151849. lajstromszámú szabadalom • Tömítőszerkezet csövekhez, főleg betoncsövekhez

5 álló tömítőszervet behelyezzük a 13 körhoronyba. A 19 tömítés keresztmetszete terheletlen állapotban olyan, hogy az behelyezés után a horonyból nem áll ki és így a 10 és 12 csövek, ill. hüvelyek elhelyezése minden nehézség nélkül és pontosan eszközölhető. Ezután húzóerőt fejtünk ki a 20 szorítószerv 24 végén, mire az a kívánt módon szorítóerőt létesít. Húzás közben szükség esetén erőmérőt vagy más műszert használhatunk, amely lehetővé teszi a spirális alakú részekben keletkező erő nagyságának beállítását. Ezután a 24 végződést rözítjük, mely célra bárminő megfelelő eszközt használhatunk és a 18 kivágást megtöltjük bárminő megfelelő anyaggal, amely elválasztja a fémet a szomszédos részektől vagy elzárja a levegőtől, korrózió meggátlása végett. Ez a korrózióvédelem legalább arra az időre fontos, amíg a csővezetéket helyére süllyesztik. A 24. végződés végére kifejtett húzóerő természetesen ä 20 szorítószerv két spirálisára hat és így koncentrikus érők keletkeznek, amelyek először a védelmet szolgáló 26 burkolatra hatnak. Ha a szorítást tovább folytatjuk, a 19 tömítés anyaga kilép a 13 körhoronyból és ilyen módon a 15 nyíláson is túlnyúlik, tehát kilép az említett trapézalakú keresztmetszet szűkebb részén. A 19 tömítés anyaga ezáltal olyképp mozdul el, hogy eléri a 10 cső külső felületét és össze is szorul, miáltal az oldalt kitüremlő 19a-részek keletkeznek. Ezáltal a 10 cső és a 12 hüvely között tökéletes tömítést biztosító rugalmas tömítés keletkezik, úgy amint azt a 2a ábra mutatja. Eközben természetesen olyan nagyságú erőket alkalmazunk, amelyek megfelelnek a kívánt deformációnak. Megemlítendő még, hogy a 19 tömítés az erősebb összenyomás hatására természetszerűleg egyre nagyobb ellenálló erőt fejt ki a 20 szorítószerven és a csöveken, emellett pedig a spirális alakú menetek olyan módon fekszenek fel a tömítésen, hogy annak anyagát oldalirányban, tehát a cső hosszirányában is szétnyomni igyekszenek. Szorítás közben a tömítés a ferde 16 oldalfalakhoz is szorul, miáltal a tömítés még inkább tökéletessé válik. Nyilvánvaló a fentiekből, hogy a találmány szerinti szerkezet a következő előnyökkel jár: 1. Lehetővé válik a szabályozható illesztés, amely alkalmas arra, hogy kiegyenlítse a csőgyártásnál elkerülhetetlen pontatlanságokat és emellett a tömítés mégis tökéletes nagy belső nyomás esetén is. 2. Tekintettel arra, hogy az erők a kerület mentén működnek, megfelelő erőelosztás jön létre még akkor is, ha az illesztés tökéletlen, vagyis ha viszonylag nagy eltérések vannak a vonalbaállításnál vagy a tengelyirányú elhelyezésnél. 3. A tömítés mindig egyformán hatásos, tehát nem történhetik meg az, hogy a tömítőszervek szándékolatlanul elmozdulnak és hibás helyzetbe kerülnek. 4. Mivel az elhelyezés és szerelés könnyű és gyors, gyakorlatilag véve szerszámokra és ké-5 , « -szülékekre nincsen szükség, vagy csak jelentéktelen mennyiségben kell szerszámokat használni. 5. Fontos végül, hogy a szerkezet nem költ-6 séges. Fel kell hívni a figyelmet még arra, hogy az 1. ábra szerinti csőkötés készítésénél, amelynél a találmány előnyei nagyon jól mutatkoznak, lehetővé válik a nagyon egyszerű alakú beton-10 csövek alkalmazása, amelyeknél minden végződés egyszerű hengeralakú és valamennyi csőhöz csak egy formára van szükség, a gyártás tehát gyors és olcsó. A következőkben hivatkozással az 5. ábrára 15 a szerelést fogjuk ismertetni olyképp, hogy ez a munka összefüggésben van a találmánynak az 1—4. ábra szerinti kiviteli példájával. Mégis az 5. ábra szerint a 20 szórítószerv, amely a tömítést körülveszi, nem két vagy több spirális 20 menetet tartalmaz, hane megy lapos gyűrűből áll, amelynek 27 végződéseit a 28 kapocs fogja össze. A 18 kivágás kapcsolatot létesít a 13 korhorony belseje és a külső tér között, de ez a kör-25 horony a már leírt módon tartalmazza a 19 tö- . mítést, amely képlékeny vagy rugalmas anyagból készül. Az említett 18 kivágást a cső készítésekor állítjuk elő, tehát betonozáskor megfelelő betétet vagy magot alkalmazunk ennek 30 a kivágásnak a létesítésére, amit a rajzon pontvonallal szemléltetünk. Az 5. ábra a 28 kapocsnak a behelyezését is ilyen pont-vonallal mutatja. A 18 kivágásban először az U-alakú 29 tar-35 tókat helyezzük el, melyek oldalirányú elmozdulását a 18 kivágás oldalfalai határolják. Ezután következik, a 20 szorítószerv behelyezése a 13 körhorony fenekén, olyképp, hogy a 27 végződéseken levő 30 kivágások láthatókká vál-40 janak a 18 kivágáson át. Ezután tesszük helyére a 19 tömítést, amelyet a körhorony fenekén helyezünk el a már leírt módon olyképp, hogy az a körhoronyba süllyed. *> Mikor az egymással összeerősítendő csöveket 45 helyükre tettük, nincsen más teendő, mint a 20 szorítószerv megfeszítése, hogy az a kívánt szorítóerőt a kerület mentén kifejtse. Ezáltal sikerül a 19 tömítést megszorítani és a tökéletes elzárást létrehozni. 50 összeszorítás végett behelyezünk megfelelően ékalakú részeket pl. a 31 karmokat, amelyek a 32 tömbökhöz tartoznak. A karmok végei tehát a 30 kivágásokba kerülnek és így alkalmasak arra, hogy a szorítószerv végeire 55 erőt fejtsenek ki. Ebből a célból forgásba hozzuk a 33 csavart miáltal a 19 tömítést a kívánt módon megszoríthatjuk. Ez a tömítés tehát az egymásba helyezett csövekhez szorul és ugyanekkor a tömítés oldalfalai a 13 körhorony ol-60 dalaihoz szorulnak, tehát a csövek belsejében levő anyag tökéletesen elzáródik, ill. el van tömítve. A leírt műveletek elvégzése után már nincsen más teendő csak a 28 kapocs behelyezése, 65 vagyis azt két 30 kivágásba tesszük lehetőleg 3