151765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fehérjealapú műanyagbelek szárítására
151765 5 6 170% anyagnedvesség alatt pedig 4,0 ±0,5 p/pk értéket ne haladja meg és az anyagba sugárzás útján vagy dielektromos úton juttatott hő mennyiségét az eltávolítandó nedvesség párolgási hőmennyiségénél 2—25%-^al nagyobb értéken tartjuk. Az anyag végnedvességének szabályozását a nedves hőmérsékletnek a megadott határok között való változtatásával oldjuk meg. Az anyag végtermékeinek — átmérő, falvastagság — pontos értéken tartását a tömlőbe fújt levegő nyomásának szabályozásával végezzük. A találmány szerinti eljárás egyik változatánál a felfújt tömlővé formált anyag szárítását 170% anyagnedvesség alatt 55 + 3 C° száraz hőmérsékletű és 20—26 C° határok közötti nedves hőmérsékletű és célszerűen 6,5 m/s — de 5,0 m/s-nál nem kisebb — sebességű légáramban végezzük. A folyamat gazdaságosságát növelendő a kb. 330%-tól 170%-ig terjedő nedvességtartalom határok közötti szárításhoz felhasznált — ás célszerűen automatikus szabályozású klimaberendezésben előállított — levegőt utófütve az anyag kezdetitől 330% nedvességtartalomig való szárítására is felhasználjuk, majd ugyanennek a légmennyiségnek célszerűen a felét — további hőközléssel — a 170%-tól a végnedvesség eléréséig való szárítására is felhasználjuk, másik részét pedig — előnyösen — a klimaberendezésbe keverjük vissza. A találmány szerinti eljárással a felsorolt követelmények teljesülnek. A szárítás első — meleg levegővel végzett — fázisában, az adott légsebesség és légállapotviszonyok a hőátadási tényezőhöz és az anyag párolgási jellemzőihez igazodnak. Ez biztosítja, hogy az anyag hőmérséklete a nagy intenzitású száradás ellenére a megengedett érték alatt marad, azonban nem csökken annál lényegesen alacsonyabbra, tehát így kis nedvességi gradiens mellett való szárítást biztosít. A szárítás további lefolytatásánál nagy intenzitású szárítás mellett alacsony anyaghőmérsékletet úgy biztosítunk, hogy sugárzás útján, vagy dielektromos úton közlünk hőt és az anyag hőfokát alacsony hőmérsékletű légáram alkalmazásával tartjuk a kritikus érték alatt, eltávolítván azt a hőt, amely az anyagot a megengedettnél jobban felmelegítené. A hőközlési szünetszakaszokban a felület átmeneti lehűlése folytán olyan hőmérsékleteloszlás alakul ki ismételten, amelynél a maximális hőmérséklet nem a felületen, hanem az anyag belső rétegében van. Az eljárás az alapanyag jellegében és a szái rítási jellemzőkben fellépő esetleges eltéréseket is figyelembe veszi és az optimális szárítási viszonyok elérését biztosítja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás főleg nyersbőrökből ismert módon előállított, fehérjealapú, célszerűen felfújt tömlővé formált műanyagbél szárítására, azzal jellemezve, hogy az anyagot 35 + 1 C° száraz hőmérsékletű és 15—19 C° határok közötti nedves hőmérsékletű és célszerűen 5,5 m/s — de 4,0 m/s-nál nagyobb légsebességű légáramban szárítjuk addig, amíg az anyag nedvessége legalább 420%-ra csökken, majd azonos légállapot és célszerűen 6,5 m/s — de 5,0 m/s-nál nagyobb légsebességet alkalmazunk legalább 330% anyagnedvesség eléréséig, ezt követően a szári; tás további tartama alatt változatlan légsebességet alkalmazunk és legalább 260%, anyag* nedvesség eléréséig infravörös sugárzás útján, vagy dielektromos úton történő olyan hőközlést végzünk, amelynél a szárítás teljes időtartamának legfeljebb 1/60-ad részének megfelelő időtartamú minden hőközlést hőközlési szünet követ és a hőközlési és szünetszakaszok időaránya legfeljebb 1:1,5, a szárítólevegő 21 ±1 C° száraz hőmérsékletű és 10—15 C° határok közé eső nedves hőmérsékletű, majd ezt követően legalább 170% anyagnedvesség eléréséig változatlan viszonyokat, de legfeljebb 3 : 2 hőközlési időarányt alkalmazunk, ezután pedig legalább 100% anyagnedvesség eléréséig legfeljebb 3 :1 hőközlési időarányt, 40 ± 2 C° száraz hőmérsékletet és 17—22 C" közötti nedves hőmérsékletet biztosítunk, végül az anyag nedvességének 12—17% határok közé való lecsökkenéséig változatlan hőközlési időarányt, de 45 ±2 C° száraz hőmérsékletet és 20—25 C° határok közötti nedves hőmérsékletet alkalmazunk és a szárítás folyamán az anyagba sugárzás útján, vagy dielektromos úton juttatott hő mennyisége az egyidejűleg eltávolítandó nedvesség párolgási hőjénél 10—25%-kal nagyobb, a szárítólevegő nedvességfelvétele pedig 170% anyagnedvesség alatt legfeljebb a 4,0 + 0,5 p/kp 170% anyagnedvesség felett pedig a 2,5 ±0,5 p/kp értékű. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal ellemezve, hogy a szárítást 170% anyagnedvesség alatt célszerűen 6,5 m/s — de 5,0 m/s-nál nem kisebb .— légsebességű, 55 ±3 C száraz hőmérsékletű és 20—26 C° határok közötti nedves hőmérsékletű légáramban végezzük. 3. Az 1. és 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az anyag végnedvességének növekedése esetén az alkalmazott szárítólevegő nedves hőmérsékletét — az adott határokon belül — arányosan csökkentjük. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az anyag végméreteit a tömlőbe fújt levegő nyomásának szabályozásával állítjuk be. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a cca 330%— 170% anyagnedvesség határok közötti szárításhoz felhasznált — és célszerűen automatikus szabályozású klímaberendezésben előállított — levegőt utófütéssel az anyag kezdetitől legalább 10 15 20 25 30 >5 40 45 50 55 60 3