151882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bitumen fúvatására
151882 képezünk, e habot a levezető zónába vagy zónákba való átvezetése közben legalább részben megtörjük és a bitument az utolsó vagy ama leeresztő zónából, amelyben a kívánt tulajdonságokat már elérte, leeresztjük. 5 Ha csak egy felvezető zónát és egy ezzel, alul is közlekedő levezető zónát alkalmazunk, a betáplált bitumenadagot mindkét zónán át körfolyamban addig keringtetve fúvatjuk, mígesak a bitumen a kívánt tulajdonságokat el nem éri. 10 Folytonos üzem elérésére a betáplált bitumenadag egészének körfolyamban való keringtetését csak az üzemi viszonyok állandósultáig végezzük, ezután a levezető zóna aljáról a fúvatott bitumennek csak egy részét vezetjük vissza 15 refluxként á felvezető zónába, más részét folytonosan leeresztjük és a leeresztett mennyiséget friss bitumennel pótoljuk. Az eljárás megvalósítására célszerűen két egymással alsó és felső végükön közlekedő 20 koaxiális csőből és a külső csőnek célszerűen kibővített fejéből álló reaktort alkalmazunk. A fejben habtörő lemezek vannak s a tetején gázelvezető csonkkal, van ellátva. A bitument meg á levegőt bevezető elemek a belső cső alsó 25 részébe nyúlnak. A fúvatott terméket leeresztő csqcsonk a külső cső alsó vége közelében a csövek alsó közlekedési helye fölött van. A bitument meg a levegőt bevezető elemeket célszerűen olyan fúvófej alkotja, amelybe a bitumen 30 és a levegő koaxiális csöveken vezetődnek be olyképpen, hogy a levegőbevezető belső csőnek perforált vége a bitumenbevezető külső csőnek szűkített részébe nyúlik. E reaktornak egyik kiviteli alakját és mű- 35 ködését a rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a fúvató függőleges hosszmetszete a 2. ábra I—I vonala mentén, a 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra II—II vonala mentén, a 3. ábra a fúvófej nagyított függőleges metszete. 40 Az előmelegített bitument az 1 csövön, a fúvató levegőt a 2 csövön betáplálva, a 3 fúvófejen át vezetjük a reaktorba. A reaktor két, koaxiális körhenger. A 10 külső henger köpenye ismert módon fűthető. A belső 11 henger kö- 45 penye a fel- és levezető zónákat válaszíja el egymástól. A belső henger a 12 rácsra támaszkodik és a két hengerköpeny között nem ábrázolt távolságtartó bordák vannak. A reaktornak a két hengerköpeny közötti levezető zónájába 50 több helyeri segédlevegőt bevezető 6 csővezetékek nyúlnak és ugyanebből a zónából a 4 ter- / mékleeresztő és 9 mintavételi csonkok ágaznak ki. A reaktor kibővülő fejében 8 habtörő lemé- 55 zek vannak. A gázok és gőzök a fejből 7 csonkon át távoznak. A bitumen útját teljes, a levegő, gázok és gőzök áramlását szaggatott nyilak jelzik. "A fúvatás úgy történik, hogy a reaktor belső gO terét csekély nyomású szivattyú segítségével előmelegített bitumennel megtöltjük, miközben a 3 fúvófej szűkített részébe nyúló 2 csövön csak annyi levegőt vezetünk be, hogy a b|tumen a 2 csőbe be ne folyjon. A bitumen betáplálása Q$ után a.most már a fúvatásnál szokásos menynyiségű; a 2 cső perforált végén nagy lineáris sebességgel kiáramló levegő magával ragadja a bitument, szétosztja és vele habot képez. A 11 hengerben felfelé áramló habszerű anyag a 8 habtörő lemezekbe ütközve megtörik és a hengerek közötti leszálló zónában lefelé áramlik, majd e zóna alsó végéből refluxként ismét a belső zónába jut. A fúvatást a bitumen kívánt minőségének eléréséig — amit a 9 mintavevőcsapokon ellenőrzünk — folytatjuk, majd az eddig zárva tartott 4 csapon a terméket leeresztjük. Ha a bitumen próbavételkor nagyon habosán érkezik a leszálló zónába, ebbe a 6 csővezetéken át ellenáramban friss levegőt füvünk be. Az üzemi viszonyok állandósultával folytonos üzemre térhetünk át, amikor is az 1 csövön ugyanannyi bitument vezetünk be a reaktorba, mint araennyi készterméket a 4 csövön át elveszünk. 1. példa: 150 kg 42 C° lágyuláspontú, 25 C°-on 204 penetrációjú bitument 150—160 C9 közötti hőmérsékleten 1,3 ata nyomású szivattyúval a rajzon ábrázolt kivitelű, 220 1 űrtartalmú fúvató edény 160 1 űrtartalmú belső terébe nyomtunk, miközben percenként 30 1 levegőt vezettünk be. Ezután a bitumen hozzávezetését elzárva a fúvató edényt 250 C°-ra melegítettük, majd a bitument percenként 150 l-re növelt levegőmennyiség befúvásával 4 órán át fel- lecirkuláitatvá fúvattuk. Az így fúvatott bitumen lágyulaspontja 85 C° és penetrációja 25 C°-on 32 lett, Fraass-töréspontjaként —12 C°-ot mértünk. -A berendezés ettől kezdve 10 napon át fölytonosan éjjel-nappal üzemeltettük. 24 óránként 800 kg bitument táplálva be, gyakorlatilag ugyanennyi 84 C° lágyuláspontú, 25 C°-on 32 penetrációjú terméket kaptunk, amelynek Fraass-töréspontjaként —12 C°-ot mértünk. Az egészben 8,150 kg bitumenből képződött fúvatási párlatok és gáz mennyisége 150 kg volt. 2. példa: Az 1. példában közölt módon 47 C° lágyuláspontú,- 25 C°-on 120 penetrációjú bitument fúvattunk és végtermékként 85. C° lágyuláspontú és 25 C°-on 25, penetrációjú terméket kaptunk, amelynek Fraass-töréspontjaként —^11 C°-ot kaptunk. ;Ellenpélda az 1. példához: Hagyományos módszerrel, tehát a bitument a torony alján elhelyezett légbevezetőnek, körben elosztott nyílásain beáramló levegővel fúvatva, az 1. példában közölt tulajdonságú és mennyiségű bitumen kezdeti recirkulációs fúvatásáj azonos .fajlagos levegőfogyasztás mellett 250/c°-on 17 órán át kellett folytatni ahhoz, hogy 85 G° lágyuláspontú termék képződjék, de arneiynek penetrációja 25 CQ -on 25. 2
