151907. lajstromszámú szabadalom • Készülék fonalerő, különösen szövőgép láncfonalaiban keletkező húzóerő mérésére
3 151907 4 emelő olyan szögemelő, amelynek átviteli karakterisztikája a dinamométer karakterisztikájának nonlinaritását kompenzálja. A találmány szerint továbbá a mérőgörgő vezetőrúdja a vezetőfejre egy keresztcsap és olyan hüvely (forgóretesz) útján támaszkodik, amely alkotómenti horonnyal bír úgy, hogy a támasztóhüvely megfelelő elforgatása után a vezetőrúd keresztcsapja lefelé mozoghat. így a forgóretesz révén a mérőrugó' és a mérőgörgő közötti kapcsolat oldható. A találmány szerinti készülék a fonalerő gyors változásainak megfigyelésére is alkalmas, ha a mérőrugóra ún. nyúlásmérő bélyeget ragasztunk, amelyet elektronikus regisztráló berendezéssel kapcsolunk össze. A találmány szerinti műszer kiviteli alakját részletesebben a rajzban ismertetjük, ahol az 1. és 2. ábra az ismert háromgörgős dinamométer fonalvezetésének két példáját, a 3. ábra a találmány szerinti készülék egy részletét metszetben, a 4. ábra a készülék hosszmetszetét tünteti fel, az 5. és 6. ábra a méréssel kapcsolatos fejtegetéseket illusztrálja. Az 1. ábra azt az esetet tünteti fel, amikor a háromgörgős dinamométer (röviden fonalmérő) mozgó mérőgörgőjét megelőző és követő fonalszakasz egymással párhuzamos. Ebben az esetben Q = 2P, vagyis P = Q/2, ahol Q a mérőrugóra ható erő és P a fonalerő, amelyet mérni akarunk. Szövődéi láncfonalaknál, amelyek esetében nincs ballon, ami a többletnyújtást táplálja úgy, mint a csévélő stb. gépeknél, az ilyen fonalvezetés a fonal túlságos igénybevételét szükségtelenül fokozza és emiatt hátrányos, minthogy magát a vizsgálandó fonalhúzó erőt megváltoztatja. A 2. ábrán feltüntetett esetben a mérőgörgőt megelőző és követő fonalszakasz egymással nem párhuzamos, hanem szöget zár be, amelynek nagyságát az au « 2 , « 3 , • . . *x szög jellemzi. Az előbbi jelöléseket használva az erőviszonyok a következők: Q = 2-P-sin*x , vagyis P = Q/2-sin « x Ilyen fonalvezetés esetén, megfelelő a és m méreteknél az előbb említett nem kívánatos túligénybevétel minimálisra csökken, amely .már nem zavaró. Ez a fonalvezetés tehát ebből a szempontból előnyös. Hátránya viszont ennek a fonalvezetésnek az, hogy kis «x esetén a mérendő P és a mért Q erő aránya jelentékenyen változik; a x = 0 esetén a végtelenhez tart. Emiatt az ismert háromgörgős dinamométerek skálája a P fonalerőre 1 /2 • sin «-szeresen torzított és így éppen a mérési határ közelében erősen összeszűkül. Ez pedig azzal a hátránnyal jár, hogy éppen ott, ahol a legfontosabb csúcsértékeket mérjük, a műszer felbontóképessége, leolvashatósága stb. erősen korlátozott. A 4, ábra a találmány szerinti készülék hosszmetszetét a készülék munkahelyzetében tünteti fel, amikor a mérendő erőt átvivő láncfonalak (9) a készülékbe be vannak fűzve. A készülék alkatrészei keretalakú vázszerkezetre (25) vannak felszereíve, amelynek egymással szemközti oldalán metszetben feltüntetett alaplemezek (1, 2) vannak megerősítve. Ezek egyikén a mérőrugópár (3), a rugók szabad végén pedig a mérőgörgőt (7) vezető fej (5) van megerősítve. Eként a mérőrugópár egyben a vezetőfejnek önmagával párhuzamos elmozdulását is biztosítja. A mérőgörgő (7) a vezetőfej furatában fekvő vezetőrúd (6) alsó végére van szerelve és később részletezendő módon a vezetőfejre, vagyis a mérőrugó végére oldhatóan támaszkodik. Az elmozduló mérőgörgő (7) a helybenmaradó (8) görgőkkel együttesen -háromgörgős dinamómétert alkot, amely a mérőgörgő közvetítésével terhelt mérőrugó deformációjának, vagyis a vezetőfej (5) elmozdulásának érzékelése révén a fonalban (9) ható húzóerő mérésére szolgál. A deformációt milliméterindikátorral (10) mérjük, amely konzol (22) és csavar (23) révén a (2) alaplemezen van megerősítve. A vezetőfej elmozdulását az indikátorra kétkarú emelő (11) viszi át, amelynek' forgástengelye csúszkán (4) van ágyazva. A vezetőfejen levő csavar (12) a skála nullpontjának beállítására szolgál, a kétkarú emelő (11) áttételi viszonyának az emelő elcsúsztatásával végzett beszabályozásával pedig elérhetjük, hogy az indikátor kerekszámú skálarésze a fonalerő kerekszámú mérőszámának feleljen meg. A mérőgörgő és a vezetőfej közötti kapcsolatra visszatérve, a 4. ábrán látható, hogy a mérőgörgőt hordozó vezetőrúd keresztcsapja (18) egy forgóreteszt képező támasztóhüvely (14) felső végén kialakított mélyedésbe, támaszkodik, a támasztóhüvely pedig az átvett erőt % vezetőfejre (5) adja át, amelyhez körmökkel kapcsollódik. A hüvely (14) megvastagított alsó részét hollandi anya (13) kapcsolja és rugó (20) szorítja a vezetőfejhez. A támasztóhüvely felső végében két diametrális helyzetű horony (16) van, amelyekben —• a hüvelynek a szárnyas agy (15) útján eszközölt 90 fokos elforgatása után — a keresztcsap lefelé mozoghat. így a forgóretesz révén a mérőgörgő és mérőrugó közötti kapcsolat oldható és a mérőgörgő — a láncfonalak befűzése céljából, — a mérőrugó deformálása nélkül a láncfonalak között átbujtatva, a láncfonalak alá süllyeszthető. A mérőgörgő tíz láncfonal felvételére alkalmas két (jobb és bal) részből áll, amelyek a vezetőrúd két oldalán, a vezetőrúdra merőlegesen megrögzített tengely körül forognak. A láncfonalaknak a dinamométerbe befűzése végett tehát úgy kell eljárni, hogy a 4. ábrán vázolt helyzetből a fogantyúval (19) a mérőgörgőt felemeljük, a láncfonalakkal párhuzamos helyzetbe forgatjuk, majd a láncfonalak között át-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
