151999. lajstromszámú szabadalom • Lakk- és olajfestékek kritikus pigmenttérfogat koncentrációjának növelésére alkalmas pigment ill. töltőanyag felületkezelési eljárás
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. XII. 13. (FE—601) Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 151999 Szabadalmi osztály: 22 h Nemzetközi osztály: C 09 £ Decimái osztályozás: Feuer István oki. vegyész, 40%, Pöcsai László oki. vegyészmérnök, 20%, Dobos Dezső oki. vegyészmérnök, 15%, Kovács József oki. vegyészmérnök, 15%, Kobus Vilmos oki. vegyészmérnök, 10%, Budapest Lakk- és olajfestékek kritikus pigment-térfogat koncentrációjának növelésére alkalmas pigment, ill. töltőanyag felületkezelési eljárás 10 15 Az Asbeck és Van Loo által definiált kritikus pigment-térfogat koncentráció (továbbiakban KFTK) fogalma tehetőséget nyújt a lákk-és olajfestékek optimális pigmentálási körülményeinek ímeghatározására. A festékfilm pigment-tartalmának fokozatos "növelésével eleinte javulnák a bevonat mechanikai sajátságai. Egy bizonyos kritikus érték (KPTK) felett azonban hirtelen erősen növekedni kezd a film porozítása, csökken a bevonat fényessége és korrózióvédő képessége. A lakk- és olajfestékek ezért általában -r- néhány különleges típustól eltekintve — a (kritikus értéknek megfelelő mennyiségnél — a lakk, ill. olajfesték típusának megfelelő mértékben — kevesebb pigmentet tartalmaznak. Miniden festéktípusnak van egy empirikus úton meghatározható optimális pigment térfogat koncentrációja (OFIK), amely tehát általában a KPTIK-nál kisebb értékű. A kettő aránya általában egy adott festéktípusra 20 jellemző állandó érték. Ha valamilyen módon növelni tudjuk a KPTK-t, növelhető ily módon a festék tényleges pigmenttartalma (OPTK-ja) is. A pigmentálhatóság mértékének növelése viszont, különöslen az olcsó töltőanyagok alkalmazása esetén, jelentős gazdaságossági előnyökkel jár. Kísérleteket végeztünk olyan módszer kidolgozása érdekében, amellyel a festékek KFTK-ja gazdaságosan növelhető. Azt találtuk, hogy 25 a különböző lehetőségek közül a felületaktív anyagok alkalmazása nyújtja a legkedvezőbb eredményt. A felületaktív anyagok alkalmazásának legkedvezőbb módszerét kerestük. Ügy találtuk, hogy ha a felületaktív anyagokat magához a kötőanyagihoz adagoljuk, úgy a festékbevonat hidrofilitása nő és így romlanak festéktechnikai tulajdonságai -(időjárásállóság, vízállóság stb.). Legkedvezőbb eredményeket akkor kaptunk, amikor a felületaktív anyagokat (ánionaktív, kationaktív, nem ionogén, vagy amfotér karakterűeket) irreverzibilis módon a pigmentek felületére adszorbeáltatjuk. Az adszorpció vizes fázisban történő elvégeztetése csak igen kevés pigment esetében eszközölhető gazdaságos módon. A száraz úton készülő pigmentéket ugyanis ez, esetben vízben fel kell zagyolni és utólag költséges imádon szárítani kell,. Munkánk során arra a felismerésre jutottunk, hogy az adszorpció száraz, ill. légnedves állapotban is elvégezhető, ha a pigmenteket, ill. töltőanyagokat nyomás (5—500 kp/cm2) és egyidejű dörzsölő hatás alkalmazása mellett hozzuk össze a felületaktív anyagokkal. A pigmemtszemicsék felületén, jelenlevő levegő és nedvességburok lesöprésével ily módon a felületaktív anyagok irreverzibilis módon adszorbeálódnak. Mérsékelt hő (40—90 C°) egyidejű 151999
