151733. lajstromszámú szabadalom • Diagramíró készülék textilgépek-, különösen szövőgép mozgásainak vizsgálatára

151733 3 4 foknyi és a főtengely 2 foknyi elfordulásának felel meg. A 2 írócsúcs a 13 tartórész útján a 14 vezetőrúdhoz van rögzítve, amelyet az 5 keretnek felfelé meghoszabbított 15, 16 végeiben ágyazott 17, 18 görgőpárok vezetnek az; íróhenger alkotóival párhuzamosan. A 14 vezetőrúd végén 19 és 20 ütközők, a 16 keretrész és 20 ütköző közötti részen pedig a 21 rugó van elhelyezve, amely a vezetőrudat jobboldali alaphelyzete felé nyomja. A vizsgálandó mozgásnak a vezetőrúdra és ennek révén az írócsúcsra való átvitele céljából a 22 vonószerv (bowden) van alkalmazva, mely az 5 kerethez rögzített 23 tartósín vezetőfuratán halad át. A vonószerv a hajlékony, de hosszirányú összenyomásnak ellenálló 24 bowdencsőben halad tovább, amelynek egyik vége a 25 csavaros feszítőhüvely révén a 23 tartósínhez, másik vége pedig a 25 csavar útján a példaként ábrázolt 27 asztaliszorítóhoz ugyancsak csavaros feszítőhüvely útján van rögzítva. Minthogy a hajlékony bowdencső hossza változatlan, a vonószerv 28 végének elmozdulása az írócsúcsra teljes mértékben átadódik és így a készülék a mozgás feljegyzésére alkalmas. A fentiekből világos, hogy a 27 asztaliszorítót rögzítve a bowdenhuzal 28 végét azokhoz az alkatrészekhez kell kötni, amelyek viszonylagos elmozdulását az ütőtengely forgásának függvényében regisztrálni akarjuk. Ha pl. a bordaláda mozgását akarjuk regisztrálni, akkor az asztaliszorítót a gép állványához, a 28 végét pedig a bordaládához kell rögzíteni. A 2. ábra a találmány szerinti vizsgálóberendezést felülnézetben mutatja, olyan kivitelben, amellyel egyszerre négy mozgás görbéjét lehet diagramban lerögzíteni. A hivatkozási jelek egyeznek az 1. ábrabeliekkel. A 28 jelű bowdenhuzalok azokhoz a géprészekhez haladnak, amelyek mozgását a helybenmaradó gépállványhoz képest vizsgáljuk. A 3. ábra a találmány szerinti vizsgálókészülékkel, egy szövőgépről felvett diagram négy görbéjét mutatja. Az ,,X" tengely a nyüstök középhelyzetét, az ,,Y" egyenes a bordaláda mellső holtponti helyzetét, a „Z" tengely pedig az ütődorong nyugalmi helyzetét jelöli. Ezek a diagram abszcissza tengelyei. „ Az „A" és ,,B" görbe az első, ül. második nyüstnek az ,,X" középhelyzettől való pillanatnyi távolságát tünteti fel, nem természetes nagyságban, az ütőtengely szögelfordulásának függvényében. Az f-jelű nyíl a nyüst mozgásirányát jelöli emelkedés közben, az 1-jelű pedig süllyedés közben. Az n-jelű nyíl a diagram felvevő henger forgásirányát jelzi. A ,,'C" görbe a bordaláda mozgását, vagyis az „Y" egyenessel jelzett holtponti helyzetektől való távolságát a szögelfordulás függvényében mutatja. Eszerint a 2 pont a hátsó, a 21 pont a mellső holtponti helyzetnek felel meg. Az e helyeken látható vízszintes szakaszok a forgattyúkar csapjainak kopott voltára mutatnak. Érdekes még a görbének 3 és 31 pontja. Ezek a pontok annak az abszcisszánajk felelnek meg, ahol az „A" és „B" görbék egymást az „X" tengelyben metszik, vagyis a szádnyílás zérus. A ,,C" jelű görbe szerint ennél a nyüstállásnál a. bordaládának a mellső holtponti helyzettől való távolsága a 3 jelű pontban 73. a 31 pontban pedig 3!2 mm, vagyis ekkora „előzárást" mutat. A ,,D" jelű görbe az ütődorong elmozdulását a „Z" tengellyel jelölt nyugalmi helyzetből való kimozdulását ábrázolja, szintén a szögelfordulás függvényében. Ezen a görbén nemcsak az ütés pillanatát (5 pont) az átfutás 5—6 pontok közötti időtartamát, hanem a vetélőnek a fiókba történő visszaérkezése időpontját (7 pont) is megállapíthatjuk abból, hogy visszaérkezésekor . a vetélő a vetőfejbe ütközik és a fogószíj útján az ütődorongot elmozdítja (8—9 pont). A diagram tehát pontos képet ad a szövőgép dinamikus működéséről, amit statikus helyzetben ellenőrizni egyáltalán nem, vagy csak igen pontatlanul lehet. Ezért tekinthető teljesen újnak és nemzetközileg is hiányt pótlónak a bejelentett műszer. Hogy készülékünk haladást jelentő találmány, kitűnik abból is, hogy alkalmazása úgy a szövőgépek tervezése, mint azok üzemben tartása szempontjából is igen sok irányú jelentős előnynyel jár. Nevezetesen új gépek megvizsgálása által a tervezés, a beállítások helyessége ellenőrizhető és a nyert adatok további tervezéseknél és gépbeállításoknál használhatók fel. Üzemelő gépek vizsgálata esetén felderíti azok hibáit, a kopott excentereket, fel nem fekvő görgőket, csapkopásokat, amikor azok egyébként észrevétlenek maradnának. A készülékkel való időnkénti ellenőrzés, amely esetenként néhány perc alatt elvégezhető, lehetővé teszi, hogy a gépeket ne sablonosán adjuk javításra, hanem akkor, amikor arra tényleg szükség van, és a végzendő javítás mértékét és helyét mindjárt pontosan előírhassuk. Ez a lehetőség a gépek kihasználhatóságát nagymértékben fokozza és a javítási költségeket csökkenti, a textilüzem termelékenységét pedig lényegesen megjavítja. Hogy a gépek állandó jó karbantartásának lehetősége a termelt áru minősége szempontjából is elsőrendű jelentőségű, azt már említettük. Szabadalmi igénypontok: 1. Diagramíró készülék, forgóhengerrel és ennek alkotója mentén elmozgó írócsúccsal, különösen szövőgép mozgásainak vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy a forgóhenger, pl. a főtengelyei, ütőtengellyel, az írócsúcs pedig a vizsgálandó, illetve mozgást végző szerkezeti elemmel, elemekkel van összekötve, mimellett az írócsúcs mindkét irányú mozgatásara rugóval kapcsolt bowden huzal szolgál. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a bowden huzal olyan hajlékony csövön halad át, amelynek 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2