151932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N,N',N"-helyettesített melaminok előállítására

151932 15 ^ 16 a szekundér aminők fotometriásan meghatáro­zott mennyisége 0,01%. 14. példa: 200 rész 10. példa szerinti kondenzációs ter­méket, amelyet 2,4-bisz-dibutiamino-6-klór-s­-triazinból és „Armeen 2C" aminkészítményből állítottunk elő, és amely 1,6% szekundér amint (átlagos molekulasúly 423) és 1,6% tercier amint (átlagos molekulasúly 626) tartalmaz, 50 rész 80%-os ecetsavval, majd ezt követően négyszer, összesen 110 rész jégecettel kirázunk, majd sem­legesen mosunk és leszűrünk. 165,2 rész oly terméket kapunk, amely 0,1%-nál kevesebb szabad amint tartalmaz. Hasonló módon extra­hálhatók szelektív úton azok a szabad aminők is, amelyek adott esetben az egyéb példákban leírt módon előállított triazinokban vannak je­len. 15. példa: 250 rész 10. példa szerinti kondenzációs ter­méket, amelyet 2,4-bisz-dietilamino-6-klór-s­-triazinból és „Armeen 2C" aminkészítményből állítottunk elő és amely 1,0% szekundér amint (átlagos molekulasúly 423), valamint 0,9% ter­cier amint (átlagos molekulasúly 626) tartalmaz, 750 rész ciklohexánnal hígítunk, majd pontosan a 11. példában leírt módon 110 rész „Tonsil AC" derítőfölddel kezelünk. A feldolgozás során ka­pott szüredéket szintén 90 rész „Tonsil AC de­rítőfölddel kezeljük. Ily módon 220,5 rész amin­mentes terméket kapunk. Ugyanezzel a derítőfölddel aminmentessé tisz­títhatunk egyéb, az I. táblázatban felsorolt s-triazinvegyületeket, mint pl. a 49., 52., 55.. 57., 58., 59., 62., 66., 70., 74., 75., 78. sz. vegyü­leteket is. Ciklohexán helyett ezekben az ese­tekben is alkalmazhatunk hexánt hígítószer­ként. Az alább következő I. és la. táblázatok példá­kat tartalmaznak a találmány értelémben elő­állított N,N',N"-helyettesített melamin-szárma­zékokra; ezek a csatolt rajz szerinti (X) általá­nos képletnek megfelelő melaminszármazékok cianurkloridnak az X, Y és Z helyettesítőknek megfelelő primer, ill. szekundér szerves ami­nokkal az 1. példában részletesen leírt módsze­rekkel történő fokozatos reagáltatása útján ál­líthatók elő. Az I. táblázat 5. oszlopa az eljárás utolsó lépésében elért hozamot adja meg, az elméleti mennyiség százalékában kifejezve, a 6. és 7. oszlopokban az egyes vegyületek forr­pont ja van a megadott csökkentett nyomás mellett feltüntetve, a 8. oszlop az egyes vegyü­letek törésmutatóját, a 9. oszlop pedig a vegyü­letek molekulasúlyát tünteti fel. Az la. táblázat 2. oszlopában an egyes ve­gyületek összegképlete, a 3. és ezt követő osz­lopokban pedig az egyes vegyületek elemana­lízise során kapott értékeknek megfelelő szén-, hidrogén- és nitrogéntartalom van a megfelelő elméleti %-értékekkel összehasonlítva megadva. 10 15 20 25 .«

Next

/
Thumbnails
Contents