151817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2-metiltio-4,6-bisz-amino-s-triazin származékainak előállítására
151.817 3 4 Ez a felismerés kétféle szempontból is váratlan. Először is a trimetilamin mint savlekötőízcr alkalmazása egyértelműen elősegíti a kiindulási anyag halogénatomjának kicserélését a metilmerkaptán CH3 —S— gyökével, míg pe*dáui alkáliák, mint savlekötőszerok használata esetén a halogénatom és a metanol reakciója következtében a nem kívánatos metoxivegyülel is létrejön. Ezenkívül a trimetilamin specif itása is meglepő. Ha ugyanis savlekötőszerként a legközelebbi magasabb rendű homológot, a írietilamint használjuk, akkor a kiindulási anyag halogénatomjának helyettesítése egyáltalán nem következik be. A találmány szerinti eljárásnál kiindulási anyagokként felhasznált, legalább egy aminocsoportban legalább egy szerves gyökkel helyettesített 2->halogén-4, 6-bisz-amino^s-triazinokn'ál a megfelelő fluor-, bróm- vagy klór-vegyületekről, különösen pedig a klórvegyületekről van szó. . Azok a szerves gyökök, amelyek a találmány, szerinti eljárással előállított 2-metiltio-4, 6-bisz-amino-s-triazinoknak illetve ezek kiindulási vegyületeinek, a 2-halogén-4, 6-bisz-amino-s-triazinszármazékoknak legalább egy aminocsoportját helyettesítik, példaképpen a következők . lehetnek: alifás szénhidrogéngyökök adott esetben oxigénnel vagy kénnel megszakított lánccal, cikloalifás gyökök, aromás és aralifás csoportok, valamint heterociklusos gyökök, melyek hetero->atomokként oxigént és/vagy nitrogént tartalmaznak. A fent említett alifás szénhidrogéngyökök közül példaképpen ezeket említjük meg; alkilgyökök, így a metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil, izobutil-, terc. butil-, szék. butil-, amil-, izoamilgyök, vagy alkenilgyökök, így allil- és metallilgyökök. Az oxigénnel megszakított alifás szénhidrogéngyökök példái a következő alkoxialkil- és alkeniloxialkilgyökök: a metoximetil-, 2-metoxietil-, 3-metoxipropil-, 2-metoxipropil-, etoximetil-, 2-etoxietil-, 2-etoxipropil-, 3-etoxipropil-, n-, vagy izopropoximétil-, 2-propóxietil-, 2-propoxipropil-, 2-alliloxietil-, 2-metalliloxi-etil^, metoxietoxietil- és etoxietoxietilgyök. A kénnel megszakított alifás szénhidrogéngyökök példáiként a következő gyököket említjük : a metilmerkapto-metil-, 2^metilmerkaptoetil-, 2-metil:merkaptopropil-, .3-metil-meirkaptopropil-, etilmerkaptometil-, 2~ei t!Íl;merkaptoetil-, 2-etilmerkiaptopropil-, 3-etilmerka.ptopropil-, n-, vagy izo-propilmerkaptometil-, 1-propilmerkaptoetil-, 2- vagy 3-propilmerkapto-n-propil-,' 2-vagy 3-izo-propilmerbaptopropil-, 2-alIi'lmerkaptoetil- és a metallilmerkafptoetilgyök. Alifás gyökökként helyettesített szénhidrogéhcsoportok és savmaradékok is tekintetbe jönnek, így pl. hidroxialkilgyökök, mint a hidroximetil-, 2-hidroxietil-, 3-hidroxipropil- vagy a 2-, 3- vagy 4-^hidroxibutilgyök, valamint alkanoilgyökök, mint pL a formil-, acetil-, propionil-, butiril- és izobutirilgyök, vagy alkenoilgyökök, mint pl. a krotonilgyök. Az alábbi példák a találmány szerinti eljárás további megvilágítására valók és azokban részek alatt súlyrészeket, hőmérsékleteken Celsiusfokokat értünk. 2. példa: 86 rész 2-klór-4, 6^bisz-izopropilamino-s-triazint 200 rész metanollal elkeverünk és hozzáadjuk 32,4 rész trimetilamin. és 50 rész metanol elegyét. A reakcióelegyet 3 órán át szobahőmérsékleten -keverjük. Ezután 20 rész metilmerkaptán és 50 rész metanol elegyét adjuk hozzá és az egészet 24 órán át 35—40°-on keverjük. A reakcióelegyet megszűrjük és a szűr-Letet 2000 rész vízzel elegyítjük. A kristályosan kicsapódó 2-metiltio-4, 6-bisz-izopropilamino-striazint megszűrjük és vákuumban 80°-on megszárítjuk. A hozam az elméletinek-91,7%-a. Olvadási pont: 119—121°. 3. példa: 108,4 rész 2-klór-4, 6-bisz^(3-metoxipropiramino)-s-triazint 400 rész metanollal elkeverünk. Hozzáadunk 50 rész metanolban oldott 32,4 rész trimetilamint és a reakcióelegyet 3 órán ás szobahőmérsékleten keverjük. Ezután lassan hozzáadjuk 20 rész metilmerkaptán és 50 rész metanol elegyét. Az egészet 24 órán át 35—40°-on keverjük. A reakcióelegyet megszűrjük és a szűrletet 3000 rész hideg vízzel elegyítjük. A reakcióterméket leülepedni hagyjuk, a felül levő oldatot dekantáljuk és 2000 rész hideg vízzel ismét elegyítünk. Most a maradékot éterben oldjuk, nátriumszulfáttal megszárítjuk, megszűrjük és az étert gyenge vákuumban 30—40°-on elpárologtatjuk. A reakcióterméket 10°-ra hűtjük és a kemény maradékot megőröljük. Az 55—59° olvadási pontú 2-metiltio-4, 6-bisz-!(3'-metoxipropilamino)-s-triazint 71% termelési hányaddal kapjuk meg. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1. példa: 75,5 rész 2-klór-4, 6-bisz-etilamino-s-triazint 200 rész metanolban felkavarunk. Ehhez 50 10 rész metanolban oldott 32,4 rész trimetilamint adunk és a reakcióelegyet 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután lassan hozzáadjuk 20 rész metilmerkaptán és 50 rész metanol elegyét. Az egészet 24 óra hosszat 35—40°-on 15 keverjük, majd a reakcióelegyet megszűrjük és a szűrletet 2000 rész vízzel elegyítjük. A " kristályos alakban kicsapódó 2-metiltio-4, 6--bisz-etil-amino-s-triazint leszűrjük és vákuumban 60°-on megszárítjuk. A'hozam az elméleti-20 nek 85,1%-a. Olvadáspontja 82—84°. A 2-rnetiltio-4, 6-bisz-etilamino-s-triazint a fent közölt módon jó termelési hányaddal kapjuk akkor is, ha a reakciónál 92,2 rész 2-bróm-4, 6-bisz-etilamino-s-triazinból indulunk ki.
