151926. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső
MAGTÁR WtPKÖZTÄRSAS A OBSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1962. XI. 19. (EE—997) Kiállítási elsőbbsége: 1962. V. 28. Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 151916 Szabadalmi cwztály 21 g 1—16 Nemzetközi '»ztály: H 01 j Decimái osztályozás: Feltaláló: Csabai István elektromérnök, budapesti lakos Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Katódsugárcső A találmány célja katódsugár csövek eltérítési érzékenységének növelése, valamint az eltérítési érzékenységnek az utángyorsító érzékenységtől történő függetlenítése. A modern oszcillográf csöveknek két alapjában véve egymással ellentétes követelményt kell kielégíteniük, ugyanis a lehetőség szerint nagy eltérítési érzékenységgel és nagy írósebességgel kell rendelkezniük. Ez a két követelmény egymással ellentétes, mivel az eltérítési érzékenység fordítva arányos az alkalmazott gyorsítófeszültséggel, míg az írósebesség a gyorsítófeszültséggel egyenes arányos, ill. a fénypor hatásfokának feszültségfüggését figyelembevéve még a lineárisnál gyorsabban is emelkedik a gyorsítófeszültség függvényében. Ez az ellentétesség vezetett a katódsugárcsöveknél az ún. utángyorsításos típusok kifejlesztéséhez. A legelőször kifejlesztett egylépcsős utángyorsításos csőben kialakuló viszonyokat az la ábra szemlélteti. A katódsugárcső 1 burája belsejében a szokásos grafitbevonat két (egy-egy elektródát alkotó) részre van osztva: a 2 elektróda, amely a csőnyakban kezdődik és az eltérítő lemezeken túlnyúlik, a gyorsító (anód) feszültségre van kötve és egy nagy ellenállású anyagból készült 3 csíkkal van elválasztva az utángyorsítás céljára szolgáló 4 elektródától. Az' ezen két elektróda hatására kialakuló elektromos erőtér 5 ekvipotenciális felületeit vonalak 10 15 20 25 30 szemléltetik. Az így kialakuló gyűjtőlencse hatására a 9 eltérítőlemezpár által eltérített elektronsugár eredeti 6 pályája a szaggatottan rajzolt 7 pályának megfelelően módosul, és ezzel ?a világító 8 ernyőn létrejövő kitérítés az eredeti állapothoz képest lecsökken. Ennél a konstrukciónál az eltérítési érzékenység lényegesen csökken. Az utángyorsítás nélküli állapothoz képest és a gyorsító és utángyorsító feszültség aránya 1 : 2 vagy 1 : 2,5 lehet. Ennél nagyobb utángyorsítási arány esetén az ábratorzítás mértéke jelentősen megnő. Az eltérítési érzékenység lényegesen függ az utángyorsító feszültség nagyságától is, ezért ha az ilyen csővel készült oszcilloszkópot kalibrálni akarjuk, mind a gyorsítófeszültséget, mind az utángyorsító feszültséget szolgáltató tápáramforrásokat stabilizálni kell. Az lb ábra egy az előbbinél már lényegesen jobb, spirálutángyorsítások kivitelű csőben kialakuló viszonyokat szemlélteti. A 10 utángyorsítóspirál a ballon belsejében csavarvonal alakjában van felvive és az eltérítő lemezek felőli 11 spirálvég van a gyorsító- (anód) feszültségre kötve, az ernyő felőli 12 spirálvég pedig az utángyorsító feszültségre van kötve. Ennek a kivitelnek az az előnye, hogy lényegesen nagyobb kb. 1 : 6 arány engedhető meg a gyorsító és az utángyorsító feszültség között, anélkül, hogy lényegesebb ábratorzítás lépne 151926
