151708. lajstromszámú szabadalom • Meridiánkeresőszállemezes teodolit
151708 jától, vagyis az alsó kulminációtól, akkor a csillag képe az északi irányba és a refrakciószöggel növelt <p magasságra állított távcső látómezejében a szálkeresztközépen áthaladó s a felső függőleges szállal az óramutató járásával ellentétes irányban t szöget bezáró r sugarú rádiuszvektor végpontján ,áll elő. Alkalmazzunk a szállemezen a szálkeresztközéppont körül r sugarú meridiánkeresőkört. Ekkor az említett állócsillag képe mindig a meridiánkereső kör valamelyik pontjával esik egybe, ha a távcső irányvonalát előzetesen az említett helyzetbe hoztuk. A meridiánkereső kör tehát mértani helye az „a Ursae minoris" állócsillag különböző óraszögekhez tartozó képeinek az említett irányvonal'helyzetben. Az „a Ursae minoris" pólustávolságának időbeli változását oly módon vesszük figyelemBe, hogy a szállemezen két, vagy több, az 1. ábrán 1 és 2 koncentrikus meridiánkereső kört alkalmazunk s a két, vagy több kör sugarát a csillag két, vagy több meghatározott időponthoz, pl. 1960. I. 1.-hez és 1980. I. 1.-hez tartozó pólustávolságának megfelelően állapítjuk meg. E két időpont közé eső mérési időponthoz tartozó meridiánkereső kört és azon a csillag megirányzására kiválasztandó szállemezpontot a két látható meridiánkereső kör között becslő interpolálással keressük fel. Így pl. ha a mérést 1964. évben végezzük, akkor a két kör közötti intervallumnak a külső körtől befelé számított 2/10-ében képzelt kör egy pontját kell a csillag képére hoznunk. Megjegyezzük, hogy ez az eljárás olyankor használható meridiánkeresésre a kis teodolitok számára elegendő ± l'-nél nem nagyobb középhibával, amikor az ,,« Ursae minoris" állócsillag mind az alsó, mind a felső kulminációtól legalább 2h óraszöggel eltérő helyzetben van. Ez akkor áll fenn, amikor egyfelől az említett ,,rj Ursae majoris" és az „a Ursae minoris" állócsillagok látszólagos összekötő egyenese, másfelől az „a Ursae minoris" csillagon át képzelt függőleges egyenes által bezárt ß szög nagyobb 30°-nál (2. ábra). Ekként minden 24 órában 10 15 20 25 30 40 45 kétszer 8—8 óra időtartamban használható az eljárás meridiánkeresésre a megkívánt pontossággal. A két 8 órás hasznos időtartam közötti kétszer négy óra időtartamban a meridiánmeghatározás pontossága kisebb. A hiba annál nagyobb, minél közelebb van az ,,« Ursae minoris" csillag valamelyik kulminációjához. Ezért célszerű a meridiánkereső szállemezen a teljes meridiánkereső körök helyett a vízszintes szál fölött és alatt 60—60°-ig terjedő meridiánkereső körívszakaszokat alkalmazni (l. ábra). A meridiánkereső szállemezes teodolittal a földrajzi északi irányt eszerint az alábbi módon állapíthatjuk meg. 1. A teodolit távcsövének irányvonalát a mérési hely f földrajzi szélességének az „a Ursae minoris" csillag refrakciószögével növelt értékére mint magassági szögre állítjuk. 2. Az „« Ursae minoris" képét a teodolitnak az állótengely körüli elforgatásával a távcső látómezejében a mérés éve alapján interpolált meridiánkereső körívnek a függőleges száltól jobbra levő ívszakaszára hozzuk, ha az „rj Ursae majoris" állócsillag a műszerállásponton és az „ac Ursae (minoris" csillagon át képzelt függőleges síktól balra van. Az „a Ursae minoris". csillag képét a meridiánkereső kör baloldali ívszakaszára hozzuk, ha az említett „rj Ursaé majoris" csillag az említett függőleges síktól jobbra van., E műveletek elvégzése után a távcső irányvonala a földrajzi északi irány függőleges síkjában van. Szabadalmi igénypont: Meridiánkereső szállemezes teodolit azzal jellemezve, hogy a teodolit távcsővének képsíkjában elhelyezett szállemezen az irányzásra szolgáló szokásos szálkereszten kivül legalább egy, a szálkereszt középpont mint középpont körül rajzolt kör van, amelynek sugara által meghatározott látószög az „a Ursae minoris" állócsillag valamely időponthoz tartozó pólustávolságával egyenlő. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 653870. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2
