151741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gépi berendezés textilbetéttel ellátott, vagy textilbetét nélküli gumi és műanyag hulladékoknak szétválasztására, aprítására és feldolgozására

151741 9 10 csekkel. Az ütközés következtében az üvegszerűen rideg gumiszemcsék 0,1 mm alatti finom „k" gumilisztté esnek szét. A ,,triőr"-ből kilépő „k" finom gumiőrleményt a 25 serleges elevátor vezeti ki a 15 zsiliprendszeren keresztül a mélyhűtő cellából. A cellából kivezetett ,,i" termékfázisú textilia tovább feldolgozását a 27 önmagában ismert többdobos textilhulladék tépőgépen végezzük el. A tépőgép behúzó henger átmérője, ennek felületi kiképzése, a tépődobok fordulata, a tépőtűk alakja, elrendezése mindenkor a tépendő textilzsinórok fajtájának, állapotának és hosszúságának, valamint a gyártani szándékozott textilalapanyag követelményeinek megfelelően képezendő ki, illetve állítandó be. Ezen beállítás nagymértékben befolyásolja a tépési effektust, a tépett elemi szálak hosszát és a feldolgozási rendementet. Rövidebb textilzsinórok feldolgozása céljából az adagoló hengerpár helyett pofás leszorítós henger-megoldás is alkalmazható. Ez esetben a tenzor-távolság lecsökkentésével javítható a tépési effektus. Az így előállított „1" termékfázisú hosszú elemi szálú tépett vatta értékes textilalapanyag, mely egyaránt alkalmas kárpitos- és bútoripari vattalemez, tűzött vagy tűzetlen vatelinbélés, valamint bekeveréssel vagy bekeverés nélkül fonalak stb. textiltermékek előállítására. A rövid elemi szálú textilvatta, valamint a tépésnél keletkező textilhulladék eredményesen használható az építőiparban lépés-zajgátló szigetelőrétegként. A gumiabroncs feldolgozásának egy másik lehetőségét adja a gumiabroncsok feldarabolás nélkül való feldolgozása. Ez esetben a célnak megfelelően módosulnak az 1. számú folyamatábrában leírt mosás, szárítás és egyéb technológiai folyamatok, mivel a köpeny teljes állapotban kerül feldolgozásra. Az előzetesen peremtelenített, vagy esetleg peremmel együtt, de darabolás nélküli mélyhűtött köpeny gumi és textil, esetleg drót alaptermékeinek szétválasztása után a textilváz egy válogatószalagra kerül, ahol a poliamid, rayon és pamutféleségek egészben elkülöníthetők. Ez a megoldás főleg a poliamid textil gazdaságos feltárása, elkülönítése és továbbfeldolgozása szempontjából előnyös. A gumiabroncsperem feldolgozásának lehetőségét a mélyhűtéses technológia alkalmazása adja. Ezen megoldásnál a drótperemeket körülvevő gumi- és textilrészeket a dróttól mélyhűtött állapotban való összeroppantással és rázószitákon való rázassál választjuk el. Az ily módon különválasztott drótperem eredeti minőségét megtartja és nem lágyul ki. A különválasztott textil- és gumirész az 1. sz. folyamatábrának megfelelően dolgozható fel. A feldolgozás ezen módja magasabb beruházást és költségeket igényel, azonban a feldolgozott termékek is magasabb értékűek. Az 1. sz, folyamatábra „k" termékfázisa, vagyis a finomra őrölt gumipor önállóan is felhasználható gumikeverékekbe való keverésre jó minőségű regenerátként. A termék további finomítására radioaktív sugárzással történő roncsolást alkalmazhatunk, melynek hatására a további finomítás energiaszükséglete lényegesen csökkenthető. E folyamat megvalósításának egy példakénti kiviteli alakját a 13. számú ábrán ismertetjük. A 39 pneumatikus szállítóberendezéssel szállított gumiport megfelelő 40 folyamatos adagolóberendezéssel a 41 radioaktív roncsolóberendezés 42 garatján át bocsátjuk a 43 besugárzó térbe. Az anyag mozgatását az e térben elhelyezett 44 forgómechanizmusok végzik, így egyrészt kiküszöbölhető az esetleges felboltozódás, másrészt a távolabb eső részek is egyenletes besugárzást nyernek. A 41 berendezés középpontjában helyezkedik el a 45 radioaktív töltet, melyet a 46 mechanizmus segítségével lehet a töltetet befogadó 47 csőrendszeren át üzemszünet alatt a 48 sugárbiztos berendezésbe süllyeszteni. A besugárzás révén plasztikált „1" terméket a 49 garaton és az abban elhelyezett 50 csigásszállítón kreesztül átvezetve önmagában ismert finomőrlő, illetve finomító berendezéseken finomíthatjuk. Energiaszükséglet csökkentése céljából alkalmazhatunk radioaktív sugárzást a gumiabroncshulladék feldolgozás korábbi fázisaiban is, pl. finomőrlés előtt is. Ez a megoldás természetesen értelemszerűen az 1. és 3. folyamatoktól eltérő megoldást igényel. Az előzőekben nyert gumiőrlemény még tovább finomítható újabb mélyhűtéssel és ebben az állapotában történő finomítással. A találmány szerinti eljárás egy másik példakénti kiviteli alakját a 2. számú ábra alapján ismertetjük. Ez a folyamatábra a gumiabroncsköpenyek feldolgozását a köpenyek tisztításától és peremeltávolításától fogva mutatja be. Az említett elvi vázlaton a hulladék gumiabroncsköpenyek feldolgozása tekintet nélkül méretére és abban elhelyezkedő textilia minőségére, teljesen folyamatos és automatikus vezérlésű. A hulladék gumiabroncsköpenyek mélyhűtési állapotába való hozása fokozatosan történik a különböző hőmérsékletű kamrákban. Egyes kamrákban való tartózkodási idő megegyezik a hőelvonáshoz szükséges idővel s csak akkor távozik onnan, ha a hőmérséklete azonos a kamra hőmérsékletével. A feldolgozás folyamatosságát láncos szállító biztosítja, melynek működése lehet folyamatos és szakaszos folyamatos. A gumiabroncsköpenyek megfogását rugószorítású csuklós pofák biztosítják. A különböző hőmérsékletű kamráknak az egymástól való elszigetelése, illetve különválasztása levegőzsilipekkel történik. A zsilipek működtetését célszerű fotocellás vezérléssel megoldani. A mélyhűtő kamrákban célszerű ipari televíziós kamerákat felszerelni, hogy a központi irányító műszerszobából vizuálisan lehessen a képernyőn észlelni a feldolgozás folyamatosságát. A kamrák hőmérsékletét ugyancsak távhőmérőkkel kell ellenőrizni. A műszerszobában elhelyezett folyamatábrán jelzőlám-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5