151757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú anyagok kezelésére és habarcsok és betonok készítésére

151757 íi iá Á fentiekből világosan látható, hogy a kezelés közben újabb kémiai reakciók játszódtak le, amelyeknek a lefolyása és a keletkezett termék rendkívül összetett. A jelek szerint a részecskék felületén oldhatatlan kalciumaiginát keletkezett, amely fokozza mindegyik cellulózrészecskének a szigetelését, és ezzel a tömeg áteresztőképességét, végső soron az egész tömeg résztvevőinek „mineralizációját" hozza létre. Fizikailag a találmány szerinti eljárás során keletkezett tömeg kiszárad durva szemcsés száraz porrá. A találmány szerinti eljárás másik foganatosítási módja szerint az alginates kezelés után a kezelt tömeget nem hozzuk össze földalkálisók oldatával, hanem az egész keveréket közvetlenül baritos vagy stronciumos cementtel keverjük, méghozzá oly módon, hogy a szemcséket az említett cementek száraz porával közvetlenül összekeverjük és ily módon biztosítjuk a szemcsék felületének bevonását. Ezt a bekeverést azelőtt végezzük el, mielőtt a hagyományosan használt hidraulikus kötőanyagokat hozzákevertük volna a tömeghez. A szemcsék felületének bevonására egyéb poranyagokat is használhatunk, amelyek tulajdonságaiban hasonlítanak a levegőn száradó vagy hidraulikus kötőanyagokhoz, esetleg olyan anyagokat, amelyek kövesedő tulajdonságúak. Ilyenek lehetnek mész, gipsz, egyes szálló hamuk, salakpor, habkő, kaolin stb. Ezeket az anyagokat a találmány szerinti eljárás során előállított tömeghez az előzőekben leírt módon adagolhatjuk, ugyanúgy, mint a cementet. A találmány szerinti eljárással készült termék félkész áru, amelyeb tárolhatunk silókban vagy zsákban, és a szükség szerint használhatjuk fel. Meg kell említenünk, hogy tárolás közben bizonyos érési folyamiatok játszódnak le, amelyek az öregedésük során javítják a végtermék minőségét. Ez a féltermék jól felhasználható, stabil, szemcsézett adalék, amelyből könnyű, félnehéz és nehéz betonokat készíthetünk. A találmány szerinti eljárással készített cellulóz alapanyagot tartalmazó keveréket bármilyen összetételben adalgolhatjuk, akár érlelés után, akár felhasználás közben, és ezekhez még aktív vagy semleges anyagokat is adhatunk a célból, hogy a végtermék jellemzőit módosítsuk. Ilyen adalékanyagok lehetnek: kohók szálló hamuja és salakja, akár poralakban, akár pedig granulálva, granulált polisztirol szemcsék, poliuretánpor vagy polivinilkloridpor stb. A találmány szerinti eljárással készült anyag feldolgozásánál célszerű gyúrógépet használni (lehetőleg horizontális tengelyű kev erődobbal), amelyben pl. a kereskedelemben kapható portland cementtel keverjük, össze a szemcsézett cellulóz alapanyagú terméket. Egy térfogat cementet adagolunk 2—4 térfogat, célszerűen 3 térfogat adalékhoz. A keveréket gyorsan száraz állapotban hompgénen elkeverjük, ezután a keveréshez szükséges vizet hozzáadagoljuk, vagy a két ízben végrehajtott lecsöpögtetés során nyert folyadékot használjuk erre a célra. Az elkeveréshez szükséges víz mennyisége V2—z

/a része a felhasznált cementnek, a keverést ilyen összetételnél könnyen lehet elvégezni, és a keletkezett tömeg jól formálható. A zsákbatöltés előtt vagy közvetlenül a kötőanyaggal való összekeverés közben a találmány szerinti eljárással készített adalékhoz hozzákeverhetünk homokot vagy kavicsot kevert habarcs előállítására, de hozzákeverhetünk szemcsézett polisztirolt, poliuretán vagy polivinilklorid habot is, amelyek a végtermék szigetelő tulajdonságát és könnyű kivitelét még jobban fokozzák. Ugyancsak hozzákeverhetünk az anyaghoz olyan szemcsés tűzálló anyagokat, amelyek a késztermék hőszigetelő és tűzálló tulajdonságait fokozzák. Végül hozzákeverhetünk bármilyen szemcsés anyagot, amelyek a késztermékkel szemben támasztott követelményeket kielégítik, és a kohéziót növelik. A fenti eljárás során előállított habarcsot közvetlenül fel lehet használni, vagy egy tartályban, vagy kissé lejtős felületen tartható 10—90 percig. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy teljesen tiszta cementtől mentes folyadékfázis válik ki a tömegből. A kiváló folyadék erősen lúgos (pH 10). Ezt a habarcsot bármilyen külső vagy belső vakolat vagy bevonat készítésére felhasználhatjuk. Ezeket a bevonatokat a kőműves- és burkolóiparban használt hagyományos technikával lehet feldolgozni, lehet kezelni, mint a szokásos cementburkolatokat, és végül feldolgozhatjuk pneumatikus szórássál vagy mechanikus szórógépek alkalmazásával. A találmány szerinti eljárással készült habarcsot előnyösen lehet használni a hagyományos betonok helyett kiöntésre vagy vasbeton elemek készítésére. A habarcs alkalmas műhelyben való öntésre is a kívánt alakú és méretű formákban. Az anyag 2—5 óra alatt elkezd megkötni, és 6—24 óra alatt a kötési folyamat befejeződik, attól függően, hogy milyen a keverék cementtartalma és a környezet hőmérséklete. A találmány szerinti eljárással készült anyagból előállított késztermék megjelenése igen változatos lehet attól függően, hogy az adott készterméket mire akarjuk felhasználni és hogyan kezeljük a felületét. Ha az anyagot öntőmasszaként használjuk fel, úgy ez az öntőforma hű másolatát adja, a legkisebb részeket is igen hűen kitölti. Ha a kiöntésnél használt öntőforma felülete polírozott, és valamilyen tapadásgátló anyaggal van bevonva, akkor a találmány szerinti eljárással készült anyagból előállított öntvény felülete is tükörfényes lett. A találmány szerinti eljárással készült anyagból vakolatot is előállíthatunk, amelynek végső kezelésére a legkülönfélébb megmunkálási módokat felhasználhatjuk: a kötési folyamat alatt 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6