151927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés félvezető diódakvartettek válogatására

3 151927 4 sal a diódákat a fentiekben leírtak szerint 40— 50 újabb csoportba válogatják. A dinamikus előválogatás után dinamikus válogatás következik éspedig úgy, hogy az egy csoportba került diódák közül négyet kiemelve azokat az 1. ábra szerinti kapcsolásnak meg­felelő dinamikus válogatásnak vetik alá. 1. ábránkon a dinamikus válogatás elvi kap­csolási vázlatát ábrázoltuk. A csatlakozási 1, 2, 3 és 4 pontokhoz a vizsgálandó 5, 6, 7 és 8 dió­dák kapcsolódnak az ábra szerinti módon. A 9 és 10 kapcsok közé kapcsolják rá a vivőfrek­^ venciás U„ amplitúdójú feszültségforrást, amely­nek frekvenciája pl. 6 kHz. Az 5 és 6 diódák, ill. a 7 és 8 diódák a szimmetrikus 11 transz­formátor primértekercsének két végére vannak kötve, míg a tekercs középleágazásához a vivő­frekvenciás Uv amplitúdójú feszültségforrás egyik sarka csatlakozik. Tekintve, hogy ideális esetben mindkét díódapár árama azonos kellene hogy legyen és a kapcsolás következtében ellen­kező értelemben gerjesztik a szimmetrikus 11 transzformátor primertekercsét, a szimmetrikus 11 transzformátor szekunder tekercse 12 és 13 kapcsai között elvileg a feszültség értéke — 0. A gyakorlatban azonban a szimmetrikus 11 transzformátor szekundér tekercsének kivezető 12 és 13 kapcsai között úgyszólván minden esetben fellép az ún. Usz szivárgási feszültség. Ha ezen UlSZ szivárgási feszültség az előírt érté­ket, amely" szintén az előírásokban van lefek­tetve és ugyancsak közismert, nem lépi túl, ak­kor a négy dióda egy állásban kvartettnek te­kinthető. Az U.5J szivárgási feszültséget diag­gramban is szokás ábrázolni, ebben az esetben független változónak az időt választják, függő változónak pedig az Us , szivárgási feszültséget. Ilyen esetben az Usz szivárgási-feszültség álta­lában az időtengelyre nézve aszimmetrikus. A szivárgási feszültség negatív vagy pozitív irányú csúcsértékének attól függően, hogy a kettő kö­zül abszolút értékben melyik a nagyobb — ki­sebbnek vagy egyenlőnek kell lennie a vivő­frekvenciás feszültség csúcsának egy meghatá­rozott, az előírásokban lefektetett és közismert hányadánál. l Az 1. ábrán ábrázolt mérési elrendezésnél a diódákat megcserélve más és más érték adódik a szivárgási feszültségre, mivel a diódák záró és nyitó irányú karakterisztikái különbözőek. 4 Ennek következtében a diódák k = — — 6-2 >• -• féle kombinációjában kell ellenőrizni a szivár­gási feszültség nagyságát. A szivárgási feszült­ség képlete a következő: Usz maX imum <c - '' ahol Uv a vivőfrekvenciás feszültség amplitú­dója, a k értéke pedig az alábbiaknak meg­felelően 6. Abban az esetben, ha a mérendő diódákat nem az ábrán jelölt számokkal jelöl­jük az egyszerűség kedvéért, hanem A, B, C és D-vel, akkor a hatféle kombináció a következő: 1 . AAAAAA J 2 BCDDCB 3 CBBCDD 4 DDCBBC 5 Mint látható, a vizsgálandó négy dióda ezen mérési elv szerint csak akkor tekinthető kvar­tettnek, ha az US2 szivárgási feszültség vala­mennyi felsorolt kombinációban az előírt érték-10 nek megfelel, vagy az alatt marad. Ha valamelyik kombináció mért eredménye a megengedettnél nagyobb, akkor a véletlenre bízva cserélgetik a diódákat addig, amíg egy kvartett kialakul. Meg kell jegyezni azt is, hogy 15 az így válogatott diódák csak egy bizonyos vivő­frekvenciás feszültségű amplitúdónál kvartettek, más feszültségszinten az esetek túlnyomó részé­ben nem alkotnak kvartettet. Ezért szükséges a diódákat ilyen válogatási módszer mellett több 20 feszültségszinten a gyakorlatban kialakult ON és a +0,5 N szinten, azaz három ponton válo­gatni. Egy másik válogatási módszer esetében a di­namikus válogatást oszcilloszkóp segítségével 25 végzik. Egy kiszemelt dióda karakterisztikája az oszcilloszkópon látható és keresnek olyan diódá­kat, melyek karakterisztikája a kiszemelt dióda karakterisztikáját fedi. A jelenlegi válogatási rendszernek számos 30 hátránya van: a) A dinamikus előválogatások hátrányai: Mind a jelnagyság mérésnek módszere, mind 35 az oszcilloszkópos módszer rendkívüli mérték­ben pontatlan. Egyrészt pontatlan azért, mert maga a mérőműszer is pontatlan, legfőképpen azért, mert a mérés szubjektív, a mérő egyén­től függ nagymértékben, hogy a műszerskálán 40 milyen értéket olvas le. Legnagyobb pontatlan­ság az intervallumok határán adódik, mivel ilyenkor nehéz eldönteni, hogy két szomszédos intervallum, azaz két szomszédos csoport közül melyikbe kerüljön a dióda. Az oszcilloszkópos 45 módszernél a hiba még ennél is nagyobb, mivel a karakterisztika rajzoló berendezés hibája igen nagy és a szubjektív értékelés hibája úgyszin­tén. Ezenkívül egészségi szempontból is kóros lehet mind a jelnagyságmérés, mind az oszcil-50 loszkópos módszer alkalmazása, mert a szemet az állandó figyelem, az állandó koncentráció egy pontra — a műszer mutatójára, ill. az osz­cilloszkópon levő görbére — rendkívüli módon igénybe veszi. 55 b) A dinamikus válogatások hátrányai: A legnagyobb hátrány a lassúság. Hatféle kombináció lemérése ugyanis sok időt vesz 60 igénybe. Még nagyobb időt kell fordítani — ha a kvartett nem bizonyul jónak, — a diódák cserélgetésére, amit teljesen a véletlenre bíz­nak, — ennél-mérésnél jobb módszer nem lévén — hogy a kvartett jó lesz-e. A három feszült-65 ség-értéknél való válogatás szintén a gyorsaság 2

Next

/
Thumbnails
Contents