151883. lajstromszámú szabadalom • Félvezető diódákkal működő távvezérelhető átkapcsoló

3 151883 4 kapcsolás következtében közel azonos. A tran­zisztor erősítőként való alkalmazásához a bázis­emitter diódát nyitó irányba elő kell feszíteni, az előfeszítést az erősítő hőmérséklet stabilizá­lása érdekében legtöbbször egyenáramú negatív visszacsatoló áramkör biztosítja. Ebből az áram­körből nyerhető tehát a bázissal sorba kapcsolt dióda nyitóárama is, amely a bázisárammal azonos. A bázis elegendően nagy feszültségen van ahhoz, hogy egy, vagy több, szintén a bá­zissal sorba kapcsolt további dióda ezzel a fe­szültséggel lezárható legyen. Az egyenáramú negatív visszacsatoló áramkör váltóáramúlag földelt, így az átkapcsolás földelt vezetékeken keresztül vezérelhető, járulékos zajok nélkül. A független erősítőkbe épített átkapcsoló áram­körök egymástól diódák segítségével elválaszt­hatók, az elválasztó diódákat az egyenáramú negatív visszacsatoló áramkörök közötti feszült­ségkülönbség zárja, így egymásrahatás nem lép fel. A találmány egy példaképpeni, kiviteli válto­zatát részletesen a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra két bemenet átkapcsolására szol­gáló elrendezést mutat. A 2. ábra négy bemenet átkapcsolására alkal­mas áramkört mutat. A 3. ábra két két-két bemenetű erősítő egy­idejű átkapcsolására alkalmas elrendezést mutat. Az 1. ábra két bemenet, Bx , B 2 , váltására szol­gáló elrendezést mutatja. A kétfokozatú direkt­csatolt tranzisztoros erősítő hőmérséklet stabili­^ zálása a második tranzisztor, T2 emitterköréből az "első tranzisztor, Tx bázisára az Rí és R 2 , il­letve az R3 és R 4 ellenállásokból álló láncokon keresztül alkalmazott negatív visszacsatolás út­ján történik. A váltófeszültség visszajutását, az RX —R 2 és R 3 —R 4 ellenállások csatlakozási pont­jaiba — P, Q, — kapcsolt C3 , C 4 hidegítő kon­denzátorok akadályozzák meg. A stabilizáló lán­cok a Di, D2 diódákon keresztül kapcsolódnak a Ti,' tranzisztor bázisára, az Rí—D1; illetve R3 —D 3 csatlakozási pontokra kapcsolódnak a Blr illetve B 2 bemenéti pontokat egyenáramú­lag leválasztó, de váltóáramú szempontból el­hanyagolható impedanciájú C% és C2 kondenzá­torok. A két bemenet közötti átkapcsolást a K kétállású kapcsoló végzi, oly módon, hogy vagy az RÍ, R2Í C3 vagy az R 3 , R 4 , C 4 elemek csatla­kozási pontjait, a P, illetve a Q pontot földeli. A P pont földelésével a Dx dióda katód ja az RÍ ellenálláson keresztül földpotenciálra, a D2 dióda katódja pedig az R3 , R 4 ellenállásokon keresztül a T2 tranzisztor emitter osztója által meghatá­rozott feszültségre kerül. Mivel a D2 dióda anód­ja a Tx tranzisztor bázis-emitter ellenállásán ke­resztülföldelődik, a katód és anód között nyitó­irányú feszültség lép fel,, a D2 dióda kinyit és a B2 bemenetet a C 2 kondenzátoron keresztül rákapcsolja aT, tranzisztor bázisára. A D2 dióda nyitása következtében a Tx tranzisztor bázis­feszültsége felemelkedik a T2 tranzisztor emitter osztóján levő feszültséget megközelítő értékre. Ezért az Rx ellenálláson és a K