151845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogének kivonására folyékony fázisban aromás szénhidrogéneket tartalmazó szénhidrogén elegyekből

151845 6 ban kialakult egyensúlyi helyzet megváltozik, és bizonyos mennyiségű szénhidrogén könnyebb réteg alakjában szelektíven kiválik, az oldószer pedig az új körülmények közötti telítettség állapotában marad. A keletkezett könnyebb ré- . 5 tegben az aromás szénhidrogének koncentrációja éíég Italy, Sert niáí* az első kivonó szakaszban szelektív eíválasztái ffiént végbe. Az aromás vegyületek koncentrációja ebben ä könnyebb rétegben minden esetben kiséfeö, 10 mint amilyen az ároniás vegyületek koncentrációja az összes szénhidrogénekben, a könnyebb réteggel egyensúlyban levő vizes Oldószerben. Az aromás vegyületek koncentrációja ezek-» ben az oldott szénhidrogénekben minden esetben lényegesen nagyobb, mint a víz hozzáadása és a hőmérséklet változása előtt'volt. Az új. egyensúlyi helyzetet a víz hozzáadásá. nak és a hőmérséklet esetleges változtatásának együttes hatása alakítja ííi é§ az egyensúly ilyen módosítását sokféle művelettel feliét fik érni, A hozzáadott vízmennyiség 2—30 tf.% lehet az oldószerhez viszonyítva. Ezért nyilvánvaló, keletkezett új egyensúly egyenes függvénye az elválasztóból jövő könnyű szénhidrogén fázisban levő aromás vegyületek koncentrációjának; az említett fázis megosztása lehetővé teszi az aromás vegyületek koncentrációjának növelését a végső kivonatban kevés aromás reflux-szal. Ez a megosztás magával hozza a könnyű szénhidrogén fázisban levő aromás vegyületek kinyerésének csökkenését; ez azonban két oknál fogva nem befolyásolja az ilyen működésmód indokoltságát; az első az, hogy a megosztással növekszik a végtermék tisztasága egyébként azonos arofHás reflux mellett, a második az, • hogy az extrahálás második szakaszában nem t% hasznosított könnyű szénhidrogén fázist vissza lehet Vezetni az első extrsháló: szakaszba nyilvánvaló jó' hatással, mert az említett fázisban az aromás vegyületek koncentrációja nagyobb mint az új adagbarl Egyébként a szénhidrogén fázis fel nem használt részét a ciklusból más célokra el lehet Vezetni, A Megosztásnak különleges esete az, amikor az említett fázis hányada nem kerül a második 20 u -út * * í • "i - , • Z 1 • m kivonó rendsz»te, ebben az esetben az aromas hogy egyébként azonos korulmenyek kozott el- 2D ^nojendszj« ,^ ^^ ^^ &

^_ sokig fokozódik járásunk alkalmazásában előnyösek az olyan oldószerek vagy oldószer elegyek, amelyeknél a szelektivitás növelése víz hozzáadására és a hőmérséklet változással szembeni érzékenység a lehető legnagyobb. • 30 A második szakasz kezdetén az ismertetett módon elválasztással kapott könnyű szénhidrogén rétegét és az aromás vegyületekben dús vizes oldószer réteget érintkezésbe hozzuk egymással egy következő extraháló rendszerben 35 egy vagy több szakaszban olyan hőmérsékleten, amely függ az alkalmazott oldószer típusától, az oldószerhez adott víz mennyiségétől és a kívánt eredménytől, legyen az a termék tisztasága, vagy az adagra vonatkoztatott hozam. Ez a hőmérséklet semmi esetre sem lehet alacsonyabb, mint amelynél a víz hozzáadása után 'a fázis szétvált, mert a vizes kivonat hőmérséklete esetleges emelkedésének hatására az oldószer többé már nem telített, hanem további szénhidrogén mennyiségek kivonására lett képes. Ezenkívül a kivonatban levő aromás vegyületek tisztaságának és hozamának szempontjából kedvezően befolyásolja a keletkezett egyensúlyt az ismét érintkezésbe került könnyű szénhidrogén fázisban levő aromás vegyületek nagy koncentrációja. Az itt alkalmazott működési módozatokkal kapcsoljuk a használt oldószer jellemzőitől és 55 a végső kivonatban levő aromás vegyületek tisztasági fokával összeegyeztethető oldószer mennyiségtől függő legnagyobb aromás vegyület hozamot. Az aromás végtermék kívánt tisztaságától 60 függően az ellenáramú extrahálás második szakaszában az aromás vegyületek fenékre való visszacsepegtetésének mértéke tág határok között változik, és némely esetben nulla is lehet. A második, ellenáramú extraháló szakaszban 65 40 45 50 n-ig J-^Ü«„.— A könnyű szénhidrogén fázis teljes egészében rendelkezésre áll, így az extrahálás első szakaszában a reflux céljára vagy más felhaszrnálásra vagy részlegesen mindkét célra. A második kivonó rendszerben az aromás vegyületek visszacsepegtetósével fenntartott hőmérséklet a végtermékkel szemben támasztott követelmények és az aromás vegyületek kinyerése és tisztasága szerint változik, mindenesetre nem lehet alacsonyabb, mint az elválasztóban levő hőmérséklet. Az ellenáramú kivonás eme végső szakaszában minden esetben a végső kivonatban levő aromás vegyületek koncentrációja szerint lehet alkalmazni vagy nem alkalmazni alacsony forráspontú paraffinokból álló oldásgátlót abból a célból, hogy kiszorítsuk azokat a paraffinokat, amelyek azonos hőmérséklethatárok között forrnak mint a telítendő aromás vegyületek. Ezt az oldásgátlót a kivonat kieresztő jenek közelében vezetjük be, az aromás reflux bevezetési pontja alatt. A második, ellenáramú kivonó rendszerből jövő finomított terméket sokféleképpen lehet felhasználni akár végtermékként, akár a bérrendezés különböző pontjain visszavezetve. Különleges esetekben, amikor víz hozzáadásával és a kivonat hőmérsékletének változtatásával elegendően nagy tisztasági fokot és hozamot értünk el, a kivonatot az elválasztóból közvetlenül lehet a kivont aromás vegyületek kinyerésének rendszerébe juttatni, ilyenkor ä második szakasz a hőmérséklet változtatására, a víz hozzáadására és a fázis szétválasztására korlátozódik. Összefoglalva a találmány szerinti extraháló eljárás az ismert módszerekkel szemben a következő előnyöket nyújtja: (1) Kevesebb oldószert használ fel az aromás S