151775. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 0,05 mű-nál kisebb felületi érdességet biztosító ffélvezető kristályfelület előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. I. 15. Közzététel napja: 1964. VII. 23.„ Megjelent: 1965. X. 01. (MA—1311) 151775 Szabadalmi osztály: 48 d Nemzetközi osztály: C 23 f Decimái osztályozás: Feltaláló: Németh Tiborné vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet, Budapest Eljárás 0,05 "-nál kisebb felületi érdességeí biztosító félvezető kristályfelület előállítására A szabadalom félvezető egykristályok (germá­nium, szilicium) roncsolt rétegtől, marási struk­túrától mentes, 0,05 /^-nál kisebb felületi érdes­séget mutató, sík felület kémiai eljárással tör­ténő előállítására vonatkozik. A tranzisztorok levágási frekvenciájának nö­velése céljából a félvezető egykristályok felüle­tén gyorsító teret alakítanak ki. Diffúziós el­járással vékony- rétegben biztosítják a szennyező anyagok közelítően exponenciális eloszlatását a kristály belseje felé. E réteg behatolási mély­ségének egyenetlensége a letörési- és kereszt­átütési feszültségeket csökkenti, ezáltal lerontja a létrehozható tranzisztor minőségét. Tekintet­tel arra, hogy a p-, vagy n-típusú egykristályon az n-, vagy p-típusú gyorsítótér kialakítása gőzfázisból diffúzióval történik, annál egyenle­tesebb a kialakított diffúziós réteg vastagsága, minél kisebb a kristályszelet felületi érdessége. A félvezető technológiában sík, mélyedések­től, kiemelkedésektől mentes felület biztosítá­sára elterjedten alkalmazzák a mechanikai polí­rozást. Ezzel az eljárással, a módszer jellegéből kifolyólag, az egykristályos struktúra a felületen bizonyos rétegvastagságban megsérül, illetve de­formálódik. A csiszoló- és polírozópor alkalma­zása a roncsolt réteg idegeri anyagokkal való szennyeződését vonja maga után. így pl. tim­földet alkalmazva a polírozási műveleteknél, Al, Ca, Fe, Cu, stb. szennyezések mutathatók ki a 10 15 20 25 30 roncsolt felületi rétegekben. Ezek a tulajdonsá­gok alkalmatlanná teszik a mechanikai úton előállított, mélyedésektől és kiemelkedésektől mentes kristályfelület közvetlen alkalmazását félvezető eszközök gyártásában. Ezért olyan el­járást kellett kidolgozni, amely eltávolítja a me­chanikus megmunkálásnál kialakult, de kémiai és fizikai tulajdonságaira nézve alkalmatlan ré­teget úgy, hogy a felület megtartsa polírozott és sík jellegét. A roncsolt réteg eltávolítása kémiai, vagy elektrokémiai eljárással lehetséges. így biztosít­ható, hogy a roncsolt réteg eltávolítása után a felület atomjai az egykristályos szerkezet be­fejező pontjai. A kémiai, vagy elektrokémiai marásnál az atomok oldódási sebessége nem egységes a teljes felületre nézve, mivel az egy­kristály rácshibákat, szennyezési inhomogenitá­sokat tartalmaz, A kristályban az utóbbiak je­lenléte azt jelenti, hogy a kristályrács hiba­helyein a kémiai potenciál, s ezáltal az oldódási energia értéke eltérést mutat az átlagos érték­hez viszonyítva, ami az esetek többségében fe­lületi mélyedéseket, kiemelkedéseket eredmé­nyezhet a kémiai kezelés folyamán. így pl. a CP4 (R. D. Heidenreich: USP 2, 6 19. 414. 25. nov. 1952.) szuperoxol (1:1:4 H2 F 2 : H 2 0 2 : H 2 0) (H. C. Theuerer USA 2, 935. 781. 1. dec. 1955.), 551 (5:5:1 cc HN03 : H 2 F 2 : H 2 0), lúgos H 2 0 2 (5%-os H2 0 2 + 1—3 csepp 25%-os NaOH), stb. 151775

Next

/
Thumbnails
Contents