151741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gépi berendezés textilbetéttel ellátott, vagy textilbetét nélküli gumi és műanyag hulladékoknak szétválasztására, aprítására és feldolgozására

3 151741 4 nél átlagosan nagyobb és romlott felületi tulaj­donságokkal rendelkező szemcsék ugyanis in­homogén gócokat képeznek a kaucsukkeveré­kekben. A nagyméretű hulladékszemcsék ma­guk is kisebb szilárdságúak, a szerkezetükben jelenlevő hibahelyek következtében. így húzó­igénybevételkor belsejükben könnyen bekövet­kezhet hibásodás, ami szintén a szemcséket tar­talmazó gumikeverék szilárdságának csökkené­sét eredményezi. Az előbbieket figyelembe véve a gumiőrle­ményeknek legelterjedtebb felhasználási módja az, hogy az őrleményt magas hőmérséklet, sa­vak, lúgok, oldó- és duzzasztószerek, vagy me­chanikai igénybevételek hatására kémiailag roncsolják és ezáltal az összefüggő térhálós szerkezetű rugalmas gumiból, molekulatöredé­kekből álló, képlékeny regenerált gumit készí­tenek. Ezen elvek alapján állanak a termikus, savas, lúgos, vizes semleges és oldószeres eljá­rások, a termikus és mechanikai hatásokat hasznosító Banbury-Lancaster eljárás, a Rec­laimator-eljárás, stb. Mindezen eljárásoknál a gumi összefüggő térhálós szerkezete megbomlik az erélyes külső behatásokra bekövetkező lánc­szakadás miatt, és minimálisra csökkennek a guminak olyan értékes tulajdonságai, mint pl. a szakítószilárdság és a rugalmasság. Ha ilyen eljárásokkal készült regenerált gumit viszünk be az új kaucsukkeverékekbe, annak szakító­szilárdsága, fáradással szembeni ellenállása, ko­pásállósága és rugalmassága erősen csökken. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy az amorf szerkezetű polimerek és így a gumi is a hőmérséklet csökkenésével fokozato­san rugalmatlan, bőrszerű, majd törékeny üveg­szerű állapotba mennek át. Ennek következté­ben az üvegszerű állapotig hűtött gumi szilárd­sága kismértékben növekszik, nyúlása viszont nagyságrendileg, százszorosan csökken és így a szakítószilárdsága és a szakadási nyúlás szor­zatával arányos aprítási munka is hasonló mér­tékben csökken. A rendezettebb és részben kristályos szerke­zetű szálasanyagok (pamut, műselyem, poli­amid stb.) nem mennek át a gumihoz hasonlóan üvegszerű állapotba és így alacsony hőmérsék­leten is viszonylag rugalmasan viselkednek. Ezért megfelelően alacsony hőmérsékleten a textiltartalmú gumihulladékok gumikompo­nense könnyen aprítható a textil épségének messzemenő megmaradása mellett. Az üvegesedési hőmérséklet alá hűtött textil­tartalmú gumihulladékok megfelelő aprítóbe­rendezéseken úgy roncsolhatok, hogy a textil­tartalom igen nagy mértékben elválik a gumi­tól és a textilgumi tapadást fokozó impregnáló anyagoktól. Ennek következtében a továbbiak­ban a gumi kevesebb textilszennyeződéssel, a textil pedig kisebb gumiszennyeződéssel és na­gyobb épségben dolgozható fel, mint a régebbi eljárásokkal. A textiltől ilyen módon mentesített gumi, vagy textilmentes gumihulladék megfelelő őr­lőberendezésekkel az üvegesedési hőmérséklet alatt kis mechanikai energia árán, valamint a szemcsék felületi rétegének melegedése és hő által okozott károsodása nélkül rendkívül finom eloszlású gumiporrá őrölhető. Az ép és nagy aktivitású felületekkel rendel­kező finomeloszlású gumipor új kaucsukkeve­rékekben nagymértékben közvetlenül bedolgoz­ható. Kísérleteinkkel megállapítottuk, hogy a hűtött állapotban készült gumipor szemcsemé­retét 0,1 mm alá csökkentve nagymértékben növekszik a gumiport tartalmazó keverékek szakítószilárdsága a durvább gumiport tartal­mazó keverékekhez képest. Az; ilyen finomeloszlású gumipor nagy meny­nyiségben alkalmazva sem csökkenti lényegesen a gumikeverékek szakítószilárdságát, szakadási nyúlását és rugalmasságát, és e tulajdonságok azonos mértékű megtartása mellett nagyobb mennyiségben bevihető új kaucsukkeverékekbe, mint a régebbi eljárásokkal kapott regenerált gumik. A finomeloszlású gumipor ezenkívül növeli a klasszikus eljárásokkal készült regenerátok szakítószilárdságát, szakadási nyúlását és rugal­masságát, továbbá erősítő hatást fejt ki a nem kristályosodó és aktív töltőanyagokat nem tar­talmazó gumikeverékben, pl. butadiénsztirol és akrilnitril műkaucsukból készült keverékekben. A finomeloszlású gumipor bármely regenerá­lási eljárásnak alávetve is előnyösen viselke­dik, amennyiben a finomeloszlású szemcsék gyorsan és egyenletesen, ezért gazdaságosan regenerálhatok és az így kapott egyenletesebb regenerált termék finomításához minimális energia szükséges. Kísérleteink és számításaink szerint a hűtött állapotban végzett finom aprítás gazdaságossága lényegesen nagyobb, mint a régebbi eljárások­nál, mivel hűtött állapotú őrlésnél egyrészt csökken az aprítási energiaszükséglet, másrészt regenerálás nélkül közvetlenül is felhasználható gumipor nyerhető, tehát megtakaríthatók a re­generálás költségei. A hűtött állapotú aprítás hőmérsékletét úgy kell megválasztani, hogy ez a gumi törékeny­ségi hőmérséklete alatt legyen. A törékenységi hőmérséklet függ az aprító igénybevétel sebes­ségétől, mégpedig annak növelésével emelke­dik. A törékenységi hőmérséklet alatt az aprí­tási energia megközelítően legalább kétszáz­szorosán csökken és így a modern Condux el­járás mutatóit figyelembe véve 1 kg gumiőrlet előállításának mechanikai energiaszükséglete 0,5 (200 = 0,0025 kW) óra. Ezek figyelembevételével pl. butadién-sztirol műkaucsuk esetében nagysebességű igénybe­vételnél —58 C°, míg kisebb sebességű igény­bevételnél —75 C° előállítása szükséges. A gyakorlatban alkalmazott mélyhűtő beren­dezés tehát —90 C° hőmérsékletet kell, hogy biztosítson. E hűtési intervallum alsó határáig -f-30 C°-tól számított hőelvonás 47,3 kcal/kg, az elméleti teljesítmény szám 0,659, és így az ÍJ 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents