151737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajipari termékek nyerésére vákuumdesztillációval

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. IX. 02. Közzététel napja: 1964. VI. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. (ZU—19) 151737 S^sUidalmi osztály: 23 b Nemzetközi osztály: C 10 g Deci mái osztályozás: Zsuffa Albert oki. vegyészmérnök, Budapest Eljárás kőolajipari termékek nyerésére vákuumdesztillációval i ismeretes, hogy a kőolajnak és kőolajtermékeknek frakcionált lepárlással való feldolgozása Során vákuum alkalmazása előnyös, mert így egyrészt nehezebb olajok, pl. kenőolajfrakciók is lepárölhatók, másrészt az alacsonyabb hő- 5 mérséklet miatt csökken a hő okozta bomlás és a berendezés elpiszkolódása, és kisebb a tüzelőszerszükséglet. A folytonos üzemű vákuümdesztilláció üzemmenete megkívánja, hogy a felmelegített alapanyag a frakcionáló torony 10 alsó részén lépjen be, a vákuumszivattyú pedig a torony csúcsát szívja meg. Ez az adottság azzal a hátránnyal jár, hogy a toronycsúcson van a legerősebb vákuum, majd az abszolút hyomás a frakcionáló tányérok áramlási ellen- 15 állása miatt a toronyban lefelé haladva egyre növekszik, és a leggyengébb vákuum a torony alján alakul ki, holott éppen fordítva, a torony csúcsán gyengébb vákuum lenne kívánatos, hogy az ott távozó gázolajat minél kisebb 20 hűtőfelülettel és minél kevesebb hűtővízzel lehessen jó hatásfokkal kondenzálni, viszont a torony alján nagyobb vákuum lenne előnyös a nagyobb olajhozam és jobb minőségű lepárlási maradék előállítása érdekében. 25 A kőolaj frakcionált vákuumdesztillációjának tökéletesítésére irányuló kísérleteim során sikerült, lényegében a vákuumdesztillációs torony elrendezésén eszközölt változtatással, egyrészt a fajlagos hőenergiaszükségletet csökkenteni és 30 ä berendezés teljesítőképességét jelentősen fokozni, másrészt a termékek minőségét megja^ vítani, illetve a termékek arányát kedvező irányba eltolni. A találmány szerinti eljárás lényegét a csatolt folyamatábra álapján ismertetem. Az új eljárás azon alapul, hogy ha a D vákuumdesztillációs torony alsó A eVaporációs zónáját egy 2 U-alakú nyomáskiegyenlítő folyadékzáron át kötöm össze a B fenéktermékkigőzölővél, és a kigőzölőből távozó szénhidrogén-vízgőz elegyet egy, célszerűen alapanyaghűtésű, C deflegmátorba — szükség esetén a deflegmátor előtt és Után elhelyezett cseppfogókon át — majd a nehézpárlatoktól mentesített szénhidrogén-vízgőz elegyet a toronycsúcsgőzökhöz vezetem, a deflegmátorból, illetve az utána beiktatott cseppfogóból távozó folyékony szénhidrogéneket pedig vagy párlatként használom fel, vagy interfluxként a fracionáló toronyba szivattyúzom, akkor a desztillációhoz szükséges hőmérséklet a vákuum fokozódása miatt jelentősen, mintegy 20—40 C°-kal csökken. Azonos torony- és kemenceterhelés esetén — a torony alján kialakult, csökkent abszolút nyomást fenntartva — a berendezés lényegesen nagyobb kapacitásúvá válik, csökkent fajlagos energiafogyasztás mellett. Elérhető, hogy az abszolút üzemi nyomás a frakcionáló torony alján a szokásos vákuumberendezésben észleltnek felére, sőt negyedére csökken, és közelítő-151737