151737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajipari termékek nyerésére vákuumdesztillációval

151737 leg megegyezik a torony csúcsán mért nyomással. A kigőzölgő és a deflegmátor közötti cseppfogóból távozó rész, minthagy bitumenes anyagot is tartalmaz, előnyösen használható a vazelingyártás alapkomponenseként; egyszersmind a könnyű, nehéz és hengerolajpárlatoknak nagymértékben javul a minősége, mert az evaporációs zónából a henger- és nehézolaj szekciókba eddig felhordott bitumenköd a különleges Raschig-gyűrűkkel töltött cseppfogóban válik ki, és már nem rontja az olajpárlatok minőségét. Üzemi kísérletek során azt tapasztaltam, hogy a könnyűolaj végső forráspontja mintegy 10—15 C°-kal csökken — a régebbiekkel azonos viszkozitás esetén — a frakcionáló toronyban bekövetkező terheléscsökkenéskor, jóllehet ezt az eredményt akkor kaptam, amikor a javasolt eljárás alkalmazásával kb. 20%-kal nagyobb kapacitásra vettem igénybe a frakcionáló tornyot; ugyanis a vákuumdesztilláiásra kerülő anyag gőzeinek fajtérfogata csak mintegy 1/18-a a vízgőzének, s ezért a fenéktermékre mennyiségben koncentrált kigőzölő vízgőz frakcionáló toronyból történő kiváltásakor nagyrészt csökken a frakcionáló torony terhelése, s így növekszik a frakcionálóképesség. A fentiekhez hasonló körülmények között a nehéz- és hengerolajpárlatok kokszosodási hajlamát kifejező Conradson-szám eredeti értékének kb. 60%-ára csökkent, a keményaszfalt-tartalom pedig több mint 50%-kal csökkent. Ez a minőségjavulás igen előnyös hatású a további feldolgozás, azaz a paraffintalanítás és finomítás folyamán. Ugyancsak előny a könnyűolajpárlat szűk frakciója és csökkent végső forráspontja, mert így a paraffintalanítás során könnyebben elválasztható egynemű kristályok keletkeznek. A csőkemencéből való kilépési hőmérséklet említett 20—40 C°-nyi csökkentése lehetőségének csak fele mértékben való kihasználása esetén is a bitumen paraffintartalmának csökkenésén kívül a bitumen fúvatási időszükségletének 40— 50%-os csökkentése volt tapasztalható a régebbi eljárással készült bitumen fúvatási idejéhez képest. Az alábbi példa és a csatolt rajz a találmány szerinti eljárásnak egyik, de nem egyetlen elképzelhető gyakorlati megvalósítása. A csővezetéken érkező alapanyag a C deflegmátorban felmelegszik, az O hőcserélőn és csőkemencén és az 1 csővezetéken át a D vákuumdesztillációs toronynak az alsó A evaporációs zónájába jut, és ott két fázisra: gőzfázisú olajpárlatra és cseppfolyós bitumenes fenéktermékre válik szét; ez utóbbi még magában tartja a nehéz olajpárlat jelentős részét is. A cseppfolyós fázis a 2 U-alakú csövön át a B fenéktermék-kigőzölőbe áramlik. A 2 cső úgy van méretezve, hogy a torony evaporációs zónája és a fenéktermék-kigőzölő között fennálló, legfeljebb 250 mm higanyoszlopnak megfelelő nyomáskülönbséget a kigőzöletlen fenéktermék szintkülönbsége az U-cső két szárában ki tudja 5 egyenlíteni. A B fenéktermék-kigőzölőbe a 3 csővezetéken át kisnyomású túlhevített vízgőzt bocsátunk, ez a cseppfolyós fázisból kihajtja a benne még visszamaradt nehéz olajpárlatot, és azt magával ragadva az 5 csővezetéken és M 10 cseppfogón át a 8 csővezeték útján a C deflegmátorba távozik. Itt a legnehezebb a szénhidrogének kondenzálódnak, illetve a 11 csövön át az N cseppfogóba továbbjutva kicsapódnak. A C deflegmátorból a 22 csővezetéken át távozó 15 kondenzátum a 23 csőben egyesül az N cseppfogóból érkező kondenzátummal, ezeket a H szivattyú a 15 csövön interrefluxként a frakcionálótorony henger-, nehéz-, illetve könnyűolajszekciójába juttatja. Olajpárlatok redesztil-20 lációja esetén a 23 csővezetéken érkező ún. flegmaolaj a 17 csövön át a tárolótartályba kerül. Az N cseppfogóból távozó vízgőz-szénhidrogénelegy a 14 csővezetéken át jut a frakcionálótorony csúcsán távozó szénhidrogéngőzöket 25 kondenzáló, a törzsszabadalomban Q jelzésű résznek megfelelő berendezésbe. Az M cseppfogóból a 7 csövön távozó bitumen részek vagy a 4 csővezetéken érkező bitumennel egyesülve a P szivattyú által kitárolásra kerülnek, vagy 30 a 20 csővezetéken át az R szivattyú által továbbítva vazelinalapkomponensként kerülnek felhasználásra. 35 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kőolaj és kőolajtermékek frakcionált vákuumdesztillációjára, amelyre jellemző, hogy az evaporációs zónából (A) távozó csepp-40 folyós fázist nyomáskiegyenlítő U-csövön (2) át vezetjük a fenéktermék-kigőzölőbe (B). 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a fenéktermék-kigőzölőből (B) távozó vízgőz-szénhid-45 rogéngőz elegyet külön deflegmátorban (C) deflegmáljuk. 3. Az 1. és 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a deflegmátorból távozó gőzöket 50 egyesítjük a frakcionáló torony (D) csúcsán távozó gőzökkel. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a deflegmátort (C) a vákuumdesztilláció 55 alapanyagával hűtjük. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a deflegmátorból (C) távozó cseppfolyós szénhidrogéneket interfluxként a frakcionáló-60 toronyba (D) vezetjük. 1 db rajz: A kiadásért felel: a Közgazdasági ég Jogi Könyvkiadó igazgatója 653873. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2