151773. lajstromszámú szabadalom • Kocsiszerkezet integráló-műszerek részére

151773 5 6 képest, ez pedig a mérés gyorsabb és kényelme­sebb elvégzését eredményezi. A következő leírás és a vonatkozó ábrák a találmány szerinti kocsiszerkezet olyan kiviteli alakjára vonatkoznak, amely poláris-planimé­terben nyer alkalmazást és a mérőkerék szög­elfordulásának megállapítására vele koncent­rikus mérődobok szolgálnak. Az 5. ábra a kocsi­szerkezetnek a rajz síkjára merőleges síkkal való metszetét mutatja, mely sík magában fog­lalja a mérőkerék-tengelyt, az integráíókart és az R, illetve V pontokat (3/a. ábra szerinti elvi elrendezésnek megfelelő szerkezeti kialakítás). A —3— házban koncentrikusan helyezkedik el a —14— csapágy és a —8— mérőkar vége, melyben a másik csapágy van kialakítva. A csapágyazás céljára kúpos furat szolgál, melybe a —13— golyók közbeiktatásával a —6— ten­gely támaszkodik. Az eddigi megoldásokkal szemben — melyeknél különböző kúpszögű fu­rat, illetőleg tengelyvég kapcsolódott — ez a megoldás előnyösebb és a —14— csapágy sza­bályozás céljából való eltolását is lehetővé teszi. Ez az eltolás a —18— csavarral lehetséges. A házban foglal helyet a —2— excentrikus fészkű gömbágy, amelybe a póluskar eddigi konstrukciókból már ismeretes gömb vége he­lyezkedik el mérés közben. A gömbágy fészke mély, hogy a műszer stabil legyen. Az R pont szabályozása e fészek excentrikus volta alapján a gömbágy elforgatásával lehetséges. A gömb­ágy rögzítésére az —1— csavar szolgál. A gömb­ágy fészkével koncentrikus furat a gömbágy alján a mérőkar 1 hosszának beállításakor kerül felhasználásra. A —6— mérőkerék tengelyre illeszkednek a —9—, illetve a —19— csapágy révén a —10— mérődobok, melyeken egyenletes osztás van. A —9— dob száz, a —10— dob tíz részre van be­osztva és a —7— dobíven, mely a —3— házhoz van csavarozva 1/10-es nóniusz osztás van. Az —5— mérőkerék a —9— dobhoz mereven csat­lakozik és végső megmunkálása a —6— ten­gelyre szerelt állapotban történik. A mérőkerék palástjára a tengellyel párhuzamos 0,02 mm méretű rovátkolás kerül, hogy a kerék mérés közben biztonsággal gördüljön a papíron. A —6— mérőkerék tengely, illetve a —9— mérő­dob és —10— mérődob között 1 :10 áttételű fogaskerék áttétel van, így a dobok egymás­utánján az eddigiekben alkalmazott csigakere­kes megoldáshoz elvben hasonlóan, de gyakor­latilag kényelmesebben olvashatók le a nóniusz egységek. A fogaskerék áttételt részben a —6— tengelyre és a —11— gyűrűre felvitt eltolt evolvens fogazás, részben a —3— ház meg­felelően kialakított fészkében elhelyezést nyert két db fogaskerék valósítja meg. Ez utóbbiak konkrét kialakítására és elhelyezésére nem té­rünk ki. A mérődobok leolvasását a —4— bi­konvex plexiüvegfedél könnyíti meg. Az A metszet (6. ábra) szemlélteti az úgy­nevezett „nullázó" szerkezetet, amely — külö­nösen egyes mérésnél — a mérődobnak a nó­niuszhoz viszonyított alaphelyzetének egyetlen mozdulattal történő visszaállítására szolgál. A —6— tengelyen a csapsúrlódás és súrlódási vi­szonyok figyelembevételével megszerkesztett ex­centrikus körívvel határolt csap van kialakítva, amely révén a —12— mozgatókerettől átadódó erő csaknem konstans nyomatékot szolgáltat a visszaforgatás alatt. A —12— mozgatókeretet nem szükséges pontosan illeszteni a házba, mert a mozgatás irányához « szöggel hajló erőátadó felülete a —6— tengely síkfelületéhez illesz­kedve mintegy odaszorítja a keretet a ház ki­vágásához. A keret « szögű felülete azért is lényeges, mert a —6— tengely excentrikus csapjának C pontjában kialakuló határozatlan erőhelyzetet éppen a keret laza mozgatható­sága révén feloldja úgy, hogy az erőhatás a C pontból kilép. Ez egyébként csak a csap alfa állásánál fordulhat elő, minek valószínűsége igen kicsi. A mozgatókeretnek alaphelyzetben történő visszaállításáról a —17— rugó gondos­kodik és helyzetét a —20— csavar határozza meg. Az itt leírt szerkezet éppen ezáltal előnyö­sebb az ismert megoldásoktól, hogy a holt­pont helyzetét kiküszöbölve biztonsággal végzi el az alaphelyzetbe történő visszaforgatását. Poláris-planiméteren való alkalmazás esetén műszer billegésének kiküszöbölésére az 5. ábra B metszetében ábrázolt golyós-támasz szolgál. Összetettebb integráló műszerekben való alkal­mazás esetén a kocsiszerkezet a ház nyúlványa révén erősíthető az integrátor elvéből fakadó meghatározott helyzetbe, annak többi alkat­részeihez. Mint az elvi leírásban már említettük az R pontot megvalósító csúcsfészek koncentrikus furata készülékhez kapcsolódhat és ezen keresz­tül a V ponttal létrehozott konstrukciós kap­csolat lehetőséget ad tetszőleges műszerállandó szerinti karhossz beállításra. A poláris plani­méternél alkalmazott ilyen beállító készülék egy kiviteli alakját a 7. ábra mutatja. A —21— osz­tással ellátott léc, melynek O pontjából —22— kúpos végű csap áll ki. Ez a csap a —2— gömb­ágy alsó furatának helyzetét adja meg. Jelen kiviteli alaknál a —23— foglalatba nóniusz­osztással ellátott —24— üveglemez van, amely együttesen hozható kapcsolatba a planiméter V pontját megvalósító lupe foglalatával. Ezen kapcsolat megvalósítása után a műszert a be­állítható készülék —22— csapjára helyezve a lupén keresztül a kívánt mérőkarhossz beállít­ható. Természetesen más elvi felépítésű integ­ráló műszereknél az RV mérőkarhossz beállítá­sára az osztással ellátott léc és annak nulla helyzetéből kiálló kúpos csap megtartása mel­lett az integrátor elvéhez kapcsolódó, annak V pontjával kapcsolatba hozható szerkezeti kiala­kítás kívánatos. Szabadalmi igénypontok: 1. Kocsiszerkezet integráló műszerek részére, melyre jellemző, hogy a mérőkerék tengelye egy pontja körül a rajzlap síkjával párhuzamos sík-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents