151957. lajstromszámú szabadalom • Önműködően záró reteszszerkezet, különösen billenőszekrényes járművek billenőszekrényeinek az alvázhoz történő rögzítésére

X&XO<J I 3 igzített, a reteszrúd tengelyéhez képest kitérő ányban mozgó foga és az állórészhez (az alváz-3z) rögzített, ugyancsak a reteszrúd tengelye tellett elhelyezett, a fognak a reteszrúd tenslyére vetített szélességén belül végződő vagy 2t a reteszrúd karjának vastagságai belül meg-3zelítő támasztófelülettel ellátott ütközőeleme an. A szerkezet működése a következő: Amikor kioldjuk a zárást és a reteszrudat a igó ellenében a karnál fogva kihúzzuk a reteszüekből, a kar elforgatásával megtámasztjuk a íozgórészhez rögzített fog oldalán. Amikor a íozgó rész eltávolodik (a billenőszekrény felillen) és a fog kihúzódik, a reteszrúd karját a ugóerő előreviszi, de mert az állórészhez (az lvázhoz) rögzített ütköző megakasztja, ez a eteszrudkt továbbra is nyitott állapotban tarta. Amikor a mozgórész visszamozog (a billenőzekrény az alvázra ül), a fog beleütközik az itközőrészre támasztott karba és azt az ütközőől lenyomja. Egyidejűleg a mozgórész reteszüle is bekerül az állórész reteszfülei közé. A eteszrúd megtámasztása megszűnvén, a rugó . reteszrudat előremozgatja a reteszfülekbe és zzel a reteszelés önműködően pusztán a billenőzekrény visszamozgása következtében megtörténik. A találmányt jobb megérthetősége végett aníak egy kiviteli példájának nyomán a csatolt 'ajzon szemléltetjük. Az 1. ábra a szerkezetet nyitott állapotban, ie még az alvázon ülő billenőszekrénnyel, a 2. ibra ugyancsak nyitott állapotban, felemelt DÍllenőszekrénnyel, a 3., ábra pedig visszaengeiett billenőszekrénnyel, zárt állapotban ábrázolja. Äz ábrákon láthatjuk az 1 alvázgerendára szerelt 2 álló reteszfüleket, a 3 rugóházat, amelyben elhelyezett rugó a 4 reteszrudat a 2 álló reteszfülek irányába nyomja, a 4 reteszrúd 5 karját és a 6 ütközőelemet annak 7 túlnyúló részével, valamint a 8 billenőszekrény-gerendát a rászerelt 9 mozgó reteszfüllel és a 10 foggal. Az 1. ábrán a szerkezetet abban a helyzetben látjuk, amikor még az alvázon ül a billenőszekrény, vagyis az 1 alvázgerendán rajta fekszik a 8 billenőszekrény-gerenda, de a reteszszerkezetet már kinyitottuk azáltal, hogy a 4 reteszrudat a 2 álló reteszfülekből és a 9 mozgó reteszfülből a rugónyomás ellenében kihúztuk és az 5 kart a 10 fog oldalára ráfordítottuk. E helyzetben tehát a 4 reteszrudat nyitó helyzetében az 5 kar révén a 10 fog tartja. A 2. ábra a szerkezetnek azt a helyzetét mutatja be, amelyben a billenőszekrényt már felbillentettük — vagyis a 8 bülenőszekrény-gerenda az 1 alvázgerendáról már elmozdult. A 8 billenőszekrény-gerendával együtt mozdult el a 9 mozgó reteszfül és a 10 fog is. A 10 fogról szükségszerűen lecsúszott 5 kar és a rugóhatás a 4 reteszrudat kismértékben előre mozgatta, amíg az 5 kar a 6 ütközőelembe nem ütközött. E helyzetben tehát a 4 reteszrudat még 4 mindig nyitó helyzetében az 5 kar révén a 6 ütközőelem tartja. • A 3. ábra a szerkezetet a billenőszekrénynek ismét visszabillentett helyzetében ábrázolja, vagyis a 8 billenőszekrény-gerenda ismét rajta fekszik az 1 alvázgerendán. Ebbe a helyzetébe való mozgása közben a 10 fog lenyomta az 5 kart a 6 ütközőelemről, aminek következtében a most már teljesen felszabadult rugóerő a 4 reteszrudat teljesen előrenyomta a 2 álló reteszfülek és a billenőszekrénnyel együtt közéjük mozgott 9 mozgó reteszfül nyílásába, amivel a reteszelést elvégezte. A 10 fog kiképzése különböző alakú lehet, lényeges azonban, hogy a lefelé tartó mozgása közben beleütközzék a 6 ütközőelemnek nekifeszülő 5 karba és azt arról lenyomni képes legyen. Mivel a járómű mozgás közben is deformálódni igyekszik, ahhoz, hogy a szerkezet zárt állapotában a fogaknak megfelelő oldaljátékot biztosíthassunk, célszerű a fognak a szárán vékonyabb kiképzést adni (bunkós, vagy kampós forma). A 6 ütközőeíem példánkon azért van a 7 túlnyúló résszel ellátva, hogy ez a túlnyúló rész megakadályozza az 5 kar túllendítését a kézi ráfordítás esetében, vagy elmozdulását a 10 fog felfelé mozgásának esetén súrlódása következtében és az 5 karnak mindenkor a legjobb megtámasztást teremtő helyzetet biztosítson. A billenőszekrények egyik formája hátra billenthető. Ebben az esetben a reteszszerkezeteket a billenőszekrénynek a menetirány szerinti elülső oldalán kell elhelyezni, míg hátul forgócsapok vannak alkalmazva. Sokszor azonban előnyösebb az olyan billenőszekrény, amely oldalra billenthető és így az áru oldaldepóniába üríthető. A kézenfekvő megoldás most is az lehetne, hogy azon az oldalon, amelyre a szekrényt billenteni kívánjuk, alkalmazzuk a csapokat, a másikon pedig a rögzíthető reteszt. Nyilvánvalóan sokkal előnyösebb azonban az a megoldás, amelynél a billenőszekrény tetszésszerint bármely oldalra billenthető. Ez csak akkor valósítható meg, ha a reteszek egyben csapokul is szolgálnak és tetszés szerint lehet őket csapokul vagy reteszekül- használni. Ennek a feltételnek a találmány szerinti reteszszerkezet a már ismertetett, biztonságot szolgáló előnyök teljes fenntartásával megfelel és a billenőszekrény tengelye is képezhető, ha a két billenőtengely mindenikének vonalában •— egyéb forgócsap elhagyásával — legalább két-két. a találmány szerinti reteszszerkezetet alkalmazunk. Ekkor a tengelyként használt reteszszerkezetet zárva tartjuk és a másik oldalon levő reteszszerkezeteket használjuk csupán nyitható reteszek gyanánt. Zárt állapotban ugyanis az előző ábrákon látható 4 reteszrúd a 2, 9 reteszfülekkel csapszerkezetet alkot, amely azonban önműködően záródó, rugóval biztosított reteszszerkezetként működik, ha a 4 reteszrudat a 2, 9 reteszfülekből a már leírt módon az 5 fogantyú segítségével kihúzzuk. A találmány szerinti reteszszerkezetnek ezt 10 15 20 25 80 35 40 45 50 55 60