151763. lajstromszámú szabadalom • Gázkisüléses cső és eljárás annak előállítására

15Í763 3 4 mázza. Célszerű ha a szobahőmérséklettől a külső bura hőmérséklete lehetőleg kevéssé tér el és nem magasabb, mint 400°K. A két bura közötti teret a hőveszteségek csökkentésére és a kivezetők oxidációjának elkerülésére evakuálni kell vagy semleges gázzal kell megtölteni. A lámpa gyújtásának megkönnyítésére, ugyanúgy mint az a higanygőz kisüléses csöveknél közismert, a kisülési csövet a galliumon kivül még kisnyomású nemesgázzal is meg kell tölteni és a gyújtás előmozdítása, valamint az üzemközbeni veszteségek elkerülése céljából előnyös oxidkatóddal ellátni. A külső bura lumineszkáló üveg, vagy a külső bura belső felületén alkalmazott fénypor úgy van megválasztva, hogy annak gerjesztése 4000 A körüli, előnyösen 3600—4400 A közötti hullámhosszú fénnyel jó hatásfokkal történjék. A fényport pl. rézzel, arannyal, ezüsttel vagy mangánnal aktivált cinkszulfid, cinkkadmiumszulfid, kadmiumszulfid, vagy mangánnal aktivált magnéziumarzenát, fluorogermanát, cinkszilikát anyagból alakítjuk ki. A külső bura belső felületét tehát ismert módon ezek valamelyikével, vagy bármelyikük keverékével kell bevonni. Tekintettel arra, hogy a belső bura hőmérséklete elég magas ahhoz, hogy annak hősugárzása komolyan számításba jöjjön, előnyös ezen hősugárzás okozta veszteségeket is lecsökkenteni oly módon, hogy a külső burát, vagy a külső és >belső bura között elhelyezett közbenső burát, vagy koncentrikus üvegcsövet olyan anyagokkal vonjuk be, amelyek a hősugarakat hatásosan visszaverik. Ilyen pl. az aranynak és bizmutnak ötvözetéből párologtatással készült átlátszó vékony réteg. Célszerű az említett közbenső burát, vagy reflektáló hengert olyan üvegből, vagy kvarcból készíteni, amely a gallium rezonancia sugárzását 5%-nál kisebb veszteséggel bocsátja át. Tekintettel arra, hogy a számbajövő magasabb üzemi hőfokokon a gallium gőze egyes üvegfajtákat megtámad, a gyors korrózió elkerülésére előnyös olyan ismert üveganyagot alkalmazni, amely a galliummal szemben még ezen a hőfokon is ellenálló, vagy az üveg, illetve a kvarccső belsejét olyan anyaggal bevonni, amely a galliumgőzöknek ellenáll. Ilyen előnyös megoldás: a kisülési csövet kvarcból készíteni, annak belső felületét rászinterelt alumíniumoxid réteggel bevonni. Ismét más esetben célszerű a hőálló belső üveg, vagy kvarc falát galliumgőz hatásának ellenálló alumínium, szilicium és mangántartalmú, magas, legalább 1000°K olvadáspontú zománcréteggel bevonni. Lehetséges azonban az egész belső burát a gallium gőzeinek ellenálló, áttetsző kerámiatestből készíteni. Tekintve, hogy a gallium gőznyomása a gázkisülési csövek szokásos kimelegítési hőfokán 600—70fl°K-nél még igen alacsony, messze 10^8 Hgmm alatti, így a galliumot a higanygőzös csöveknél szokásos eljárástól eltérően nem kell a kimelegítés után adagolni, hanem a találmány szerinti eljárásnál a gallium adagolása a kisülési csőbe az evakuálás alatti kimelegítést megelőzően történik. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektromos gázkisüléses cső fény gerjesztésére kettős burával azzal jellemezve, hogy galliumát és nemesgázt tartalmazó belső burája, valamint tőle vákuumtérrel, vagy rossz hővezetőképességű semleges gázzal, pl. nitrogénnel, vagy nemesgázzal elválasztott 3600— 4400 A közötti hullámhosszú sugárzással gerjeszthető fényt emittáló külső burája van. 2. Az 1. igénypont szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy külső burája lumineszkáló üveg. 3. Az 1. igénypont szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy külső burája a gallium rezonancia sugárzásával gerjeszthető fényporral van bevonva. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső bura előnyösen a gallium rezonancia sugárzását legalább 96%-ban elnyelő vastagságú anyaggal van kiképezve. 5. A 3—4. igénypont szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fénypor ezüsttel, rézzel, arannyal és/vagy mangánnal aktivált cinkszulfid, cinkkadmiumszulfid, kadmiumszulfid, vagy mangánnal aktivált magnéziumarzenát, fluorogermanát, cinkszilikát anyagból van. •6. Az 1—5. igénypontok szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső cső hőmérséklete 950°K-nél magasabb, a külső bura hőmérséklete pedig 450°.K-nél alacsonyabb és a kettő közötti tér vákuuma 10":! Torr-nál jobb. 7. Az 1—6. igénypontok szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső és külső bura között a belső burával koaxiális hengeralakú üveg, vagy kvarctest foglal helyet, amely belső felületén hősugarakat visszaverő, pl. arany-bizmut réteggel van ellátva. 8. Az 1—7. igénypontok szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy belső burájának belső felülete színterelt alumíniumoxid réteggel van bevonva, galliumgőz elleni védelemre. 9. Az 1—8. igénypontok szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy belső burája a magas hőfokú galliumgőz hatásának ellenálló, 1000a

K-nél magasabb olvadáspontú, pl. alumínium, szilicium és/vagy mangántartal-mú zománccal van bevonva. 10. Az 1—9. igénypontok szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső cső anyaga hőálló, a magas hőfokú galliumgőz korróziós hatásának ellenálló, áttetsző kerámia-anyagból van. 11. Az 1—10. igénypontok szerinti gázkisüléses cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a külső bura belső felületén fényporréteg mel-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 &