151757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú anyagok kezelésére és habarcsok és betonok készítésére
151757 S 4 figyelemreméltó mechanikai tulajdonságú végtermékeket (habarcsok m3 -ként 335 kg cementtel). Mégis mindezeknek a fent röviden ismertetett eljárásoknak komoly hátrányaik vannak. Elsősorban nagyon drágák a telítő vagy segédanyagok, ugyanígy költségesek a termékek előállítási műveletei. Azonkívül hosszú és bizonytalan a habarcs kötésideje. Más esetben a késztermék érlelési és szárítási ideje hosszú, 30 napot is elérhet. Ennek az időtartamnak a megrövidítésére az érlelés autoklávban végezhető. Ismeretes azonban, hogy az érlelés nélkülözhetetlen a zsugorodás megállapítására és a méretváltozási hajlam csökkentésére. Végül a termékek csak műhelyben állíthatók elő; mindeddig nem lehetett a fabetont olyan előállítási és használati körülmények között lekötni hagyni, mint a hagyományos betont. A találmány szerinti eljárás kiküszöböli mindezeknek a már ismert eljárásoknak a fogyatékosságait, és tárgya egy olyan cellulózkezelési eljárás, amelynek lényege a kezelni kívánt cellulóztartalmú anyag telítése, előnyösen melegen, az anyag oldható alkotórészeit helyben lecsapó egy vagy több fémsó vizes oldatával, például fémszulfátokat, nevezetesen vasszulfátot tartalmazó keverékkel, adott esetben megismételve a telítést egy másik fémsóval, amely szintén képes helyben csapadékot képezni a cellulózzal és az első telítésre alkalmazott fémsó lekötetlenül maradt részével, majd az így kezelt cellulóztartalmú anyagnak előnyösen gél alakban alkalmazott alginsavas sókkal való bevonása, ezután egy kalcium-, bárium- vagy stronciumsónak, például báriumkloridnak a tömegbe vizes oldat alakjában való bejuttatása, végül adott esetben a kezelt tömeg beburkolása kis mennyiségű száraz cementporral. Előnyös a telítéssel kapott terméket minden telítés után néhány órától több napig terjedő ideig pihentetni. A találmány értelmében előnyös az első telítést vizes vasszulfátoldattal — magában vagy más fémszulfátokkal, például réz- vagy cinkszulfáttal keverve — végrehajtani. A második telítésre egy fémsó pora vagy vizes oldata használható, ez mint a kötőanyag hozaganyaga szerepel. A találmány keretén belül a cellulóztartalmú anyag közvetlenül is bevonható alginsavporral, e sav sóinak alkalmazása nélkül, vagy alginátokkal tisztán vagy olyan adalékokkal kombinálva, mint a töltőanyagok, aktiválószerek, katalizátorok, színezékek (oldható és oldhatatlan pigmentek). Másrészt a találmány szerinti eljárás értelmében az alginátokkal való bevonás szintén elvégezhető a telítések előtt vagy azok közben, a báriumsó, például báriumklorid hozzáadása után vagy akár a cementporral való bevonás után is. A találmánynak egy további jellegzetessége, hogy a részecskék bevonhatók szárazon az eljárás utolsó fázisában egy hidraulikus vagy levegőn lekötő por alakú kötőanyaggal. A találmány szerinti eljárással készülhetnek mint új ipari termékek tűlevelő vagy lomblevelű (akár nagy csersavtartalmú) fából vagy a cellulóz bármely más alakjából kapott adalékok; ezek az adalékok felhasználhatók akár a műhelyben, akár szabad ég alatt, önmagukban vagy töltőanyagokkal együtt. A találmány szerinti eljárással kezelt fűrészpor alkalmazható továbbá a beton hozaganyagaként nedvesség elleni szigetelésre, képlékehyítésre, légmentesítésre és katalizátorként. Ezek a hozaganyagok tetszés szerinti arányban belekeverhetek az elemek anyagába vagy a kötőanyagokba összekeverésük előtt. A találmány szerinti eljárás jellegzetessége, hogy az elemekből hidraulikus vagy levegőn lekötő kötőanyagokkal, nevezetesen fabetonnal vagy habarccsal készült termékeknek előnyös tulajdonságaik vannak, nagyon egyszerű az előállításuk, szárítás közben nem zsugorodnak és méreteik nem változnak. Ezenkívül a fahabarcsok, illetve a fabeton vízáthatlan, hőszigetelő magas hőmérsékleten, tűzfalnak alkalmas és kissé képlékeny. Ugyancsak kedvezők a mechanikai tulajdonságaik, úgyhogy tartóelemként használhatók, és nem kívánnak vakolást. A találmány szerinti eljárással készült betonok sajtolással formázhatok, és így igen nagy mechanikai szilárdságú termékek állíthatók elő 1,4 körüli sűrűséggel. A találmány szerinti eljárással készült anyag igen egyszerű és előnyös módon alkalmazható, mivel zsaluzható, vasbetéttel látható el, falazatok kötésére használható és alkalmas díszítő vagy műszaki célú bevonatok készítésére mind hagyományos úton, mind géppel, illetve pneumatikus szórással. Ezenkívül megdolgozható, akárcsak a fa, tehát csiszolható, fűrészelhető, szögelhető vagy csavarral rögzíthető. Végül menetet lehet bele vágni, lapokká lehet fűrészelni, peremezni lehet vagy éllel látható el. A találmány szerinti eljárás további előnyös jellegzetessége, hogy a betonkeverés meleg vízzel végezhető, akár 50 C° fölött is, ami lehetővé teszi az igen gyors kötést, és a formából való kivételt 3—4 órával a beöntés után. Így elkerülhető a költséges fűthető formák használata előregyártott elemek előállításánál. ' A találmány szerinti eljárás kidolgozása előtt rendszeres kísérletek útján tanulmányoztuk egyes fák gátló hatását a hidraulikus kötőanyag lekötésére, kristályosodására és megkeményedésére. Azután, hogy a fában levő vízben oldható anyagokat forróvizes kilúgzással teljesen eltávolítottuk, azt tapasztaltuk, hogy az ily módon kezelt fűrészpor még mindig igen erősen gátolja a lekötést és különösen a cement megkeményedését, és a habarcs megkeverése után gátolja a kötőanyag kémiai reakcióját a fa különféle alkotórészeivel. Ily módon minden olyan ismert eljárás során, amelyben a fűrészport egy lúggal, pl. oltottmésszel kezelik, vagy amelyben nem szigetelik 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
