151998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldgyári vörösiszap, vagy vörösiszap tartalmú keverék előkészítésére kohósítás céljából

0 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIV MAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1961. IX. 08. (FE—541) Közzététel napja: 1963. IX. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 151998 Szabadalmi osztály: 12 m 5—9 Nemzetközi osztály: C 01 f Decimái osztályozás: Feltalálok: Kochls Béla oki. gépészmérnök, Dr. Magyarossy István oki. vegyészmérnök, Skutecky Elemér oki. vegyészmérnök, Polner Ödön oki. vegyészmérnök, Budapest ^Tulajdonos: Fémipari Kutató Intézet, Budapest, 50%, Építéstudományi Intézet, Budapest, 50% Eljárás timföldgyári vörösiszap, vagy vörösiszap tartalmú keverék előkészítésére kohósítás céljából Ismeretes, hogy a Bayer-tele timföldgyártás során igen nagy mennyiségben kerül hányóra a feltárt bauxit olyan, maradéka, amelyből a timföldet túlnyomó részben már kinyerték s amelyet vasoxidtartakaától nyert színe, valamint konzisztenciája miatt, vöirösiszapnak neveznek;. Főként vasoxidot '(Í^Oa), gazdaságosan már ki nem nyerhető alumíniumoxidot .(AI2O3), kovasavat i(Bi02), nátront (NasO), hidrátalakban vagy más vegyületként, valamint számos más, alárendelt mennyiségben levő elem' (Ti, Ca, Mg, P, V, stb.) vegyületét tartalmazza. A vörösiszap FejOa tartalma átlagosan 38,5— 50% között, AI2O3 tartalma 19,5—28% között, SÍO2 tartalma 5,5—9,0% között változik, száraz anyagra számítva, Víztartalma, üzemből kikerült állapotaiban 40—50%, konzisztenciája csaknem folyós, iszapszerű. A vörösiszap 38,5—50% vasoxid tartalma 27,2—35,4% fém. vasnak <'Fe) felel meg. Összehasonlítva az ezidő szerint koíhósításra kerülő vasércek, a sziderit 24,0% és a, limonit 35,5% átlagos vastartalmával, látható, hogy a hányon heverő és folyamatosan íhányóna kerülő vörösiszap jelentős mennyiségű vasat képvisel. A vörösiszapinak vasércként hasznosítása, a benne foglalt nagy mennyiségű vasnak, kinyerése, bár könnyen, nagy tisztaságú, kénmentes vassá kohósítható, csak igen korlátolt mértékben történik meg, aminek oka több hátráltató körülményben található: 1. a vörösiszap nagy — 40'—50'% — víztartalmában, 5 2. iszapszerű konzisztenciájában és 3. finom — mikron nagyságrendű 'szemcsézettségében!. Ezek következtében a kohóba sem közvetlenül, sem előzetesen kiszárítva, amikor is finom •10 porrá esik szét —• nem adagolható. Az aprószemcséjű érceket kohósításuk előtt darabosítani szokták, többnyire úgy, hogy zsugorítással — vasércéknél 1100 C° körül — nagyobb rögökké tömörítik, A szárított, finom 1" poraliakú vöröisiszap zsugorítása, a szokásos., szívással működő berendezésekkel nem lehetséges, Darabosítását megkísérelték, arra több eljárást dolgoztak ki. Az egyik szerint a vörösiszapot füstgázokkal 20 előszárítják, mészkő (CaCOs) és kdkszpornal keverik, majd Dwight-Lloyd kemencében, futószalagon 1000 C° fölött zsugorítják. Megkísérelték azt is, hogy mészkővel keverve künkéire égetik, aimát őrölve ún. .érc-ceim'entként 25 használnak pl. vasércpor kötésére. Mindkét eljáráshoz 1000 C°-t meghaladó hőmérséklet szükséges, tehát mindkettő tetemes .hőenergia felhasználással jár. A gyakorlatból ismert eljárás az, hogy a m vörösiszapot úgy, amint az üzemből kikerül, 151998