151845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogének kivonására folyékony fázisban aromás szénhidrogéneket tartalmazó szénhidrogén elegyekből
11 151845 1% Jellemző mutatószámok Megoszlási együttható KA arom. = 6,18/34,88 = 0,1772 . Megoszlási együttható paraff. KB = 0,89/62,67 = 0,0142 Szelektivitási tényező = 0,1772/0,0142 = 12,5 Szelektálóképesség = 6,47/39,5 = 16,4 Összes kapacitás = 7,4% -Aromás vegyület az extrahált szénhidrogénekben — 87,5% Növekedés % (a két szokásos módon végzett kísérlethez viszonyítva) 75 C° 25^ C" ( + 28,7) (-11,2) ( + 45,4) (+25,2) ( + 19,7) (+48,0) (+44,5) (+2,7) ( + 47,3) (+48,0) A két művelet közötti összehasonlítás és különösen a jellemző mutatószámok javulása, amelyeknek %-os változását a szokásos működésre vonatkoztatva zárójelben közöljük, világos képet ad az új eljárással elérhető előnyökről. *> A megvizsgált esetben a szelektivitásnál 45,4%-os és a szelektálóképességnél 25,2%-os növekedés látható a szokásos kísérlettel összehasonlítva 75 C°-on, a 25 C°-on végzett szokásos kísérlethez képest pedig a szelektáló képesség jelentékeny növekedését (+47,3) és a szelektivitás további javulását ( + 2,7%) láthatjuk. 2. példa: Katalitikusan reformált könnyű benzint, amely 41,1 tf.% aromás vegyületet tartalmazott, keverővel és fűtőköpennyel ellátott edényben érintkezésbe hoztuk 71,25 tf.% dietilénglikolból, 23,75 tf.% feniletanolaminból és 5 tf.% vízből álló elegy kétszeres térfogatával; az egyensúlyi helyzet 75 C°-on állt be. A laboratóriumi adatok alapján kiszámítottuk az extrahálás jellemző mutatószámait: Megoszlási együttható aromás KA = 0,1882 Megoszlási együttható paraffin KB = 0,02457 Szelektivitási tényező = K^/Kg = 7,66 Szelektálóképesség = 16,87% összes kapacitás • . = 9,35% Aromás vegyület az extrahált szénhidrogénekben = 85,0% Az extrahálást megismételtük ugyanazzal a könnyű benzinnel, ennek minden térfogat részére 1,9 tf. olyan oldószert alkalmazva, amely 75 tf.% dietilénglikolból és 25 tf,% feniletanolaminból állt; az extrahálás ugyanazon a hőmérsékleten, 75 C°-on ment végbe. Az így kapott kivonathoz 5% vizet, adtunk; a víz hozzáadásának hatására két további réteg keletkezett, amelyeket keveréssel ismét érintkezésbe hoztunk egymással ugyancsak 75 C°-on. Az új egyensúly kialakulásával ismét egy finomított termékfázist és egy kivonatfázist kaptunk. Ezt a finomított terméket hozzf-20 23 30 35 45 50 55. 69 65 adtuk az* előzőhöz, majd megelemeztük az új kivonatot és a két egyesített finomítványt. Az elemzés eredményeiből kiszámítottuk a jellemző mutatószámokat: Növekedés Megoszlási együttható aromás KA = 0,2125 ( + 12,9%) Megoszlási együttható paraff. KB = 0,01824 (—25,8%) Szelektivitási tényező = 11,65 ( + 52,2%) Szelektálóképesség = 18,99% ( + 12,5%) összes kapacitás = 10,05% ( + 7,5%) Aromás vegyület az extrahált szénhidrogénben = 89,0% A két eljárás eredményeinek összehasonlítása és különösen a zárójelben közölt jellemző mutatószám növekedés világos képet ad az új eljárással elérhető előnyökről. Különösen a szelektivitás növekedett 52,2%kal és a szelektáló képesség 12,5%-kal. 40 3. példa: Katalitikusan reformált könnyű benzint amely 48,1% aromás vegyületet tartalmazott, érintkezésbe hoztuk két térfogat oldószerrel* amely 90 tf.% dietilénglikolból és 10 tf.% vizebői állt. Az extrahálást autoklávban végeztük 125 C°-on. A laboratóriumi adatokból kiszámítottuk az extrahálás jellemző mutatószámait: Megoszlási együttható arom. KA — 0,1306 Megoszlási együttható paraff. Kß= 0,001157 Szelektivitási tényező = 11,28 Szelektálóképesség •= 11,87% összes kapacitás ' = 6,35% Aromás vegyület az extrahált szénhidrogénben = 90,00% Ugyanazt a könnyű benzint 75 C°-on érintkezésbe hoztuk 1,8 tf. rész vízmentes dietilénglikollol; a kapott kivonathoz (még 75 C°-on) 10% vizet adtunk, majd 125 C°-ra hevítettük és ismét kevertük. Két réteg keletkezett, a felső réteg fázisa (finomítvány) és az alsó réteg fázisa (kivonat). A finomítványt hozzáadtuk az 6
