151844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidroxiguanidin-származékok előállítására

5 151844 6 hőmérsékleten N-hidroxi-ftálimiddel kondenzál­tatunk. . ' f 5. példa: 13,2 g 4-metoxi-benziloxi-amln és 9,5 g S-me­tilizotiokarbamid-szulfát 100 ml etanol és 70 ml víz elegyével készített oldatát 20 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyet a 3. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Vízből történő átkristályosítás után 11 g 4--metoxi-benziloxi-guanidin-szulfátot kapunk, amelynek tapasztalati képlete (C9H13 0 2 N3) 2 • • H2 S0 4 ; a termék fehér kristályos por, amely 85—90 C°-on olvad. A fenti eljárás kiindulóany agául szolgáló 4--metöxi-benziloxi-amin 0,15 mm Hg-oszlop nyomás alatt 98—99 C°-on forr; a vegyületet Mamalis és mtsai (J. Chem. Soc. 1962, 3915) hidroklorid alakjában írták le. 6. példa: 25 g 2-fenil-etoxi-amin és 22,8 g S-metilizo­tiokarbamid-szulfát 200 ml etanol és 230 ml víz elegyével készített oldatát 22 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyet ä 3. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Vízből történő átkristályosítás után 8,3 g 2--fenil-etoxi-guanidin^szulfátot kapunk, amely­nek tapasztalati képlete (C9 Hi 3 ON 3 ) 2 • H2 S0 4 ; a termék 100—110 C°-on olvadó fehér kristályos por. A kiindulóanyagul szolgáló 2-fenil-etoxi-amin 8 mm Hg-oszlop nyomás alatt 94—97 !C°-on forr; előállítása Major és mtsai (J. Med. Pharm. Chem. 4, 51, 1961) szerint történik. 7. példa: 13,7 g 4-ciano-benziloxi-amin és 10,3 g S-me­tilizotiokarbamid-szulfát 100 ml etanol és 75 ml víz elegyével készített oldatát 20 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a hevítés során kapott viszkózus pép kikristá­lyosodik. A kristályos- terméket leszűrjük, víz­zel mossuk és szobahőmérsékleten, kb. 20 mm Hg-oszlop nyomás alatt megszárítjuk. Ily módon 12,5 g 4-ciano-benziloxi-guanidin­-szuífátot kapunk, amelynek tapasztalati kép­lete (CgHxoON^a • H2 S0 4 ; amely vízből történő kétszeri átkristályosítás után 256—258 C°-on olvadó fehér kristályos port képez. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 4--ciano-benziloxiamin 86—86 C°-on olvad; elő­állítása oly módon történik, hogy N-(4-ciano­-benziloxi)-ftálimidet dimetilformamidban, hid­razinhidrát feleslegével 70—75 C° hőmérsékle­ten hidrolizálunk. A N-(4-ciano-benziloxi)­-ftálimid 199—200 C°-on olvad; előállítása oly módon történhet, hogy 4-ciano-benzilbromidot dimetilformamidban, trietilamin jelenlétében, 70 C° hőmérsékleten N-hidroxi-ftálimiddal kon­denzálunk. 8. példa: ' 21,1 g 4-fluoro-benziloxiamdn és 18,8 g S-me­tilizotiokarbamid-szulfát 180 ml etanol és 135 ml víz elegyével készített oldatát 20 óra hosz­szat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyet a 3. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Etanolból történő átkristályosítás után 15,7 g 4-fluoro-benziloxi-guanidin-szulfátot kapunk, amelynek tapasztalati képlete (C9 H 10 ON 3 F)2 • •H2 SG 4 , a termék 158—160 C°-on olvadó fehér kristályos port képez. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 4-fluorobenziloxiamin 0,25 mm Hg-oszlop nyo­más alatt 66—67 C°-on forr; előállítása oly mó­don történik, hogy 4-fluoro-benziloxi-uretánt vizes izopropanolos káíiumhidroxidoldattal visz­szafolyató hűtő alatt forralva hidrolizálunk. A 4-fluoro-benziloxi-uretán 43—44 C°-on olvad; oly módon állítjuk elő, hogy 4-iluoro-benzilklo­ridot izopropanolban a hidroxiurétán nátrium­vegyületével visszafolyató hűtő alatt forralva kondenzálunk. 9. példa: 4,30 g 4-metil-benziloxamin és 3,86 g S-metil­izotiokarbamid-szulfát 37 ml etanol és 28 ml víz elegyével készített oldatát 20 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyet a 3. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel, Etanolból történő átkristályosítás után 3,7 g 4-metilbenziloxi-guanidin-szulfátot kapunk, amelynek tapasztalati képlete (C9H13 ON 3 )2 • •H2 S0 4 ; a termék 157—158 C°-on olvadó fehér kristályos por. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 4-metilbenziloxamin 10 mm Hg-oszlop nyomás alatt 96—97 C°-on forr; a vegyületet Mamalis és mtsai (J. Chem. Soc. 1960, 229) ismertetik. 10. példa: 12 g 1-fenil-etoxiamin és 11 g S-metílizotio­karbamid-szulfát 100 ml etanol és 80 ml víz elegyével készített oldatát 24 óra hosszat for­raljuk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a reakcióelegyet a 3. példában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Vízből történő kétszeri átkristályosítás után 7 g 1-fenil-etoxi-guanidin-szulfátot kapunk, amelynek tapasztalati képlete (C9 H 13 ON 3 ) 2 • • H2 S(>; a termék 152—154 C°-on olvadó fehér kristályos pör. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 1-feniletoxiamin 10 inm Hg-oszlop nyomás alatt 89—90 C°-on forr; a vegyületet Nicolaus és mtsai [Helv. 45, 1381 (1962)] írják le. 11. példa: 10,7 g 3,4,5-trimetoxi-benziloxamin és 6,3 g S-metilizotiokarbamid-szulfát 80 ml etanol és 10 15 20 25 30 35 40 45 , 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents