151923. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási állapotjelző

151923 5 6 használható (csővezetékek, szállító-, vasúti-pá­lyák stb.). A találmány szerinti áramköri kap­csolások tág lehetőséget adnak a gyakorlatban kialakult és bevált nyugtázó- és parancsadó áramkörökhöz egyszerű módon való illesztésére. A találmány révén elérhető méretcsökkenés­re és ennek folytán a sémakép, illetve vezénylő­berendezés helyigényének csökkenésére vonat­kozóan például szolgálhat, hogy egy húszleága­zásos gyűjtősínt tartalmazó erősáramú energe­tikai kapcsolóberendezés vezénylőtáblájának ki­alakításához a hagyományos erősáramú meg­oldások mellett 10—15 m2 felület, kellő át­tekinthetőségéhez pedig 30—40 m2 alapterület szükséges. Ezzel szemben a találmány szerinti kivitelű, a szokásosnál több mint egyenértékű sémaképes vezénylőtábla felülete kb. 2 ni2 , en­nek áttekintéséhez pedig legfeljebb 6 ni2 alap­terület szükséges. Magának az állapotjelző rend­szernek villamos szerkezeti költségei a hagyo­mányos megoldás költségeinek csupán kis há­nyadát jelentik. A találmány tárgyát képező megoldás elvi felépítését és néhány alkalmazási példáját a rajzok tüntetik fel. Az 1. ábra a ködfénylámpás kapcsolási álla­potjelző elvi kialakítását, a 2. és 3. ábrák az állapotjelzőnek működtető vagy parancsadó kapcsolóval kombinált válto­zatait tüntetik fel vázlatosan. Az 1. ábrán látható hídkapcsolás T, és T2 pontjaival csatlakozik az egyenáramú áramfor­rás kapcsaihoz. A Tx pont felé eső hídoldal ágaiba K4 és K2 érintkezők vannak beiktatva, amelyek közül az ábrán a Kx érintkező nyitott. a K2 zárt helyzetben van. A híd C± és C2 csomó­pontjai között van beiktatva az 1' kapcsával a CL csomóponthoz, 2' kapcsával a C2 csomópont­hoz csatlakozó G ködfénylámpa. A T2 pont felé eső hídoldal ágaiba az Rj és R2 ohmos ellen­állások vannak iktatva. A Kt érintkezőt a C^ csomóponttal, a K2 érintkezőt a C 2 csomópont­tal a V1: illetve V 2 vezetékek kötik össze. Az ilyen módon kialakított hídkapcsolás al­kalmas arra, hogy a rajzon a B-vel jelölt tér­ségben elhelyezett berendezés kapcsolási hely­zeteit az alábbiak szerint az A-val jelölt'térség­be jeleztesse. A K2 érintkező zárásakor az áram­forrás Ti kapcsa a K2 érintkezőn, a V 2 vezeté­ken, a C2 csomóponton, az R 2 ellenálláson és a G ködfénylámpán, valamint az Rt ellenálláson keresztül záródik a T2 ponton át az áramforrás másik sarkával. Ilyen módon a ködfénylámpa egyik elektródája fénylik és mutatja a jelez­tetni kívánt berendezés egyik helyzetét. Ha a jeleztetni kívánt berendezés a másik helyzetébe kerül, az érintkezők kapcsolási hely­zete megváltozik: A Ki érintkező zárt, a K2 érintkező pedig nyitott helyzetben van. Ily mó­don a Tt pont a K x érintkezőn, a V, vezetéken, a Ct csomóponton, az Rx ellenálláson, valamint a G ködfénylámpán és az R2 ellenálláson ke­resztül záródik a T2 ponton át az áramforrás másik sarkával. Ebben az esetben a másik elektróda fénylik és mutatja a jeleztetni kívánt berendezés másik helyzetét. A kapcsolási állapotjelző a találmány lénye­gének érintetlenül hagyása mellett kiegészítő berendezésekkel felszerelve további jelzések adására is alkalmas. Ilyen kiviteli példákat tün­tetnek fel a 2. és 3. ábrán látható kapcsolási vázlatok. A kapcsolás a 2. ábrán feltüntetett esetben a már ismertetett hídkapcsolás Q vagy C2 pont­jaihoz kapcsolt olyan C kondenzátort tartalmaz, amelynek másik fegyverzete a hídkapcsolás Tj pontjához kapcsolódik. Maga a hídkapcsolás az 1. ábrán ismertetett kivitellel azonos, de azzal az eltéréssel, hogy a Ci csomóponthoz a y3 ve­zeték, a C2 csomóponthoz a V 4 vezeték csatla­kozik. A V3 vezetéknek C 3 csomópontjára azok a 3a és 4b érintkező pontok csatlakoznak, ame­lyek egyikével a vezénylő-nyugtázó N kapcsoló­nak 3, illetve 4 kapcsai, csatlakoztathatók, a V4 vezetéknek C4 csomópontjához pedig a 3b és 4a érintkezőpontok csatlakoznak. A C kondenzá­tor egyik sarka az N kapcsolónak 3 kapcsához, míg másik sarka a T3 hídponthoz van csatla­koztatva. A nyugtázó N kapcsoló 4 kapcsa a J jelzőlámpának egyik sarkához, míg utóbbinak másik sarka a T2 hídponthoz van kapcsolva. Az ily módon kialakított kapcsolás az alkal­mazott két-elektródás ködfénylámpa útján négy különböző helyzet jelzésére alkalmas. Ezek akár egyetlen berendezésnek négy különböző, akár két berendezésnek egymástól független két hely­zetei lehetnek. A berendezés a nyugtázó-vezény­lő N kapcsoló 4, 4a, 4b érintkezőpontokkal, meg a J jelzőlámpával kiegészítve alkalmas arra is, hogy a vezénylő-nyugtázó N kapcsoló és a Kj és K2 érintkezők egymáshoz képest meghatáro­zott helyzeteit vagy az ettől való eltéréseket arra a távolabbi helyre jeleztesse, ahol a J lám­pa van elhelyezve. A berendezés ágy működik, hogy a Ki és K2 érintkezők zárásától vagy nyitásától függően — miként azt az 1. ábra kapcsán ismertettük — a G ködfénylámpa valamelyik elektródája fény­lik. Ha már most a kapcsolási helyzet — tehát a Kx és K 2 érintkezők állásának az N kapcsoló­hoz való viszonya — az ábrán feltüntetett álla­pottal megegyezik, akkor a C kondenzátor az N kapcsoló 3, 3a érintkezőkön, továbbá a Cx csomóponton, a G ködfénylámpa 1' és 2' kap­csain, a C2 csomóponton, a V 2 vezetéken és a K2 érintkezőn keresztül zárt kört alkotnak, vagyis a C kondenzátor és a G ködfénylámpa párhuzamos kapcsolásban vannak. Ebben az esetben tehát a ködfénylámpa a vele párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral a Tx és T 2 kapcsok között sorba van kapcsolva az Rí ellenállással. Ha a berendezést üzembehelyezzük, akkor az Ri ellenálláson keresztül töltődni kezd a C kon­denzátor, majd amikor elérte a G ködfénylámpa gyújtófeszültségét, ezt begyújtva annak Et és E2 elektródái között kisül olyan mértékig, míg feszültsége a lámpa kialvási feszültségének érté­kére csökken. Ekkor a C kondenzátor ismét töl-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents