151848. lajstromszámú szabadalom • Fonalőrberendezés
151848 3 4 bevételtől nagyon fáradt, részben mert nem veszi észre kellő időben a szakadást. Az ismert rostipari fonógépeknél külön hátrányos tulajdonságnak tekinthető, hogy az egy fonógépen párhuzamosan lefutó szálak nagy száma (70—100) miatt a kezelőnő fizikailag és szellemileg nagyon igénybe van véve. Az igénybevétel részben a szakadások állandó feszült figyeléséből, részben a fonógép menti állandó kényszerű járásból származik. A találmány célja olyan fonalőrberendezés létesítésé rostipari fonógéphez, amelynél a fonalszakadások következtében előálló selejt az eddig ismert fonógépeknél tapasztalt selejtmennyiség töredékére szorítható le, a fonalszakadás következtében előálló állási idő jelentősen csökkenthető, azonkívül a gépet kiszolgáló személy részéről nincs szükség állandó megfeszített figyelemre, és a gépet kiszolgáló személy ülve végezheti munkáját, tehát ugyanolyan munkaidő után jelentősen kisebb fáradtságérzete lesz, mint az eddig ismert gépeken végzett azonos idejű munka után. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy a kifeszített fonallal áramkört megszakító helyzetben tartott és a fonal szakadásakor áramkört záró érintkezője, az érintkező zárásával egyidejűleg a > fonal szakadását a hozzájuk csatlakozó készülékrészek felé impulzusokkal jelző receptorai, az etetőhengerpár és a vízteknő közötti fonalszakasz mentén elrendezett fonalvágó készüléke, a finomfonalorsót az érintő zárásakor lefékező fékmágnese, és a fonógép mentén mozgó, a gépet kezelő személyt a fonalszakadási helyekre irányító berendezés adatai alapján önműködően szállító székkocsija van. -A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti fonalőrberendezés fonalútja melletti berendezésrészek elrendezésének vázlata. A 2. ábra a fonalszakadásra záró érintkező elvi vázlata. A 3. ábra a fonalvágó készülék elvi vázlata. A 4- ábra a fonalszakadást érzékelő és közlő szerkezetrész, — a továbbiakban, receptor —, elvi vázlata. Az 5. ábra a találmány szerinti fonalőrberendezés vezérlőművének elvi kapcsolási vázlata. Az 1 fonal az la előfonalcsévéről a 2 vízteknőbe, majd innen a 3 üvegrudat megkerülve ós a 4 vágókés mellett elhaladva az 5 etetőhengerpárba jut (1. ábra). Innen tovább halad a 6 nyújtóhengerpár felé, amelynek kerületi sebessége nagyobb az 5 etetőhengerpár kerületi sebességénél. A fonal azután elhalad a szálszakadásra záró 7 érintkező mellett és a 8 szál vezetőszemen keresztülfutva a tekercselő vili ával ellátott 9 finomfonal orsóra csévélődik fel. Mint már említettük, a fonalszakadás rendszerint a 6 hengerpár és a 9 finomfonalorsó között következik bej amikor is a fonal felcsévélődik a 6 nyújtóhengerpárra. Annak érdeké1 ben, hogy csak kis mennyiségű fonal vagy esetleg semmi fonal ne tudjon felcsévélődni, a szálszakadásra záró »7 érintkező — mivel ä fonal elszakadása miatt már nem hat rá a fonalnyomás — zárja áramkörét (2. ábra), ezzel együtt zárja a 4 vágókés mágnesének áramkörét is (3. ábra) és a 4 kés átvágja az 5 etetőhengerpár előtti fpnalszakaszt még mielőtt ideje lenne az 1 fonalnak feltekeredni a 6 nyújtóhengerpár valamelyik hengerére. így a találmány szerinti berendezéssel a fonalselejtképződés üzembiztosan megakadályozható. Az elszakadt fonal alsó szála, ha a 9 finomfonalorsó a szakadás bekövetkezése után tovább forog az eredeti sebességgel, rácsavarodhat a szomszéd orsóhoz tartozó fonalra és azon is szakadást okozhat. Az ismert fonógépéknél a gépet kezelő személynek kell befékezni a finomfonalorsót és mivel rendszerint nem tartózkodik a szakadás pillanatában á szakadás helyén, ezért az említett okból fonalselejt képződik, azonkívül az állási idő is megnövekszik. A találmány szerinti fonalőrberendezésnél a 9 finomfonalorsó tartószerkezetén elrendezett 10 fékmágnes a fónalszakadás pillanatában azonnal lefékezi a 9 finomfonalorsót, ez tovább nem forog, és így a szakadás utáni alsó fonalág nem tud a szomszédos finomfonalorsó fonalára tekeredni. A 4 vágókés a fonal 5 etetőhengerpár előtti szakaszának átvágása után azonnal visszatér eredeti helyzetébe, a 9 finomfonalorsó pedig mindaddig befékezett, azaz álló helyzetben marad, míg a gépen dolgozó személy a fonalszakadást meg nem szüntette, azaz a szakadt fonalvéget össze nem sodorta, és a 10 fékmágnest ki nem oldotta. A találmány szerinti berendezés a gépen dolgozó személyt megkíméli a 9 finomfonálorsó leállításával járó nehéz fizikai munkától is. Kézi munkával csak a szálvégek összesodrásátj továbbá a felső (elvágott) fonalvég 5 etető- és a 6 nyújtóhengerpár közötti átvezetését kell végezni. A 9 finomfonalorsó indítása is kézzel történik, amit a 7 érintkező 12 gombjának 13 nyíl irányú megnyomásával végzünk (2. ábra). Ekkor a 9 finomfonalorsó forogni kezd, a fonal megfeszül és a 12 gomb benyomott állapotban marad. A fonal elszakadásakor az áramkört a 7 érintkező a 14 rugó húzó hatására zárja. A 4 vágókés a 15 forgáspont körül elfordítható 16 kétkarú emelőre van szerelve (3. ábra), amelynek egyik végén a 4 kés, másik végén pedig a 16 lágyvästömb van felfogva. A 16 kart a 17 húzórugó a 18 mágnes tekercsének áramtalan állapotában a 19 ütközőnek húzva tartja. Amikor a 18 mágnes tekercsét áram járja át, a 16 lágy vastömb a 18 mágnes felé mozdul el, és a 4 kés elvágja az 1 fonalat, majd a 17 rugó a kést azonnal visszaviszi eredeti helyzetébe. A 4 vágókés, a 10 fék,mágnes és a később • ismertetésre kerülő önműködő székmozgató szerkezet a működésük beindításához szükséges impulzust a szálszakadásra záró 7 érintkezőtől (2, és 4. ábra) kapják. A 7 érintkező egy szálszakadást éaraékelő és közlő szerkezetrészbe — 10 15 20 25 30 15 40 45 50 55 60 2
