152007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos szigetelő csőszövetek szigetelőrétegének folyamatos üzemű felvitelére

152007 3 4 ván teljes egészében viszkóz, illetve regenerált cellulóz alapú csőszövetek feldolgozására korlátozódtak. A találmány szerinti eljárás és berendezés nemcsak, hogy az eddigi szakaszos eljárást folyamatosítja, de ezen túlmenően, függetleníti az eljárást a csőszövet anyagi minőségének korlátozó hatása alól. A találmány szerinti elektromos szigetelő csőszövetek szigetelőrétegének folyamatos üzemű felvételére vonatkozó eljárás lényege, hogy csőszövetet előnyösen, sima felületű és meghajlított magon, a magon levő csőszövethez rugalmasan illeszkedő azonos csőszövethaladási sebességet biztosító szervekkel továbbítjuk mielőtt és/vagy miközben a szigetelőanyag folyékony közegével kezeljük, végül leszárítjuk és/vagy beégetjük mimellett még a mag oly módon van meghajlítva, illetve az anyagtovábbító szervek úgy vannak elrendezve, hogy a mag helyzete az anyag továbbító szerbek által rögzített legyen. A találmány szerinti eljárásnál a mag előnyösen sima felületre csiszolt fém- mag, amelynek két vége legömbölyített és 90°-ban, vagy más szögben van meghajlítva és térbeli elhelyezése tetszőleges lehet. Az anyagtovábbító szervek lehetnek görgőpárok, hevederpárok, vagy ezek kombinációja, lényeg az, hogy mindenkor azonos kerületi sebességgel legyenek meghajtva. Az anyagtovábbító szerveknek nemcsak a csőszövetnek a magon való továbbítást kell biztosítaniuk, hanem emellett a mag elmozdulásmentes helyzetét is. A csőszövet tovahaladását a csőszövet és továbbító szervek, illetőleg a csőszövet és a magközött fellépő súrlódóerők különbsége biztosítja. A mag irányváltozásánál (az ábrán ez a szög 90°) alkalmazott továbbítószervek veszik fel a csőszövet és mag között fellépő súrlódóerőből eredő terhelést és biztosítják a mag elmozdulásmentes térbeli helyzetét. Az anyagtovábbító szervek — görgők, illetve hevederek fix csapágyazásúak, de emellett rugalmasan illeszkednek a maghoz, illetve az azon haladó csőszövethez. A jól tapadó illeszkedést még az anyagtovábbító szervek rugalmas, pl. gumibevonatával is növelni lehet. Mivel pedig a csőszövetet szövetszerkezetéből adódóan sem a magon, sem a magról húzni nem szabad, illetve csak olyan mértékben, amilyen mértékben adagoljuk, fontos, hogy az anyagtovábbító szervek közül az, amelyik a magra való továbbítást végzi — az első görgők, illetve az anyagtovábbító hevederek meghajtó dobjának tengelye és a mag legömbölyített része célszerűen egy síkban legyen. A megfeszülés elkerülése végett célszerű úgy eljárni, hogy az induláskor a csőszövetet a magra rátolják, hogy a csőszövet a mag hajlatában ráncosodás mentesen tömődjék, majd csak ezek után indítjuk meg az anyagtovábbító szerveket. Mivel pedig ezeknek azonos adagolási, illetve továbbítási sebességet kell biztosítaniuk, szükséges, hogy e szervek között kényszerkapcsolatot hozzunk létre. A szigetelőréteg felvitele a találmány esetében történhet a magra való továbbítás előtt, pl. egy vezetőhengerekkel ellátott teknőn való áthaladással, de történhet a mag függőleges szakaszában az egyes görgőpárok között elhelyezett fúvókák segítségével, de alkalmazható ezek kombinációja is. Az alkalmazandó eljárást az éppen használt szigetelő anyag oldat, vagy diszperzió fajlagos tulajdonsága dönti el. Pl. hidegen vulkanizálandó szilikongumi esetében az előtelítéses módszer ajánlatos. A megfelelő méret kialakítása után az impregnált csőszövetet folyamatosan szárító téren vezetjük át, majd amennyiben a szigetelőréteg vastagsága még nem elegendő, folyamatosan egy, vagy több szigetelő oldaton, illetve diszperziót tartalmazó fürdőn vezetjük át, esetleg közbevetett szárítással, vagy beégetéssel kombinálva. A találmány szerinti eljárás alkalmas arra is, hogy pl. üvegszövetet a szigetelőrétegek felvitele előtt közvetlenül tapadástfokozó filmréteggel lássuk el. A találmány kiterjed az eljáráshoz szükséges berendezésre is, amelynek lényege egy meghajlított, előnyösen simafelületű és legömbölyített végű fém magon a .csőszövet továbbítására alkalmas és azonos anyaghaladási sebességet biztosító görgő és/vagy heveder párokból álló anyagtovábbító szervei vannak, mi mellett még a mag oly módon van meghajlítva, illetve az anyagtovábbító szervek úgy vannak elrendezve, hogy általuk a mag elmozdulásmentesen rögzítve van, továbbá az anyagtovábbító szervek között, előtt a szigetelőanyag folyékony közegének felvitelére alkalmas szerv van. A találmányhoz tartozó berendezést részletesebben a csatolt rajz mellékleten keresztül szemléltetjük, amely a berendezésnek, hevederpárokból álló anyagtovábbító szerves megoldását mutatja be vázlatosan. Az ábrán a 90°-ban meghajlított és legömbölyített végű sima felületű 1 maghoz rugalmasan illeszkedően van elrendezve a 2 adagoló és 3 anyagtovábbító hevederpárok. A hevederpárok úgy vannak elrendezve, hogy az 1 fém mag helyzetét elmozdulásmentesen rögzítik. (Lásd jelen leírás 3. oldal második bekezdését.) A hevederek meghajtására a 4 elektromotor szolgál, amely az 5 fogaskerékpár egyik fogaskerekének tengelyét hajtja meg, amely a 6 tengely kényszerkapcsolat által, valamint az 5 fogaskerékpár másik fogaskerekének 7 tengely kényszerkapcsolata által a 3 hevederpár 8 és 9 meghajtó dobjának tengelyeit egymással szemben forgatják. A 9 meghajtódob tengelye a lánckerekes megoldású 10 kényszerkapcsoló révén hajtja meg a 2 hevederpár li meghajtó dobját, amely a forgást a 12 fogaskerék kényszerkapcsolat révén adja át ellentétes értelemben a 13 meghajtó dobnak. A 3 hévederpár alatt van elrendezve a berendezés 14 szárító, illetve beégető része, míg a csőszövet haladási irányát a 15 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2