151851. lajstromszámú szabadalom • Rugózó lengőágyazás sínjárműveknél alkalmazott középütközős kapcsolóhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •? ORSZÁGOS TALÄl/MÄN¥I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS \ Bejelentés napja-. 1963. III. 27. (TE—339) Ausztriai elsőbbsége a 3. igénypontra: 1962. III. 29. Közzététel napja: 1964. VIII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151851 Szabadalmi osztály: 20 e 1—22 Nemzetközi osztály: B 61 g Deciméi osztályozás: Feltaláló: Salánsky Franz mérnök, Wien, Ausztria Tulajdonos: TJBOHNICA Etablissement cég, Vaduz, Liechtenstein Rugózó lengőágyazás sín járműveknél alkalmazott középütközős kapcsolóhoz A találmány sín jármű veknél alkalmazott középütközős kapcsoló oly ágyazása, amely a rugozöan megtámasztott kapcsoló lengését megengedi. A középütközős kapcsolókat a _jármüálváza= 5 kon Ügy kell ágyaziü, hogy függőleges és vízszintes irányban egyaránt lengőmozgást tudjanak végezni. A nagy húzó- és lökőefők csillapított felvétele céljából a kapcsolót az ágyazás! helyen rugozóan kell megtámasztani. Az isméit jo középütközős kapcsolóknál a kapcsolófejkaron a ííapesolófej és a kapcsolófejkar csatlakozási helye között ilyen rugó van a járműalvázkereten felszerelve. Az ehhez alkalmazott rugóelem még a jármű hossztengelyére harántirányban is , is nagy teret igényel. Ezt a teret a kocsipadló a köcsirudazat és a homloktartóban levő kivágás határolja. Azáltal, hogy a rugóelemnek a kapcsolófejkar függőleges lengését követnie kell tudni, a helyigényt még függőleges irányban is 20 megnöveli. Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló korlátolt tér a megkívánt lengőterületet biztosítani tudja, gyengébb rugókat kellett alkalmazni, aminek következtében azonban a csillapító hatás csökkent. 25 A találmány szerinti rugózó lengőágyazás az eddig kivitelezett ágyazásoknak ezen hiányait kiküszöböli és ügy van kialakítva, hogy a kapcsolófejkar véle párhuzamosan ható rugókkal ellátott két rugóhaz között vízszintes tengely- 30 csápon, amely a rugókra támaszkodik és a rugó* házak tengelyével párhuzamosan eltolható, szadabon lengően van ágyazva, és a rugóházak a kapcsolófejkarral, mint szerkezeti egységgél a kocsialvázon függőleges tengely körül szabadon lengően vannak ágyazva. Célszerű továbbá, hä a kapcsolóiejkaf tin" gelycsapja az ütköző terhelés megállapított maximálértékének túllépésekor a rugóház honl^ tokfelületének ütköző résszel érőátviteli kapcsolatban van. Előnyös az is, hogy hä a rugóházakban cél" szerűen dörzscsillapítóként kialakított rugók elé az utóbbiaknál gyengébb, célszerűen járulékos csillapítás nélküli rugózás van iktatva, amely Önmagában ismert módon kétrészes kapcsolófejkar egymáson hosszirányban Vezetett részei közé van elrendezve. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. és 2. ábra a lengőágyazás elvi rajza oldalnézetben, ill. felülnézetben. A 3. és 4. ábra a lengőágyazás szerkezeti kivitelének részben metszet oldal-, ill. felülnézete. Az '5. ábra a 4. ábra A—B vonala mentén vett metszet nagyobb léptékben. A 6. ábra a 4. ábra C—D vonala mentén vett metszet nagyobb léptékben. A 7. ábra a lengőágyazás egy másft példa-15J851
