151967. lajstromszámú szabadalom • Teleszkópos rendszerű elfordítható tető, közúti- és sínjárművekhez

151967 3 4 az elfordítható tetőnek alsó részén görgőkkel való ellátását. Ily módon a tetőt a jármű hosszirányában lehet keresztirányú bordák mentén gördíteni. A tapasztalat megmutatta azonban, hogy ezek a bordák, valamint a hosszanti gerendák is a rakodás számára rendelkezésre álló nyílást hátrányosan csökkentik és a munkát hátráltatják oly mértékben, hogy terjedelmes vagy nagyhosszúságú darabárut így nem is lehet be- vagy kirakni. A jármű oldala felé elfordítható, billenthető tetők is ismeretesek olyan kivitelben, amelynél azon önhordozóak és a nyílás teljes hosszúságát áthidalják, tehát közbenső alátámasztásokat nem igényelnek. Ezek az elfordítható tetők a jármű homlokfalainál levő és forgatható tartóoszlopokon nyugszanak, melyeket megfelelő hajtószervekkel lehet elfordítani. Az ismert szerkezeteknek tehát vannak előnyeik, amennyiben lehetővé teszik a zárt vagonokban való szállítást és az áru biztos megvédését az időjárástól, lehetővé teszik továbbá a rakodógépek bizonyos mértékű használatát, mégis jelentős hátrányaik is vannak és így a gyakorlati igényeket nem elégítik ki. Az ismert szerkezeteknél ugyanis a rakodás céljaira rendelkezésre álló nyílás kisebb mint a rakfelület, ami gyakran nagyon hátrányos és a szokásos szállító- vagy rakodó eszközök igen gyakran nem használhatók. így természetesen a rakodás aránylag hosszadalmas és nehéz, emellett pedig túlzott nagyságú lemezeket kell elfordítani és ez nemcsak azért hátrányos, mert nagy erőket igényel, hanem azért is, mert az ilyen lemezek elfordításához teherpályaudvarokon és sok más helyen nincsen elegendő hely. Tudvalevő ugyanis, hogy a rendelkezésre álló teret a vasutaknál az úgynevezett űrszelvény határozza meg. A felsorolt hátrányok kiküszöbölése végett olyan megoldásokkal is próbálkoztak, amelyeknél a jármű szélességét lényegesen csökkentik, tehát keskeny kocsikat alkalmaznak, hogy a bonyolult tetőszerkezetnek nyitva is legyen helye. Az ilyen keskeny kocsinál tehát a függőleges helyzetbe hozott tetőt el lehet helyezni a jármű oldalfala és az űrszelvény között. Más ismert megoldásoknál erősen ívelt alakú, elfordítható tetőt alkalmaznak, aminek azonban hátránya, hogy az oldalfalak felső széle viszonylag mélyen van és így az ajtó magassága csak korlátozott lehet. Nyilvánvaló tehát, hogy végleges és kielégítő megoldás még nem alakult ki és a probléma nehezen megoldható voltát az eddigi próbálkozások sokrétűsége is igazolja. A találmány célja olyan univerzális alkalmazási lehetőségű járművet szerkeszteni, amelynél fent a rakodás céljaira szabaddá váló nyílás nem korlátozott, tehát a rakfelülettel egyenlő nagyságú, emellett pedig lehetővé teszi a gépesítést vagyis a rakodó- vagy szállítógépek gazdaságos alkalmazását. A találmány fontos része még az olyan szerkezet, amelynél az elfordított tetőrészek az űrszelvényen belül maradnak és amelynél a jármű oldalfalai, elfordítható vagy eltolható ajtói stb. ugyanúgy alakíthatók ki, mint a szokásos vagy szabványos járműveknél. Ez más szóval azt jelenti, hogy a találmány lehetővé teszi a rakfelület, a kocsitér, az ajtók és egyéb részek teljes vagyis korlátozás és csökkentés nélküli kihasználását. Ezáltal a találmány szerinti jármű kielégíti a közlekedés szempontjából a darabáruk és ömlesztett áruk be-, valamint kirakásával és szállításával kapcsolatos k ö vetelmények et. A leírt célokat a találmány szerint úgy érjük el, hogy a teleszkópos kialakítású elfordítható fedelet legalább két belsőrésszel alakítjuk ki, amelyek önhordó tető- vagy fedélrészeket alkotnak, van továbbá két külső fedőlemez, amelyek egyrészt kioldható csatlakozással csuklósan függenek össze a belső részekkel, másrészt pedig görgőkön szabadon helyezkednek el és így a jármű oldalfalának felső kerete felett mozoghatnak. Az ilyen elfordítható tető balesetek ellen jól védett helyen tartózkodó kezelő személy számára könnyű munkával kezelhető olyképp, hogy a kezelő személy a sínek magasságában, vagy pedig a rakodó emelvény (rámpa) magasságában tartózkodik és egy percnél rövidebb idő alatt képes a tetőt elfordítani, tehát nyitni vagy zárni. A találmány gyakorlati megvalósításánál a külső fedőlemezeknek a belső fedélrészekkel való kapcsolata nyitás vagyis elfordítás közben, a külső részek elbillentése által oldható'és a tetőrészek teleszkóposán egymásra tolhatók. Ilyen módon azt érjük el, hogy a tetőrészek nyitott helyzetben,, teleszkóposán egymásra tolódnak, így nyitott tetőnél valamennyi fedélrész — főleg a teleszkópos kialakítás folytán — a jármű és az űrszelvény közötti köztérben helyezkedik el. A rajzok a találmány példaképpeni kiviteli alakját mutatják. Az 1. ábra a jármű felének keresztmetszete csukott tetővel, kézi hajtás esetén, amelyet természetesen csak példaképpen tüntettünk fel. A 2. ábra ugyanennek a járműnek a felét mutatja keresztmetszetben, de nyitott tetővel. A 3. ábra a tetőrészek érintkezését (ütköztetését) mutatja nagyobb léptékben. Ez az ütköztetés a kocsi közepénél van és alkalmas arra, hogy eső vagy hó behatolása ellen biztos védelmet nyújtson. A 4. ábra szintén az eső és hó elleni védelmet mutatja és a külső részeknek a belsővel való oldható kapcsolatát szemlélteti. Az 5. ábra a 4. ábrához hasonló feltüntetés, de kisebb léptékben és a kapcsolat oldása után. A 6. ábra a külső tetőrészeknek, pontosabban kifejezve a külső fedőlemez hossz-szélének az eső és hó elleni biztosítást nyújtó kapcsolódását szemlélteti, olyan kivitelnél, amelynél a fedőlemez a jármű oldalfalán ágyazott görgőn fekszik fel. A 7. ábra a 4. ábrához hasonló kapcsolódást szemléltet, de a külső fedőlemeznek kényszerpályán való vezetésével és a 8. ábra ennek a szerkezetnek az oldalnézetét mutatja. A járműnek, a leírt kiviteli példáknál az 1 vasúti teherkocsinak négyrészű fedélszerkezete 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2