151992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sugárzó elemek és antennarendszerek mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1963. I. 28. Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (EE—1005) 151992 Szabadalmi osztály: 21 a4 64—77 Nemzetközi osztály: H 04 d Decimái osztályozás: Feltaláló: Tófalvi Gyula oki. elektromérnök, Budapest Tulajdonos: EMV. Elektromechanikai Vállalat Budapest Eljárás és berendezés sugárzó elemek és antennarendszerek mérésére Az URH tartományban működő adók, ezen belül különösen a TV-adók antennarendszeré­vel szemben támasztott fokozott követelmények az antennamérés pontosságának növelését is szükségessé teszik. — Az ismert antennamérő 5 rendszerek általában adó-mérőhelyből és vevő­mérőhelyből állnak, A föld közelségéből adódó zavaró hatást különleges élesirányítású, kisvé­telszögű vevőantenna-rendszerrel küszöbölik ki. A vevő-mérőhelyen alkalmazott kisvételszögű, 10 élesirányítású vevőantenna-rendszer igen költ­séges, ugyanakikor a kis vételszög miatt a mé­rés pontossága csökken, mivel a méréselrende­zés — a vételi oldalon — a legkisebb elmoz­dulásra, illetve rezgésre is érzékeny. 15 A találmány tárgyát képező 'mérési eljárás a föld felüleletéről reflektálódó energia által okozott mérési hibák kiküszöbölésére és a mé­réselrendezés egyszerűsítésére szolgál. A mérő­berendezés abban különbözik az általánosan 20 használt adó- és vevő-mérőhelyet magában foglaló antennajmérő berendezésektől, hogy az adó-mérőhelyet a vevő-mérőhellyel összekötő egyenes mentén reflektáló elemek szakaszokra bontják ( a két mérőhely közötti pályát és az 25 adó-mérőhelytől a föld felé haladó hullámener­giát a reflektáló elemek semleges irányba szét­szórják, s így azok szelektálását már nem a vevő-mérőhely végzi. A találmány egy példaképpeni kiviteli alak- 30. ját mutatja be oldalnézetben az 1, sz. ábra és felülnézetben a 2. sz. ábra. Az antennamérő berendezés az A adó-mérőhelyből, a B reflek­táló elemekből álló sorból és a C vevő-mérő­helyből áll. Az A adó-mérőhely rácsos szerke­zetű és a földre merőleges tengelye körül for­gatható torony, amelynek betonalapjában 360°­os szögbeosztású D irányszögmérő skála van. A C vevő-mérőhely több mérőszinttel bíró, fából készült torony, amelyen a H vevőantenna füg­gőleges irányú, folyamatos mozgatása emelő­szerkezet segítségével történik. A B reflektáló elemiekből álló sor tagjai földelt fémhálófelü­letek, amelyeknek a terep felszínére való ve­tületük „V" alak, és a „V" alak szögfelezője egybeesik az adó-mérőhelyet a vevő-mérőhely­lyel összekötő K szimmetria egyenessel úgy, hogy a „V" alakok csúcsai az adó-mérőhely felé mutatnak (2. sz. ábra). A reflektáló ele­mekből képzett sor tagjainak földelését az adó­mérőhelytől a vevő-mérőhelyig a föld alatt vé­gigfutó földelősínhez való galvanikus csatla­koztatás biztosítja. Az adó- és vevő-mérőhely között levő pályára annyi és olyan geometriai méretű, illetve nyilásszögű reflektáló eleimet kell állítani, amennyi a földfelületről reflektá­lódó hullámenergia semleges irányba való ma­radéktalan szétszórásához: elégséges. A mérési eljárást is az 1. és 2. sz. ábrák mutatják be. Az; A adó-mérőhelyről kisugár-151992

Next

/
Thumbnails
Contents