgó, légbevezetővel ellátott dobból (l 10) indulnak ki és ugyancsak együtt forgó oldalfalakkal (13, 14) határolt térben vannak, melynek füstgázbevezetője (19) és spirális füstgázéi vezetője (4), valamint ehhez csatlakozó füstelvezető csöve (21) van, és e térben az említett csövek (11) rájuk keresztirányú (axiális) csövekbe i(12) torkollnak, amelyek a megforrósodott levegő továbbvezetésére alkalmasak, másrészt pedig az említett oldalfalakkal együtt forogva a füstgáz ventillátorszerű továbbítására is alkalmasak. ábra i Jogi Könyvkiadó igazgatója V., Balassi Bálint utca 21—23. 2
