151998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldgyári vörösiszap, vagy vörösiszap tartalmú keverék előkészítésére kohósítás céljából

5 151998 S rabosítás előtt további égetett mész adagolással SÍO2 kiegészítjük. Ugyancsak a víztartalmát szükség AI2O3 szerint víz hozzáadásával beállítjuk1

. Fe^Oa Kísérleti adataink azt mutatják, hogy a bel- TiOj földi származású vörösiszapok találmány sze- 5 CaO rinti daraibosításáíhoz szükséges égetett mész Na2Ü optimális mennyisége közelítően azonos a mor- CO2 zsalékos állapot kiváltásához szükséges mész Izz. veszt, optimális mennyiségével, ami a tapasztalat Tap. H2O alapján a száraz vörösiszap súlyának egy hatodával (CaO : száraz, vörösiszap =1 : 6) fejezhető ki. Az ennél kevesebb vagy több meszet tartalmazó brikettek szilárdsága kisebb. A darbosított testek, brikettek szilárdsága idővel fokozódik, ami bizonyítéka, hogy nem csupán „porkötés" vagy valamilyen egyszerű 'kötőanyagos kötés jön létre, hanem vegyi folyamattal állunk szemben, ami az időiben előre halad. Az optimálisan kötött ibrikettek víz alá helyezve nem esnék szét, sőt kötésük tovább fokozódik. A brikettek szabad vizük egy részét önszáradással elvesztik, víztartalmuk napok alatt 10—1,2%-ra csökken. Az elvesztett vizet vízbe helyezve, huzaimlos idő alatt sem veszik fel újra, legfeljebb elhanyagolható kis meny- 25 nyiségben. Eljárásunkat részleteiben a következő példákkal szemléltetjük: 1. példa: 100 kg timföldgyári vörösiszaphoz, melynek összetétele az alábbi volt: 30 = 6,01% - 9,87% = 26,78% = 3,49% = 2,27% = 4,05% = 0,92% = 5,660/0 = 39,50% 10 15 20 súlyának kitevő 10 CaO tarkeveréket nedves súlyának klb. 10%-át, száraz kb. 1/6-át ;(CaO : szárazanyag =1:6) kg 0,1 mim. szemcsenagyságú 91,81% talmú égetett meszet kevertünk. A homogenizálás céljaiból hengerpáron kétszer átboesájtottuk, majd 2 óra hosszat állni hagytuk. A kezdetiben kenőcsszerű massza ezalatt morzsalékossá vált. Szabad víztartalma 14% volt. 10 liter víz hozzáadásával az 24,2% lett. Ebben az állapotban 200 kg/cm2

nyomással briketteztük. A brikettek törőszilárdsága közvetlenül sajtolás után 81,8; 7 nap múlva 139,0; 21 nap múlva 195,0 kg/cm2

volt. Ugyanebből a vörösiszapból, ugyanilyen mészaránnyal készült 17,4%, ill. 32,4% szabad vizet tartalmazó keveréket 200 kg/cm'2 nyomássál briketteztünk. Törőszilárdságaikat az optimális vízmennyiséggel kötött brikettekével hasonlítottuk össze: optimális, kevesebb, több, 24,2% víz 17,4% víz 32,4% víz; 0 nap 81,8 49,4 20,0 7 nap 139,0 103,0 73,8 21 nap 195,0 kg/cm2 133,0 kg/cm2 83,7 kg/cm2 2. példa: Az 1. példában megadott összetételű vörösiszapból 100'—100 kg-ot az 1. példa szerint kezeltünk. Az adagolt mészmennyiséget optimálisan 1 : 6 arányban, többnek 1 : 8 arányban és 40 kevesebbnek 1 :4 arányban választottuk. Víztartalom: 23,7; 23,4; 27,0 volt. Törőszilárdságaik összehasonlító értékei: 3. példa: -A keverés és brifcettezés féltételei ugyanazok voltak, mint az: 1. és 2. példánál, azzal az eltéréssel, hogy a mészarány 1 : 7 volt és a víz-0 nap 50 7 nap optimális, 1 :6 mész 125,0 152,0 több, 1:8 mész 77,5 120,0 kevesebb, 1 :4 mész 106,0 131,0 21 nap 206,3 kg/cm2 140,2 kg/cm2 155,0 kg/cm2 tartalom sarjtolás előtt egyszer optimális 25,8%, egyszer kevés 10,0%, volt. Törőszilárdság értékek: optimális kevés 25,8% víz, 10,0% víz 0 nap 38,2 60,8 7 nap 1,24,0 szétesett 21 nap 165,0 kg/cm2 Mindezekből a példákból kitűnik, hogy a mész mennyiségét és szabad víztartalmát opvörösiszap égetett mész hozzákeveréssel csak timális értéken választjuk meg, ill. tartjuk, akkor készíthető elő kielégítő állapotú és szí- A találmány értelmében a vörösiszaphoz az lárdságú termékké, ha a hozzákevert égetett es égetett mész mellett egyéb adalékot is adfoa-3