151934. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vezérelhető impulzussűrűségű impulzussereg előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄN1T Bejelentés napja: 1963. IV. 12. (Hl—162) Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XIÍ..01. 151934 Szabadalmi osztály: 21 a1 36; 21 g 29—35 Nemzetközi oazlály: H 03 k Deci mái osztályozás: Feltaláló: Kemény Ádám mérnök, tudományos főmunkatárs, Budapest . Tulajdonos: Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, Budapest Kapcsolási elrendezés vezérelhető impulzussűrűségű impulzussereg előállítására 1 A találmány tárgya olyan vezérelhető impulzussűrűségű impulzusgenerátor, amelynél a bemenőfeszültség, ill. áram változtatása az impulzusgenerátor frekvenciáját az eddig ismert eszközök frekvenciaátfogásánál nagyobb mértékben változtatja és így az alkalmazási terület jelentősen növelhető. Az eddig ismert ilyen áramkörök első egyszerűbb csoportjába tartoznak a vezérelt relaxációs rezgéskeltők, pl. önrezgő multivibrator, fűrészfog-hullámgenerátor, záró oszcillátor stb. Mindezen áramkörök közös tulajdonsága, hogy frekvenciájuk a csatolóelemek nagyságától, ill. időállandójától, valamint a vezérlő elektródák stacioner potenciáljától függ. Minél inkább nyitóáramú ez a potenciál, annál gyorsabban tart a csatolókörben végbemenő exponenciális kisülési folyamat a kritikus nyitó potenciál felé és így annál nagyobb a rezgéskeltő frekvenciája pl. keresztbecsatolt elektroncsöves vagy tranzisztoros bistabil multivibrátornál. Ezen ismert áramkörök hibái, hogy a vezérlő feszültség szélsőséges változtatása esetén az átfogott frekvenciatartomány a fél dekádot alig haladja meg és az átviteli függvény messzemenően nem lineáris, mert a vezérlő feszültséggel a zérus potenciál felé menve a rezgési frekvencia egyre kevésbé csökken. Az ismert áramkörök másik, haladottabb csoportja az ún. önhúzó — bootstrap — áramkör, ill. Miller integrátor fokozat alkalmazásával, vagy az előbb említett egyszerűbb áramkörök ~ műkapcsolásokkal való megjavításával valamivel jobb linearitást és kb. egy nagyságrendet 5 ' kitevő frekvenciaátf ogást biztosít. Tranzisztoros áramköröknél a vezérlő bázisvégpotenciállal a zérus felé menve a rezgés le is szakadhat, különösen nagyon alacsony frekvenciákon. Tranzisztoros relaxációs rezgéskel-10 tőknél egyszerű eszközökkel nem lehet pl. 1 Hz ' körüli ismétlődési frekvenciáig lemenni, pedig ez sok alkalmazásnál pl. számoló, ill. számláló áramköröknél, orvosi elektronikus készülékeknél fontos. Ez a hiba elsősorban germánium 15 tranzisztoros kapcsolásoknál lép fel, mert pl. a multivibrator hosszabb ideig lezárt oldalát vizsgálva, a másik oldal kollektoráról a bázisra kapcsolódó kondenzátor töltés nemcsak a hosszabb ideig lezárt oldal bázisellenállásán sül ki, hanem 20 azt a bázis és kollektor közt folyó és a lezárt tranzisztor UC (, feszültsége miatt keletkező lc bo kollektor-bázis visszáram is kisüti. Ugyanez érvényes egyéb relaxációs rezgéskeltőkre pl. a záróoszcillátor egyetlen Ge tranzisztorának IC Ö<> 25 visszáramára és bázisköri kondenzátorára is. A találmány szerinti kapcsolási megoldások ezen hibákat és hiányosságokat külön-külön vagy együttesen alkalmazva kiküszöbölik, a) A találmány szerinti és az 1. ábra tömb-30 vázlatán feltüntetett alapvető kapcsolás az ed-151934
