151893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cianurklorid előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. X. 23. Japáni elsőbbsége: 1962. X. 24. Közzététel napja: 19r 64. IX, 25: Megjelent: 1965. X. 01. (NI—71) 151893 Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi osztály: C 07 d2 Decimái osztályozás: Feltalálók: Umehara Minoru, Yokohama, Japán Ishikura Jun, Toldó, Japán Tulajdonos: Nitto Kagaku Kogyo Kabusfoiki Kaisha cég, Tokió, Japán Eljárás cianurklorid előállítására A találmány eljárás ' cianur-klorjd előállítására. A találmány tárgya közelebbről oly eljárás cianur ^klorid előállítására, melyben cián-r kloridot vagy hidrögéncianidot és klórt gőzf ázisú érintkeztefós útján 190—500 C°-ra felfűtött sziliciumdioxid-alumíniumoxid^ katalizátor felett vezetnek el. Ismeretes, tíanur-klorid előállítására oly eljárás, amely ^közvetlenül hidrogéncianidból és klórból indul ki, és a két reakoiókomponenst oldószerben reagáltatja egymással, majd az oldószert desztillálássaa eltávolítják a cianur-klorid kinyerése céljából. A fenti eljárás azonban azzal a hátránnyal bír, hogy a hozamok alacsonyak és az oldószer eltávolítására bonyolult desztillációs lépés szükséges. A 253.243 és 253.244, valamint a 289.885 sz. japán szabadalmi leírások ismertetnek eljárást a fenti hátrányok kiküszöbölésére. Ez utóbbiak annyiiban térnek el a szoikásos módszerektől, hogy a cián-4dorid előállítására különleges eljárást közölnek, és a cianur-kloridot pedig közvetlenül állítják elő hidirogóncianid és klór gőzfázisú reakciójával egy lépésben. A közölt eljárásokban alktívszenes katalizátort alkatoaznak és a gőzfázisú katalitikus reakció kivitelére a 350—'450 C°-os hőmérséklettartomány bizonyult a legelőnyösebbnek. Ennek az elj ábrásnak az a hátránya, hogy a reaktor a korrozív gázoktól, mint klórtól és sósavtól ilyen 10 15 20 25 30 hőmérsékleten korrózióra . hajlamos, ezért a reaktor szerkezeti anyagának megválasztása tekintetében jelentékeny korlátozással kell számolni. Ismeretes továbbá cianur-klorid előállítására oly eljárás, amely '.a cián-kloridot folyékony fázisban széntetrakloridban sósav katalizátor jelenlétében polimerizálja, vágy a cián-kloridot folyékony fázisban 20^100 atm nyomás alatt katalizátor nélkül polimerizálja. Végül oly módszer is ismeretessé vált, miszerint a ciánkloridot gőzfázis'ban katalizátor felett jpolimerizálják, mimiellett a katalizátort szénre vagy aktívszénre adszorpció útján felvitt fémsókból készítik. A felsorolt eljárások során az a nehézség áll fenn, hogy a cián-klorid folyékony fázisba való polimerizálása ipari méretekben nem kivitelezhető, mivel a hozam alacsony és művelet bonyolult. Másrészről a gőzfázisú polimerizálási eljárás, különösen pedág ennek oly formája, amelybén aktív szenet használnak fel katalizátorként, igen jó hozamokat és jó minőségű, terméket eredményez. Azonban, mint azt már az előzőekben kifejtettük, a gőzfázisú polimerizálási eljárás legcélszerűbb kiviteli hőmérséklete 350—50Ö C° közötti hőmérséklettartományba esik, ennek folytán a polfcnerizálásra használt reaktor a korrózív gázoktól, mint ciánklorid és cianur-kloridtól korrodeálódik, ilyen 151893