kapcsolón ke­resztül földelt Di dióda záróirányú feszültséget kap, lezár és a Bi bemeneti pontot a Tx tran­zisztor bázisáról leválasztja. A K kapcsoló át­váltásával a Di dióda vezet és a D2 dióda zár, így az erősítő bemenetére a BL bemeneti pont 5 kapcsolódik, míg a B2 bemenet leválasztódik. Azonos elrendezés használható npn tranziszto­rokhoz is, csak ez esetben a Dx és D 2 diódák bekötése fordított, a Tx tranzisztor bázisához a diódák katódja kapcsolódik. 10 Kettőnél több bemenet esetén csak a K kap­csoló szükséges kontaktusainak száma nő. A 2. ábra négy bemenet váltására szolgáló elrende­zést mutat. A B-t bemenet bekapcsolásához a K kapcsolónak a Q, R, S pontokat kell egyidejű-15 leg földélnie, ez esetben a D2, D 3 és D 4 diódák zárnak, a Dx dióda nyit és a B x bemenet a T x tranzisztor bázisára kapcsolódik. Az ábra mu­tatja a K kapcsoló bekötését is. Általánosság­ban megállapítható, hogy N számú bemenet 20 közötti választáshoz N állású N—1 áramkörös kapcsoló és N számú vezeték szükséges. A K kapcsoló kapcsolási pontjainak, a kap­csoló független áramköreinek és a kapcsolóhoz menő vezetékek száma nem változik akkor sem, 25 ha tetszőleges számú hasonló felépítésű erősítő­ben kellaz átkapcsolást egyidejűleg megoldani. A3, ábrán bemutatott kapcsolási elrendezés segítségével ugyanis az egyes átkapcsoló rend­szerek elválaszthatók úgy, hogy egymásra hatás 30 nem lép fel, annak ellenére, hogy a K kapcsoló­hoz menő vezetékek és a kapcsoló kapcsolási pontjai közösek. Az ábra két-két bemenet vál­tására szolgáló áramkört mutat. A feladat a Bt és B2 , valamint B\, B'2 bemenetek egyidejű át-35 kapcsolása. Az átkapcsolásra szolgáló diódás áramkör azonos az 1-. ábrán bemutatottal a P, Q és R, S pontok azonban itt a D3 , D 4 , D' 3 , D' 4 diódákon keresztül kapcsolódnak a K kapcsoló megfelelő pontjaihoz. Tegyük fel, hogy a K 40 kapcsoló a B2 , B' 2 pozícióban r áll. Akkor a Q és S pontokhoz kapcsolódó D4 és D' 4 diódák nyitnak és a Q és S pontok földpotenciálra ke­rülnek, mint az "1. ábrán bemutatott esetben. A P és R pontokat összekötő D3 és D' 3 diódák 45 viszont úgy vannak összekapcsolva, hogy akár a P, akár az R ponton levő egyenfeszültség a nagyobb az egyik dióda mindig záróirányú fe­szültséget kap és így a P és R pontok között kapcsolat nem lép fel. Ugyanez az elrendezés 50 alkalmazható npn tranzisztorokból felépített erősítőkben is, csak ez esetben a D1; D 2 , D 3 , D 4 és D'1; D' 2) D's, D' 4 diódák bekötése fordított. M számú, N bemeneti ponttal rendelkező erősí­tők esetén az elválasztó diódák száma M, N, a 55 kapcsolóra menő független vezetékek száma azonban csak N, és a'kapcsoló áramköreinek száma N—1, mint egyetlen N bemenetű erő­sítőnél. A találmány szerinti felvezető diódákkal mű-60 ködő távvezérelhető átkapcsoló felhasználható pl. magnetofonokban és lemezjátszókban a kü­lönböző szalagsebességekhez, ül. fordulatszámok­hoz tartozó korrekciós áramkörök átkapcsolá­sára, műszerekBen méréshatár, szűrők, mérés­es mód váltására, tartalékegységeket tartalmazó

Next

/
Thumbnails
Contents